Véznaujjú maki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Véznaujjú maki
Aye-aye (Daubentonia madagascariensis) 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Család: Karmosmakifélék (Daubentoniidae)
Nem: Daubentonia
Faj: D. madagascariensis
Tudományos név
Daubentonia madagascariensis
Gmelin, 1788
Elterjedés
LocationMadagascar.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Véznaujjú maki témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Véznaujjú maki témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Véznaujjú maki témájú kategóriát.

Aye-aye (Daubentonia madagascariensis).jpg

A véznaujjú maki, madagaszkári nyelven aje-aje (Daubentonia madagascariensis) egy ritka, Madagaszkáron élő macska nagyságú makifaj. Az egyik legősibb faj a félmajmok közül, hosszú, önálló evolúciós út áll mögötte. A karmosmakifélék (Daubentoniidae) családjának egyetlen élő képviselője. Egyetlen közeli rokonfaját, a nála másfélszer nagyobb Daubentonia robusta nevű fajt az első Madagaszkárra érkező emberek pusztították ki nagyjából 1000 évvel ezelőtt.

Ezt a legfejlettebb, ám legritkább félmajom-fajt sokáig rágcsálónak tekintették kiálló metszőfogai miatt.

Az ember könnyedén a kihalás szélére juttatta, csak azért nem halt ki évszázadokkal ezelőtt, mint legközelebbi rokona, a nagy véznaujjú maki, mert a bennszülöttek hiedelmében központi szerepet kapott. Úgy vélték, ugyanis, hogy aki megöl egy aje-ajét, az egy éven belül maga is meghal.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólag Madagaszkáron él, a sziget két elkülönült részén, a sűrű óriás-bambusz dzsungelekben és 700 méter magasságig a tengerparthoz közeli esőerdőkben. Mindkét életteret jelentősen ritkítják, ez okozhatta a makik számának csökkenését.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése macskaszerű, de feje a hosszúkás orr miatt háromszögletű benyomást kelt; szemei egymástól távol ülnek. Ujjai hosszúak és vékonyak; a középső ujj még a többinél is hosszabb. Fülei és fogai feltűnően nagyok.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal 10–15 méter magasban épített fészkében alszik, összegömbölyödve. A fészket egy pálmafaj leveleiből (kb. 60 db-ból) építi; oldalsó nyílása 15 cm átmérőjű. Egy példánynak 2–5 ilyen fészke lehet.

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aye-aye (Daubentonia madagascariensis) 3.jpg

Korhadó fákban élő rovarokkal táplálkozik, mint nálunk a harkály. Ugyancsak a harkályhoz hasonlóan a fa törzsét kopogtatva határozza meg, hol lapul a kéreg alatt valami ehető – csak éppen a véznaujjú maki nem csőrével, hanem különleges, középső ujjával kogtatja a fát. A kérget vésőszerű fogaival bontja meg, a zsákmányt hosszú ujjával kotorja ki alóla.

Sokszor megeszi a mangó vagy bambusz puha belsejét is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A véznaujjú maki szinte mindig egyedül él, csak akkor látható két példány, ha az anya kicsinyével van, vagy éppen szaporodási időszakban vagyunk.

A nőstény maki februárban-márciusban hozza világra utódait, akiket egészen egyéves korukig nevel a fészekben (amíg a kicsik el nem érik a kifejlett makik testméretének kétharmadát). A nőstény makik kétévente hoznak világra utódokat, és ez az egyetlen olyan főemlősfaj, amelynek emlői hasa tájékán találhatók.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 121. ISBN 0-801-88221-4.
  • Durrell, Gerald. The Aye-Aye And I: A Rescue Mission in Madagascar. Pocket Books. ISBN 0671884395. – recounts Durrell's expedition to collect Aye-aye's from the wild for captive breeding at Jersey Zoo.
  • Peter Kappeler: Fingertier in: David MacDonald (Hrsg.): Die große Enzyklopädie der Säugetiere, Könemann Verlag, Königswinter 2004, S. 322-323, ISBN 3-833-11006-6, deutsche Übersetzung der Originalausgabe von 2001
  • Bernhard Grzimek (Hrsg.): Grzimeks Tierleben Bd. 10 Säugetiere 1, Bechtermünz Verlag, Augsburg 2000, Unveränderter Nachdruck der Originalausgabe von 1979/1980, ISBN 3-828-91603-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]