Gyűrűsfarkú maki
 |
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Lemur catta (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 A gyűrűsfarkú maki elterjedése |
||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú médiaállományokat. |
A gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat.
Megjelenése [szerkesztés]
A hossza 38–45 cm, farka ennél hosszabb, 56–62 cm. Testtömege 2,2-5,5 kg közötti. Dús szőrzetének alapszíne szürke, mely a háton barnás árnyalatú, a hasoldalon pedig fehér színű. Arca szintén fehér, azonban orra és a szemek környéke fekete. Legfeltűnőbb tulajdonságuk a hosszú farok, mely fekete-fehéren gyűrűzött - nevét is erről kapta. A két nem között nincs feltűnő különbség. Alsó fogsoruk metsző- és szemfogai úgynevezett fogfésűt alkotnak, melyet szőrzetük ápolására használnak.
A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt és meglepő volt, hogy számítógépes feladványok megoldásában nagyon jól szerepeltek az állatok. A vizsgálat megállapította, hogy a különbség a majmok és a félmajmok között csak a motivációban mutatkozik. A makik egy érintőképernyős monitoron egymás után különböző képeket láttak megjelenni és azt kellett később egy csoportba rendezniük a megjelenés szerinti sorrendbe. A feladatot ügyesen végrehajtották, de csak akkor, ha valamilyen édességet helyeztek kilátásba a jó megoldásért cserébe. A majmok ezt a feladatot szórakozásból is megteszik és nem várnak jutalmat. A makik viszont igen, sőt odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt. Ugyanis az a maki, amelyik hamarabb készen lett odament a társa számítógépéhez, és befejezte helyette is a megkezdett megoldást, azért hogy megszerezze az ő nyereményét.[1]
Életmódja [szerkesztés]
A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak. Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek környékén, a csuklón, valamint a hímek esetében a felkaron helyezkednek el - váladékát a csoporton belüli kommunikáción kívül a területjelzésre használják. Utóbbi esetben illatmirigyeiket különböző tereptárgyakhoz, például faágakhoz dörzsölik, míg előbbi esetben mirigyeik váladékával farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik.
Ragadozóik a fosszák, a ragadozó madarak, de veszélyt jelenthetnek rájuk a kutyák is.
A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Emellett alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.
Szaporodása [szerkesztés]
A gyűrűsfarkú maki párzási ideje áprilistól júniusig tart. A szaporodási időben a nőstények a táplálékért versengenek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
Bár vadon élő létszáma nem ismert, azonban - mint Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házikedvencként.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a "sebezhető" kategóriába sorolta a fajt.
A gyűrűsfarkú makik csoportos állatok, nappal aktívak, emellett külsejük révén is mindig elnyerik a látogatók rokonszenvét. Állatkertekben nagyon gyakori fajnak tekinthető. Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Jászberényben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, valamint Veszprémben mutatnak be gyűrűsfarkú makikat.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- Alison Jolly: "Ringtailed lemur biology -lemur catta in madagascar", Springer-Verlag, 2006, ISBN 0-387-32669-3
- Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 117. ISBN 0-8018-8221-4.
- Padilla, Howie. "Child Injured at New Zoo Exhibit." Star Tribune 12 Oct. 2001, sec. B: 1+.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bíró Zsuzsa: A makik okosabbak és ravaszabbak, mint hittük. National Geographic Magyarország, 2004. május 17. (Hozzáférés: 2010. december 4.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- A magyar állatkertek nem hivatalos honlapja
- További információk a fajról (német)
