Indiai irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az indiai irodalom a világ legősibb irodalmai közé tartozik. Indiában 22 hivatalos nyelv létezik és hatalmas mennyiségű irodalom halmozódott fel az évek során ezeken a nyelveken. Az indiai irodalomban nagyon fontos a beszélt és írott forma is. India kultúráját nagy részben Hindu irodalmi hagyományok uralják. A Védákon kívül, melyek a tudás szent írásai, más olyan művek is, mint a Rámájana és a Mahábhárata epikus költeményei, Vasztu-sásztra építészeti és várostervezési értekezései, és Arthasásztra politikai írásai mind a hindu kultúra emlékei. A hindu dráma, költészet és zene a szubkontinens egészét meghódították, melyek közül a legismertebbek Kálidasza (a híres szanszkrit Abhijñānaśākuntalam írója) és Tulszidasz (Rámkaritmánasz, az epikus hindi költemény szerzője). A Csankál (angol átírásban: sangam) költészet tamil ága nagyon elismert, mely az i. e. 1. századra nyúlik vissza. Iszlám irodalmi hagyományok is jelentősen rányomták bélyegüket a teljes indiai kultúrára. A középkorban az iszlám kultúra virágzott, elsősorban a perzsa és urdu költészet. A kortárs indiai irodalom legnevesebb alakja, a bengáli költő, Rabindranáth Tagore megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. Inida legfontosabb irodalmi elismerése a Jnanpith-díj már hét alkalommal került bengáli íróhoz.[1]

Indiai irodalom archaikus indiai nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Véda irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Védák India legrégibb irodalmi emlékei. Sok hindu úgy hiszi, hogy a Védák öröktől fogva léteztek. A hagyomány szerint (csakúgy, mint a Biblia, vagy a Korán) isteni kinyilatkoztatás gyümölcse. Írásba foglalói a risik volnának, akik a mitológia ködébe vesző szent emberek a hindu hit szerint. A véda szó tudást vagy szent ismeretet jelent.

A Védák mai formájukban négy fő részből (gyűjteményből, szamhita) állnak. A Rigvéda-szamhita himnuszokat, a Jadzsurvéda áldozóigéket, a Számavéda ősi dallamokat, míg az Atharvavéda főként varázsigéket foglal magába. Legősibb közülük az 1028 himnuszból álló Rigvéda, amely valószínűleg a i. e. 1500-1000 közötti időszakban keletkezett.

A Védák ősi indiai nyelven íródtak. A gyakran használt "védikus szankszrit" kifejezés nem helyénvaló, félrevezető lehet, hiszen a szanszkrit nyelv később, jóval a Védák születése után keletkezett.

Szanszkrit irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vjásza, legendás alak az ókori Indiában. A mítoszok szerint évszázadokon át élt, és a hiedelem szerint összerendezte a Védák szent könyveit és megírta a Mahábhárata eposzt, valamint a purána-legendákat.

Prakrit irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjelentősebb prakrit nyelv a páli volt. Asvaghósa számos drámáját Sháurzeni Prakrit nyelven írta.

Páli irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A páli irodalom legfőképpen indiai eredetű, ám később az anyaországon kívül volt a legjelentősebb, elsősorban Srí Lanka és Délkelet-Ázsiában.

Indiai irodalom mai indiai nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asszámi irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leghíresebb asszámi nyelvű írók Indira Goswami, Birendra Kumar Bhattacharya, Homen Borgohain, Mahim Bora, Arupa Patongia Kalita, Purobi Bormudoi, Arun Sharma, Anuradha Sharma Pujari, stb.

Bengáli irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bojpuri irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hindi irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kannada irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kannada nyelvű, Jnanpith-díjas író, U. R. Ananthamurthy

Kasmíri irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malayalam irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marati irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nepáli irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oriya irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pundzsabi irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radzsasztáni irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szanszkrit irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szindi irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamil irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Telugu irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Urdu irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiai irodalom idegen nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiai perzsa irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiai angol irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R. K. Narayan, Vikram Seth, Salman Rushdie, Arundhati Roy, Raja Rao, VS Naipaul, Amitav Ghosh, Rohinton Mistry, Vikram Chandra, Mukul Kesavan, Raj Kamal Jha, Vikas Swarup, Khushwant Singh, Shashi Tharoor, Nayantara Sehgal, Anita Desai, Kiran Desai, Ashok Banker, Shashi Deshpande, Jhumpa Lahiri, Kamala Markandaya, Gita Mehta, Manil Suri, Ruskin Bond és Bharati Mukherjee.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://jnanpith.net/awards/detail.asp? A Jnanpith-díj díjazottai a hivatalos oldalon. Olvasva:2008-02-03

Giuliano Boccali - Stefano Piano - Saviero Sani: Le letterature dell'India

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]