Mellitsav-anhidrid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mellitsav-anhidrid
IUPAC-név 4,9,14-trioxatetraciklo[10.3.0.02,6.07,11]pentadeka-1,6,11-trién-3,5,8,10,13,15-hexon
Más nevek Difuro[3,4-e:3′,4′-g][2]benzofurán-1,3,4,6,7,9-hexon
Kémiai azonosítók
CAS-szám 4253-24-1
PubChem 255291
ChemSpider 223826
SMILES
c12c(c3c(c4c1c(=O)oc4=O)c(=O)oc3=O)c(=O)oc2=O
InChI
1S/C12O9/c13-7-1-2(8(14)19-7)4-6(12(18)21-11(4)17)5-3(1)9(15)20-10(5)16
InChIKey NNYHMCFMPHPHOQ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12O9
Moláris tömeg 288,12 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.


A mellitsav-anhidrid fehér, könnyen szublimáló szilárd anyag. A szén egyik stabil oxidja.

Először Liebig és Wöhler írta le 1830-ban a mézkőről (mellit) szóló tanulmányában, bár az összegképletet tévesen C4O3-nak találták. A helyes képletet 1913-ban H. Meyer és K. Steiner állapította meg.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mellitic anhydride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.