Erőss Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erőss Zsolt
Született román Csíkszereda[1]
1968. március 7. (45 éves)[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Sterczer Hilda[1]
Foglalkozása hegymászó[1]
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
Gyergyószentmiklós díszpolgára (2008)[1]
Erőss Zsolt hivatalos oldala
Erőss Zsolt blogja
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Erőss Zsolt 2003-ban

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. –) erdélyi születésű magyar hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb hegymászója, 2013 májusáig tíz 8000 m fölötti csúcsot mászott meg.[2]

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett.

A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, majd 1983-tól szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben.

1988-ban családjával áttelepült Magyarországra; az állampolgárságot 1992-ben kapta meg. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát.

1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen csúcstámadást hajtott végre. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcstámadása oxigén használatával sikeres lett, ezzel első magyar állampolgárként elérte a csúcsot. Ettől az évtől csak hegymászásból él.

2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. Ennek keretében a következő években hat nyolcezrest mászott meg.[1]

2010-es balesete [szerkesztés]

2010. január 2-án balesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyimentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 fős gyalogos csapatot küldtek a mentésre. A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében január 10-én térd alatt amputálták. Bal bokatörése várhatóan szövődménymentesen gyógyul. Kollár Lajos úgy nyilatkozott, hogy a műtét Erőss Zsolt további mászókarrierje érdekében is történt, és akár már 2010 őszén újabb nyolcezres csúcsán állhat.[3][4][5][6][1]

Visszatérése [szerkesztés]

2010 márciusában protézissel újra járni kezdett, júniusban pedig a hegymászáshoz is visszatért. Szeptember végén 7100 m magasra jutott fel a Cso-Oju expedíció keretében; a lavinaveszély miatt a csúcstámadást nem vállalták. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m).[1] 2012 októberében a MOB környezetvédelmi bizottságának tagja lett.[7]

Eredményei [szerkesztés]

Erőss Zsolt a 14 nyolcezres közül 10-et mászott meg:[8][1]

Írásai [szerkesztés]

  • A Békás-szorostól a Mount Everestig, Erőss Zsolt fotóalbuma, Budapest, 2002, ISBN 9638627565
  • Földes András: Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar megmászójának története, Jaffa Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9638627557
  • Makalu-expedíció 2008, Erdélyi Gyopár, 2008/6., 11-14. oldal

Jegyzetek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]