Királykobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Királykobra
Figyelő példány
Figyelő példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Mérgessiklófélék (Elapidae)
Nem: Ophiophagus
Günther, 1864
Faj: O. hannah
Tudományos név
Ophiophagus hannah
Cantor, 1836
Szinonimák
  • Dendraspis bungarus (Schlegel, 1837)
  • Dendraspis hannah (Cantor, 1836)
  • Hamadryas elaps Günther, 1858
  • Hamadryas hannah Cantor, 1836
  • Hamadryas ophiophagus Cantor, 1838
  • Naja bungarus Schlegel, 1837
  • Naja hannah (Cantor, 1836)
  • Naja ingens Van Hasselt, 1882
  • Naja vittata Elliott, 1840
  • Ophiophagus elaps (Günther, 1858)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Királykobra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királykobra témájú kategóriát.

A királykobra (Ophiophagus hannah) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó Ophiophagus nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királykobra India, Dél-Kína és Délkelet-Ázsia földjén mindenhol megtalálható. Habár az állomány elterjedési területének egyes részein élőhelycsökkenés következtében megcsappant, a királykobra nem veszélyeztetett faj.

Megjelenése, testfelépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királykobra átlagos hossza 3,5–4 méter, legnagyobb hossza 5,6 méter, ezzel a leghosszabb mérgeskígyófaj. Ha a királykobra fenyegetve érzi magát, képes hossza egyharmadára felegyenesedni. Egyes esetekben ez meghaladhatja egy átlagember magasságát. A különleges fejlődésű nyálmirigyek a szemek mögött találhatók és mérget választanak ki. Amikor a kígyó az áldozatába harap, a méregfogakon át méreg préselődik a sebbe. Fenyegetettség esetén nyakát a mozgatható bordák segítségével kalapformájúra terpeszti ki.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királykobra sokkal ritkábban fordul elő, mint kisebb rokonai, Délkelet-Ázsia sűrű hegyvidéki erdeiben a leggyakoribb. Különösen sűrű állomány él viszonylag elszigetelten India nyugati szegélyének hegyvidéki erdeiben. Tengerszint felett már 2000 méterrel is figyeltek meg királykobrapéldányokat. Az állat éjjel, nappal is egyaránt aktív, de ritkán látható, mert félénk, visszahúzódó természetű. Az emberre is csak legvégső esetben támad, így elterjedési területén viszonylag ritka a királykobramarás, még ritkább az általa okozott haláleset.

A királykobra szívesen választ magának vízközeli élőhelyet, mert a vízfelszínen úszva könnyen el tud menekülni. Ennek ellenére a szárazföldön is kiválóan mozog, jó mászó.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 5–6 éves korban éri el. A szaporodási időszak vedléssel kezdődik: ilyenkor a kígyó leveti a kinőtt bőrét. A párzásra januárban kerül sor, a fészek építésére áprilisban vagy májusban. A nőstény 20–50 tojást rak a fészekbe, melyet őriz. A kis kobrák 60–70 nap múlva kelnek ki a tojásokból.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]