Transzoxánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Transzoxánia vidékének mai térképe

Transzoxánia vagy Má Wará' an-Nahr (arabul: ما وراء النهر = „Ami a folyó mögött van”) illetve Farārood (perzsául: فرارود) történelmi tartomány Közép-Ázsiában, a mai Üzbegisztán, Tádzsikisztán és délnyugat-Kazahsztán területén, az Amu-darja és Szir-darja folyók között. A név latin eredetű és az „Óxosz/Oxus folyón túli” területet jelöli; az Óxosz az Amu-Darja görög neve volt.

A Transzoxánia név Nagy Sándor hódításai során került be a nyugati köztudatba, mert ő volt az, aki a Kr. e. 4. században meghódította. Transzoxánia volt a legtávolabbi pont északkeleten, ameddig a hellenisztikus kultúra eljutott, de valójában egy nagyon vegyes görög – perzsakínaiindiaibuddhista kultúra jellemezte egészen az iszlám hódításig.

A Szászánida Birodalom idején a tartomány fontos kulturális és tudományos központtá vált az erős királyi hatalom és a Selyemútból származó gazdasági jólét következtében. Transzoxánia legfontosabb városai Szamarkand és Buhara voltak, mindkettő az Amu-darjától északra elterülő vidéken. Mindkét város a perzsa kultúra központja maradt azután is, hogy az iszlám tért nyert Iránban és kulcsszerepet játszott a perzsa kultúra újjáéledésében a Számánida-dinasztia alatt.

Dzsingisz kán Horezm meghódítása során 1219-ben behatolt Transzoxániába is. 1227-ben bekövetkezett halála előtt a közép-nyugat-ázsiai területeket második fiára, Csagatájra hagyta; innen származik a későbbiekben használatos Csagatáj-kánság név.