Csuzimai csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuzimai csata
MIKASAPAINTING.jpg
A Mikasza japán hadihajó fedélzete. A középen álló alak Tógó admirális.

Konfliktus Orosz–japán háború
Időpont 1905. május 2728.
Helyszín Csuzima-szoros, Korea és Japán között.
Eredmény döntő japán győzelem
Szemben álló felek
Merchant flag of Japan (1870).svg Japán Birodalom Flag of Russia.svg Orosz Birodalom
Parancsnokok
Merchant flag of Japan (1870).svg Tógó Heihacsiró admirális
Merchant flag of Japan (1870).svg Kamimura Hikonodzsó admirális
Flag of Russia.svg Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy
Flag of Russia.svg Nyikolaj Nyebogatov ellentengernagy
Szemben álló erők
4 csatahajó
25 páncélos- és könnyűcirkáló
21 romboló
57 torpedónaszád
8 csatahajó
3 ún. partközeli csatahajó
8 cirkáló
9 romboló
Veszteségek
117 halott
583 sebesült
3 torpedónaszád elsüllyedt
4380 halott
5917 fogoly
34 hajó
21 hajó elsüllyedt (köztük hét csatahajó)
13 hajót elfogtak vagy harcképtelenné tettek.
Térkép
Csuzimai csata  (Ázsia)
Csuzimai csata
Csuzimai csata
Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 34° 33′ 59″, k. h. 130° 09′ 03″Koordináták: é. sz. 34° 33′ 59″, k. h. 130° 09′ 03″


A csuzimai (helyes átírással: cusimai) csata az orosz–japán háború utolsó, döntő csatája volt, amely a tengeren, a Csuzima-szorosban zajlott le, és a japán flotta győzelmével végződött. A Japán Haditengerészetet Tógó Heihacsiró japán tengernagy vezette, az ellene küldött orosz Balti Flotta parancsnoka pedig Zinovij Rozsesztvenszkij orosz tengernagy volt. A csata történelmi jelentőségét több tényező is adja. A japánok a megmaradt orosz flotta kétharmadát megsemmisítették, köztük az összes orosz csatahajót, ezzel gyakorlatilag eldöntve a háborút. A csata emellett bizonyította, hogy hosszabb hatótávolságú ágyúk előnyösebbek a tengeri csatában, mint a vegyes, rövid és hosszú hatótávolságú ágyúkból álló lövegtornyok. A japán hajóegységek a orosz flotta pozíciójának folyamatos jelentéséhez a drót nélküli távírót kiterjedten használták, ezért a csatát az elektronikus hadviselés hajnalának tekintik.

A csata előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán és Oroszország között a háború 1904-ben tört ki, mert több területi vita alakult ki a Japán Birodalom és az Orosz Birodalom között. Egyik legnagyobb vita Port Arthur körül alakult ki. Ez a kulcsfontosságú kikötő volt a japánok legnagyobb célja. Bár az oroszok valamennyivel több katonát tudtak mozgósítani, elavult taktikájuk, stratégiájuk és rossz fegyvereik okozta gondokat kihasználva a japánok sorra aratták a diadalokat, az orosz erők a háború végére felmorzsolódtak. Miután az oroszok a mukdeni csata után, az orosz szárazföldi haderő végérvényesen összeomlott. Az oroszok a Csendes-óceáni Flottájuk szétverése után, a Balti Flottájukat is a Csendes-óceánhoz vezényelték. A fáradt, éhes, ellátmány hiánnyal küszködő flotta, a fél világot megkerülve, több hónapos hajózás múlva érte el a Csendes-óceánt, ahol a friss, jól felszerelt, korszerű taktikát és stratégiát alkalmazó Japán Hadiflottával találták szembe magukat.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ütközet átnézeti ábrája

Az orosz Balti Flotta 1905. május végére érkezett meg a Koreai-félsziget közelébe, ahol a japán hadihajók már várták őket. Az orosz hajóhadat a japánok május 27-én észlelték. Tógó japán admirális a részleges bekerítés taktikáját választotta, a számára kedvező ködös időjárás miatt. A japánok viszont nem egyszerre, hanem különböző irányokból támadtak, az oroszok viszont nem álltak meg, megpróbálták elérni a célállomást, Vlagyivosztok kikötőjét. Tógó admirális, ekkor megváltoztatta taktikáját és az orosz zászlóshajó, a Knyaz Szuvorov sorhajó ellen intézett támadást. A japánok pontosabb és nagyobb tűzerejű ágyúi súlyos sérüléseket okoztak a Knyaz Szuvorovnak, ami kormányozhatatlanná vált. Az orosz flotta ekkor kénytelen volt megállni. Ezt követően a két flotta között tűzpárbaj alakult ki és a két flotta lövedékei a sérült Knyaz Szuvorov felett záporoztak el. A japánok fölénybe kerültek és az oroszok megpróbáltak elmenekülni, de a korszerű, gyors japán cirkálók hamar utolérték őket. Az oroszokat az is lassította, hogy a hosszú tengeri út során, sok tengeri moszat rakódott le a hajótestekre és ez lassította a hajókat a mozgásban. A japánok szétmorzsolták a menekülő flottát és a következő nap reggelére, már csak a flotta megmaradt roncsai igyekeztek Vlagyivosztok felé, összesen hat, súlyosan sérült hadihajó. Nyebogatov ellentengernagy délelőtt 10 órakor megadta magát.

A csata következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatában több mint 5000 orosz tengerész halt meg, továbbá 6000 megsebesült, azon belül elvesztettek összesen 21 hajót, köztük hét csatahajót. A japánok ezzel szemben csak 115 halottat és 552 sebesültet számolhattak és csak három torpedónaszádot vesztettek. Ezzel a győzelemmel Japán megszerezte évtizedekre a Koreai-félsziget és Dél-Mandzsúria irányítását. A csata után végül amerikai közvetítéssel aláírták a békét, amiben japán komoly területi nyereséget könyvelhetett el.

A csata vezető tábornokai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]