Vita:Heftaliták
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Heftaliták[szerkesztés]
Felebarátaim! Javítani kellene a cikk színvonalán. Sok benne a kétértelmű adat, a tényekhez nem igazodó állítás. Nem a szerzők tehetnek erről, hanem a felhasznált források.
Eredetük és elnevezéseik
A heftaliták nemigen lehettek kelet-irániak, ahogyan a hunok sem. Ennek ellenére a „kelet-iráni” meghatározás csökönyösen újra és újra felbukkan – a szkíták esetében konokul tartja magát – valahányszor a pusztai népekről esik szó.
A hunok birodalma különböző eredetű népességeket fogott össze, például a törökként ismert népeket, szibériaiakat, kelet-ázsiaiakat. A hunok uralkodó, névadó csoportjában – ők Belső-Mongólia vidékét lakták – a mongol (kelet-ázsiai) elemek szerepe lényeges lehetett. A heftaliták a török népek kötelékébe tartoztak, eredetileg az Altaj és a Bajkál-tó közötti pusztákon laktak, közöttük kelet-ázsiaiak nagyobb számban aligha képviseltették magukat.
A kínaiak által hua névvel illetett nép az avarok. Nem ők szállták meg Közép-Ázsia területét (pontosabban a Turáni-alföldet), s az alánokat sem ők igázták le, illetve szorították ki onnan, hanem a hunok (khionitai). A 4. században az avarok Baktria vidékén éltek, ami (szűkebb értelemben) megfelel Tokharisztánnak. Az avaroknak egyébként nincsen közük a vörös hunok uralkodócsaládjához.
A khionitai címmel illetett hunok 350-ben betörtek Szogdia területére. Arról azonban nem olvastam sehol, miszerint megtámadták volna a kidaritákat, majd szövetségeseik lettek. Ehelyett a tudósítások ekképpen szólnak: ii. Shapur, perzsa király visszatért a szíriai frontról, és az euseni, khionitai, valamint a gelae néven említett népek ellen harcolt. A hunok (khionitai) békét kötöttek, és szövetkeztek a perzsákkal. Az euseni nevet általában a kusánoknak tulajdonítják (helyesen-e, az más kérdés), a gelae pedig a gélekre (a mai Gilan tartomány egykori lakóira) vonatkozik. A kidariták (kidaritai) és a heftaliták neve először csak 456-ban jelenik meg nyugati forrásokban.
A heftaliták és a kidariták különböző származású és nyelvű népek voltak. A perzsák és a heftaliták szövetsége 468-ban győzte le a kidaritákat, nem pedig 456-ban. A heftaliták ekkor még nem uralkodtak Tokharisztánban: 468-tól egy ideig a perzsák birtokolták a nevezett területet. A heftaliták nem űzték el a kidaritákat: utóbbiak helyben maradtak, csatlakoztak a hunok szövetségéhez. A türkök 554. körül elfoglalták Szogdiát stb. is; ekkor költözött az avarok és a heftaliták egy része a Kaukázus vidékére.
A heftaliták a fehér hun (leukoi ounnoi, sveta huna) nevet jó eséllyel azért kapták, mert a hun szövetség keleti szárnyát képviselték. A hunok a világtájakat színekkel jelölték: fehér (kelet), fekete (nyugat), vörös (dél) stb.
Történelem
A heftaliták 456-ban küldtek először követséget a kínai udvarba. A következő években megszállták Baktriát (457.), betörtek az Indiai-félszigetre (465–480.), majd hosszabb háború után adófizetésre kényszerítették a korábban szövetséges perzsákat.
Ismereteim szerint i. Khingila a vörös hunok (alkhono) uralkodója volt, s nem a heftalitáké. Ráadásul a kidarita uralkodócsalád uralmát sem törte meg, nem alapított heftalita dinasztiát, mi több, nem egyesítette az avarokat (uar) a hunokkal (hjóno, khionitai). Az uarhun név tartalma egyszerűen: avarhun, avagy magyarosan várkony. Ki nem hiszi, járjon utána.
A heftaliták egy része valóban a Keleti-Kaukázus vidékére költözött, de nincsen biztos értesülésünk, miszerint csatlakoztak volna az avarok birodalmához. Avarok és heftaliták bizonyos értelemben rokonok, az atyafiság gyökerei azonban igen messzire nyúlnak vissza az időben. Más szóval, a rokonság emlegetése itt nem a tárgyhoz illő.
Jebusaeus vita 2015. május 29., 13:56 (CEST)
Fehér hunok[szerkesztés]
Történt a fehér hunok meséjének ügyében egy s más az elmúlt hetekben, de nem szükségképpen jobbító ténykedés. Ennek okán próbálom, újólag, ízekre szedni a szócikk néhány állítását, s felhívni a figyelmet a szükséges változtatásokra. Egyebekben korábbi hozzászólásomat érdemes talán figyelembe venni.
Nem szeretek beleturkálni mások munkájába, következésképpen ne várja senki tőlem a szócikk kiigazítását. Megítélésem szerint hasznosabb volna teljesen átdolgozni a szöveget, mert jelenlegi tartalma igencsak kusza.
Bevezető
„A heftaliták (ephtaliták) vagy más néven fehér hunok ókori nép és dinasztia volt.” – Legyünk óvatosak: a nép neve heftaliták, az uralkodócsalád neve azonban ebből nem szükségképpen vezethető le.
Eredetük és elnevezéseik
„A heftaliták részben keletiráni hun, részben proto-mongol népcsoport volt.” – A mongolok elődeit még csak-csak elfogadnám a heftaliták szövetségének részeseként, kelet-iráni származású és nyelvű hunokról azonban csakis a határtalanul szárnyaló képzelettel megáldott történészek munkáiból értesülhetünk.
„A 4. században Közép-Ázsia, korabeli nevén Tokharisztán területét nomád uar (kínai nevükön hua) törzsek szállták meg, a korábban ott lakó alánokat kiszorítva a területről.” – 1) Tokharisztán Közép-Ázsiának csak része, nem azonos az egésszel. 2) Az avarok (uar, hua) Közép-Ázsiában laktak, legalább az i. e. 6. század óta. Közép-Ázsia megszállói a hunok voltak, nevezetesen uralkodó, névadó csoportjuk (khion). Nevük magyarosan kony. 3) Az alánok szállásterülete nem Tokharisztánban volt, hanem a Iaxartes (Szir-darja) mentén. A hunok megölték az alánok királyát, s népét hűbéres szövetségesükké tették. Más szóval a közép-ázsiai alánok betagozódtak a hunok közé. Hunok és alánok társulását később bolgár névvel is illették.
„Az uar törzsek élén a vörös hunok dinasztiája állt.” – Egyesek a vörös hunokat (alkhono) összekapcsolják az avarokkal, e kettőnek azonban nemigen van köze egymáshoz. A vörös hunok eredetileg belső-ázsiai török nép voltak, az avarok pedig közép-ázsiai szkíták, közelebbről szakák.
„A Kidarita királyság támadásai állandó fenyegetést jelentettek a szomszédos Perzsa Birodalomra, különösen a perzsa forrásokban Haital néven emlegetett törzs (a kínai forrásokban: 厌哒 vagy 嚈噠, pinjin: yeda / yanda, valószínű egykori kiejtés: jeptal). Ez a törzs 456-ban a kidaritákat elűzte és Tokharisztán felett megszerezte a hatalmat.” – 1) A Perzsa Birodalom állandó fenyegetést jelentett a kidariták (Kidara fejedelem nemzete, más szóval az avarok) számára. Utóbbiak ugyanis a Parthus Birodalom bukása után az Új-Perzsa Birodalom alattvalói lettek, s szabadulni próbáltak az iga alól. A heftaliták egyszer az Új-Perzsa Birodalom szövetségesei voltak, másszor ellenfelei. 2) A heftaliták és a perzsák szövetsége a 468. évben győzte le a kidaritákat. A kidariták azonban helyben maradtak, s csatlakoztak a hunok szövetségéhez. 3) A kidariták és a heftaliták különböző származású és nyelvű népek voltak. A kidariták szkíták, a heftaliták pedig belső-ázsiai törökök. Utóbbiak ma is élő leszármazottai a haladzsok.
Történelem
„A Kárpát-medencébe települtek le kony néven, először a nyugati területeken (Trencsény, Pozsony , Moson, Sopron, Bakony), majd a frank támadásoktól a keleti részeken (Kiskonyság, Pakony, Nagykonyság), neveikben "n" és "ny" végződést alkalmaztak (Baján). Beolvadtak az őseurópai, mai magyar népességbe, utolsó vezetőjük Töhötöm (Tétény) vezér volt.” – 1) A Kárpát-medencében az avarok telepedtek le, nem pedig a hunok vagy a heftaliták. Az avarokat avarhun, várkony névvel is illették, lévén korábban a hunok szövetségének részesei. Ők éppenséggel először a Tiszántúlon telepedtek meg, a Dunántúl területét csak a langobardok kivonulása után vették birtokba. 2) Nem méltányos a hunokat (a hunok névadó, uralkodó csoportját) egynek venni a kunokkal. Utóbbiak a Kis- és a Nagykunság névadói. Helytelen tehát e földrajzi neveket Konyság alakban írni. Trencsén lakói is joggal panaszkodhatnának városuk elferdített neve miatt. 3) A felsorolt nevek végződése aligha van kapcsolatban a hunok nevével. Ezzel ellentétben Várkony nevű településeink, illetve Várkony személynevünk inkább, ámde éppen ezek nem kaptak helyet az eszmefuttatásban. 4) A magyar nyelvben létezik -ny, illetve -ány és -ény képző is. Meglehet, a szóban forgó nevek egy részének toldaléka is képző. 5) Az utolsó mondattal végképp nem tudok mit kezdeni, s szerintem a Wiki olvasóinak többsége is szembesül e tapasztalattal.
Jebusaeus vita 2015. augusztus 10., 17:54 (CEST)
Sződi heftaliták[szerkesztés]
„A heftaliták egy csoportja ezután a Kaukázus északi előterébe vándorolt, ahol 567-ben a velük rokon avarok birodalmához csatlakoztak. A Kárpát-medencébe települtek le kony néven, először a nyugati területeken (Trencsény, Pozsony, Moson, Sopron, Bakony), majd a frank támadásoktól a keleti részeken (Kiskonyság, Pakony, Nagykonyság), neveikben »n« és »ny« végződést alkalmaztak (Baján). Beolvadtak az őseurópai, mai magyar népességbe, utolsó vezetőjük Töhötöm (Tétény) vezér volt.”
Az idézett szöveg ősforrását vélem felfedezni a következőben. Bátonyi Pál (2013): A székelyek őstörténete. Sződiek Híradója (2013. tél): 17.
Ha a Wiki szerkesztői múlhatatlanul fontosnak tartották az idézett mondatok szerepeltetését, javaslom, hivatkozzanak kútfejére, szerzőjének nevére, a munka címére is.