Heftaliták

A heftaliták által uralt területek 520 körül

A heftaliták (ephtaliták) vagy más néven fehér hunok ókori nép és dinasztia volt. Előbb Közép-Ázsia területén alkottak birodalmat, majd India északnyugati részét is uralmuk alá hajtották.

Eredetük és elnevezéseik

A heftaliták részben keletiráni hun, részben proto-mongol népcsoport volt. ^f  A 4. században Közép-Ázsia, korabeli nevén Tokharisztán területét nomád uar (kínai nevükön hua) törzsek szállták meg, a korábban ott lakó alánokat kiszorítva a területről. Az uar törzsek élén a vörös hunok dinasztiája állt. A 350-es évektől a hjóno törzsek is megjelentek a területen, előbb a kidariták támadóiként, majd szövetségeseikként. A kínai források hiungnuknak nevezik őket. A Kidarita királyság támadásai állandó fenyegetést jelentettek a szomszédos Perzsa Birodalomra, különösen a perzsa forrásokban Haital néven emlegetett törzs (a kínai forrásokban: 厌哒 vagy 嚈噠, pinjin: yeda / yanda, valószínű egykori kiejtés: jeptal). Ez a törzs 456-ban a kidaritákat elűzte és Tokharisztán felett megszerezte a hatalmat.

Heftalita harcosok

Az új királyságról és népéről a korabeli bizánci szerzők is írnak. Prokopiosz és mások a dinasztia nevének görögös Heftal (Ephtal) formájából az ország lakóit egységesen heftalitáknak nevezték. Még a dinasztia bukása után is sokáig ezzel a névvel jelölték a közép-ázsiai törzseket a bizánci források. A szanszkrit forrásokban a heftaliták ugyanakkor húna vagy svetahúna („fehér húna”) néven szerepeltek, miután betörtek Indiába. (A húna, svetahúna és a hun népnevek feltételezhető azonossága alapján kapták a szakirodalomban gyakran szereplő „fehér hun” nevet.)

A heftaliták irányítása alatt álló törzseket a heftalita név mellett a források hol uaroknak, hol hjónóknak, hiungnuknak, húnáknak nevezik. Egyesek az uar nevet az avarokkal, a hjóno, hiungnu, húna neveket pedig a hunokkal azonosítják. Ez a feltevés azonban nem általánosan elfogadott, az egyes népcsoportok etnikai hovatartozásáról vita folyik. Egyes nézetek szerint a heftaliták török vagy altaji vagy indoeurópai (iráni, tokhár) eredetűek voltak, sőt van aki szerint esetleg Tibetből is származhattak.

Történelem

A Heftal (Haital) törzs az 5. század elejéig elfoglalta Transoxaniát és Khoraszánt. 425-ben átkeltek a Szir-darja (Jaxartes) folyón, és megtámadták Perzsiát, de Bahrám Gur megállította őket. 456-ban a Heftal törzsből származó I. Khingila (kb. 430-490; Firdauszinál: Sengil, kínai nevén: Cha Li) megdöntötte a Kidarita dinasztia uralmát, és trónra lépve megalapította a Heftalita dinasztiát. Khingila szoros törzsszövetségbe egyesítette az uar és hjóno törzseket, amelyek ettől kezdve a heftalita név mellett uarhun és alkhon néven is szerepelnek a forrásokban.

483 és 485 között Khingila vezetésével a heftaliták lerohanták Perzsiát, és adófizetésre kényszerítették. Khingila utóda, I. Toramana (490-515) megtámadta Indiát is, ahol a heftalita uralmat egész a Gangeszig kiterjesztte, és megdöntötte a Gupta Birodalmat.

A heftalitákat csupán sorozatos csatákkal (503-513) sikerült kiszorítani Perzsiából, ami után védekezésre kényszerültek. 528-ban egy hindu szövetség kiűzte őket Indiából is. 557-ben I. Huszrau szászánida uralkodótól végleges vereséget szenvedtek.

Heftalita pénzérme Napki Malka király (475-576) arcképével

Bár Perzsiára csupán kevés hatást gyakoroltak, Indiában megváltoztatták a kasztrendszert, és szétzúzták az uralkodó családok addig fennálló hierarchiáját. A heftaliták egy része Indiában maradt különálló csoportként, és betagozódott a sokszínű észak- és közép-indiai társadalomba.

A heftaliták közép-ázsiai uralmát a türkök és a szászánida Perzsia összehangolt támadása döntötte meg 557-558-ban.

A heftaliták egy csoportja ezután a Kaukázus északi előterébe vándorolt, ahol 567-ben a velük rokon avarok birodalmához csatlakoztak. ^f 

Életmód

A heftaliták a kínai források szerint nomádok voltak, míg a bizánci forrásokban letelepült városlakókként említik őket.

Források

Hivatkozott források

• ↑ KeysKatasztrófa: David Keys. Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?. Vince Kiadó Kft. 2002. ISBN 963 9323 36 5 

Egyéb források

• Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története
• Shoshin Kuwayama: The Hephthalites in Tokharistan and Gandhara, Lahore Museum Bulletin 5.1 (1992) – angol nyelvű öszzefoglalás
• Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 40–41. o. ISBN 963-9199-29-X
• Csáji László Koppány: A hunok történelme és utódnépei, in: Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben / Hunoktól a hunzakutokig - kutatóút Belső-Ázsiában II./I-III., Napkút Kiadó, Budapest, 2004

Külső hivatkozások (angol nyelvű)

• Hephthalites – az Encyclopaedia Iranica szócikke)
• Waleed Ziad: Unpublished Bronzes from the Alxon Hunnic Period
• HEPHTHALITE coins