Antropocén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg.[1] Az antropocén kifejezést szovjet tudósok már az 1960-as években[2] a legkésőbbi földtörténeti időszakra, a negyedidőszakra utalva használták. Az 1980-as években Eugene F. Stoermer ökológus vezette be az antropocén kifejezést a most elterjedt értelemben,[3] majd a Nobel-díjas légkörkémikus, Paul Crutzen terjesztette el a köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni. 2019 januárjában a kifejezés használata hivatalosan még nem volt elfogadott a földtudományok területén.

2008-ban javaslatot terjesztettek a Londoni Földtani Társaság rétegtani bizottsága elé az antropocén hivatalos elismerése tárgyában.[4] A bizottság nagy része megalapozottnak tartotta a beterjesztést, és további vizsgálatokat látott jónak. Különböző földtani társaságok független tudományos munkacsoportjai dolgoznak azon, hogy az antropocént hivatalosan is beillesszék a földtörténeti időskálába.[5]

A hivatalos elismerés hiányában is számos tudós használja az antropocén kifejezést, az Amerikai Földtani Társaság 2011-es találkozójának egyenesen ezt a címet adta: „Az archaikumtól az antropocénig: a múlt kulcs a jövőhöz”.[6] Az antropocénnek nincs közösen elfogadott kezdőpontja, de egyes tudósok szerint, a légköri bizonyítékok alapján megfelelő lenne az ipari forradalommal (késő 18. század) kezdeni.[4][7] Más tudósok korábbra tennék az antropocén kezdetét, például a földművelés kezdetére és a neolitikus forradalom idejére (kb. 12 000 évvel a „before present” kormegjelölés előtt). Az embernek a növekvő földhasználatával, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a fajok kihalására vonatkozó hatásával kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek; egyes tudósok szerint az emberi tényező jelentősen megváltoztatta vagy megállította a biodiverzitás növekedését.[8] A korábbi időpont mellett érvelők akár 14-15 000 évvel korábbra teszik a litoszferikus bizonyítékok alapján a javasolt antropocén kezdetét; ami ahhoz a javaslathoz vezetett, hogy az antropocén beálltát még néhány ezer évvel ezelőttre kellene kitolni[9] – így már nagyjából megegyezne a jelenleg használt holocén időszakkal.

2015 januárjában a nemzetközi antropocén-munkacsoport 38 tagjából 26 által kiadott tanulmány azt javasolta, hogy a javasolt új időszak kezdetét az atomkorszak kezdetére, a Trinity (nukleáris teszt) 1945. július 16-i időpontjára tegyék.[10] Jelentős kisebbség támogat néhány alternatív időpontot is.[10] Egy 2015. márciusi felvetés szerint 1610 vagy 1964 is lehetne az antropocén kezdete.[11] Az antropocén-munkacsoport 2016-ban tartott megbeszélést az eddigi bizonyítékok alapján annak eldöntésére, hogy az antropocén valódi földtani időszak-e.[12] A bizonyítékok kiértékelése nyomán a csoport 2016 augusztusában megszavazta az antropocént mint új geológiai időszakot.[13]

Az antropocén kritikája[szerkesztés]

Az antropocén-elmélet legfőbb kritikája, hogy egy monolit egységként kezeli az emberiséget, és nem fordít figyelmet arra, hogy ezen belül milyen társadalmi rétegek és folyamatok alakítják a föld ökoszisztémáját. Két svéd humánökológus, Andreas Malm és Alf Hornborg tanulmányukban úgy érvelnek, hogy az antropocén elmélet sokszor az emberi természetből eredezteti a ökológiai átalakulásokat, és nem veszi figyelembe, hogy az emberiség környezetalakító hatása nem egyenlően oszlik meg az emberek közt.[14] Andreas Malm Fossil Capital könyvére hivatkozva azt állítják, hogy például a foszilis üzemanyagokra való 19. századi áttérés nem az emberiség általános döntése volt, hanem brit tőkések egy szűk csoportjának a lépése volt. Malm és Hornborg érvelését követve ezért Jason W. Moore és mások a kapitalizmusra utaló kapitalocén fogalom használatát javasolják.[15]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Borenstein, Seth. „With their mark on Earth, humans may name era, too”, AP News, 2014. október 14. (Hozzáférés: 2014. október 14.) 
  2. ↑ Doklady: Biological sciences sections, Volumes 132-135. google books . (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  3. ↑ Revkin, Andrew C.: Confronting the ‘Anthropocene’. New York Times, 2011. május 11. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  4. ↑ a b Zalasiewicz, Jan (2008). „Are we now living in the Anthropocene?”. GSA Today 18 (2), 4–8. o. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1130/GSAT01802A.1. (Hozzáférés: 2011. június 20.)  
  5. ↑ Zalasiewicz, J. (2010). „The New World of the Anthropocene”. Environment Science & Technology 44 (7), 2228–2231. o. DOI:10.1021/es903118j.  
  6. ↑ 2011 GSA Annual Meeting. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  7. ↑ Crutzen, P. J., and E. F. Stoermer (2000). „The 'Anthropocene'”. Global Change Newsletter 41, 17–18. o.  
  8. ↑ Sahney, S., Benton, M. J. and Ferry, P. A. (2010). „Links between global taxonomic diversity, ecological diversity and the expansion of vertebrates on land” (PDF). Biology Letters 6 (4), 544–547. o. [2015. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1098/rsbl.2009.1024. PMID 20106856. (Hozzáférés: 2015. július 5.)  
  9. ↑ (2010) „Biophysical feedbacks between the Pleistocene megafauna extinction and climate: The first human-induced global warming?”. Geophysical Research Letters 37 (L15703), 1–5. o. DOI:10.1029/2010GL043985.  
  10. ↑ a b Was first nuclear test the start of new human-dominated epoch, the Anthropocene? – UC Berkeley News Centre, 2015-1-16
  11. ↑ (2015) „Defining the Anthropocene”. Nature 519, 171–180. o. DOI:10.1038/nature14258.  
  12. ↑ [1]
  13. ↑ Carrington, Damian. „The Anthropocene epoch: Scientists declare dawn of human-influenced age”, The Guardian, 2016. augusztus 29. (Hozzáférés: 2016. augusztus 29.) 
  14. ↑ Andreas Malm és Alf Hornborg. „Emberi tényező? Az antropocén-narratíva kritikája”. Fordulat (25), 5-16. o.  
  15. ↑ Jason W. Moore. „Az olcsó természet vége, avagy rájöttem, hogy nem kell félteni "a" természetet, meg is lehet szeretni a kapitalizmus válságát”. Fordulat, 17-52. o.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthropocene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Ez a geológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antropocén&oldid=26937810”