Orrtükrösök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Orrtükrösök
Véznaujjú maki (Daubentonia madagascariensis)
Véznaujjú maki
(Daubentonia madagascariensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
É. Geoffroy, 1812
Elterjedés
Extant strepsirrhine range with fossil sites.png
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orrtükrösök témájú kategóriát.

Az orrtükrösök vagy orrtükrös főemlősök (Strepsirrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) és az orrtükrösök fejlődése mintegy 63 millió éve, a földtörténet korai paleocén időszakában vált külön.

Az orrtükrösöket félmajmok néven is szokás emlegetni, de ez utóbbi nem rendszertani fogalom, mert az orrtükör nélküliek közé tartozó koboldmakikat is félmajmoknak tekintik.

Rendszertani felosztásuk, fejlődésmenetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kihalt és három élő alrendi águkat tartjuk számon:

A lajhármaki-alkatúak (lórifélék, fülesmakik, pottók) az ág többi részének őseitől mintegy 50 millió éve, a korai eocén időszakban váltak el.

Miután Madagaszkár már nemcsak Afrikától szakadt el (165 millió éve), de Indiától is (88 millió éve) – de még mindkét kontinenshez jóval közelebb volt, mint jelenleg. A makialkatúak és lajhármaki-alkatúak közös ősei (valószínűleg egyetlen faj alig néhány példánya) gyaníthatóan India felől, föltehetően uszadékfákon tutajozva érkezett Madagaszkár szigetére, amely elég nagy és elég változatos ahhoz, hogy sokféle populációnak biztosítson életteret. A szigeten rekedt "ősmakik" meglehetősen változatos ökológiai fülkéket töltöttek be – köztük olyanokat is, amelyek némelyikét a világ többi részén egészen másféle állatok foglalnak el.

A karmosmaki-alkatúak (Chiromyiformes) mintegy ötmillió évvel később, a késő eocénban különültek el a makialkatúaktól. Egyetlen ma élő fajuk, a véznaujjú maki azt a szerepet tölti be Madagaszkár élővilágában, mint nálunk a harkály.

A makialkatúak (Lemuriformes) ága erősen differenciálódott: mintegy 30 millió éve váltak külön a többiektől a makifélék (Lemuridae), 28 millió éve pedig az ugrómakifélék (Indriidae). A "maradékban" körülbelül 25 millió éve különült el az egér- és törpemakifélék (Cheirogaleidae) fejlődése a fürgemakifélékétől (Megaladapidae).

Jellemzőik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjszakai, fán élő állatok; főleg gyümölcsöket, illetve rovarokat esznek. Retinájuk mögött (az orrtükör nélküliektől eltérően) megőrizték az éjszakai látást segítő tapetum lucidum-ot (fényvisszaverő réteget). Az orrtükrük nedves.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006.