Fehértorkú halkapó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehértorkú halkapó
White-throated Kingfisher (Halcyon smyrnensis) in Hyderabad W IMG 4698.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Halcyoninae
Nem: Halcyon
Faj: H. smyrnensis
Tudományos név
Halcyon smyrnensis
Linnaeus, 1758
Elterjedés
White-throated Kingfisher Range.JPG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehértorkú halkapó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértorkú halkapó témájú kategóriát.

A fehértorkú halkapó (Halcyon smyrnensis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Egyiptom, Hongkong, India, Indonézia, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Libanon, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Szíria, Thaiföld, Törökország és Vietnam területén honos. Többnyire nyílt területeken, síkságon, fákkal, vezetékekkel és más ülőrudakkal rendelkező helyeken figyelhető meg.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halcyon smyrnensis fokiensis Laubmann & Gotz, 1926
  • Halcyon smyrnensis fusca (Boddaert, 1783)
  • Halcyon smyrnensis gularis (Kuhl, 1820)
  • Halcyon smyrnensis perpulchra Madarasz, 1904
  • Halcyon smyrnensis saturatior Hume, 1874
  • Halcyon smyrnensis smyrnensis (Linnaeus, 1758)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 28 centiméter. A felnőtt példány háta, szárnyai és farka fényes kék színű. Feje, válla, oldala és a hasa gesztenye barna, torka pedig fehér. Nagy csőre és lába élénkvörös. A repülése gyors, rövid ideig tartó, és lekerekített szárnyával zizegő hangot hallat repülés közben. A nemek hasonlóak, de a fiatal madár tollazata unalmasabb.

Egy kifejlett
és egy fiatal példány

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedveli a szembetűnő ülőrudakat, vezetékeket ülőhelynek. Ez a faj elsősorban nagy rákokra, rovarokra, földigilisztára, rágcsálókra, kígyókra, halakra és békákra vadászik. A fiókákat többnyire gerinctelenekkel eteti. Fogságban megfigyelték, hogy bár ritkán iszik vizet, de fürdésre rendszerint használja.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj szaporodási ideje a monszun szél szakaszában veszi kezdetet. A hím a szárny kitárásával és a torokon lévő fehér folt mutogatásával jelzi párzási szándékát. A fészek egy alagút, amely 50 centiméter hosszú. Fészekalja 4–7 fehér tojásból áll, melyen 20–22 napot kotlik. A fiókák tollazata 19 nap után alakul ki teljesen.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a faj széles körben elterjedt. Számon tartott ragadozó ellenségei a barna kánya és a dzsungelvarjú.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]