Milton Friedman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milton Friedman
Portrait of Milton Friedman.jpg
Született
1912. július 31.
Brooklyn
Elhunyt
2006. november 16. (94 évesen)
San Francisco
Foglalkozása közgazdász
író
statisztikus
Iskolái Columbia Egyetem
Chicagói Egyetem
Rutgers Egyetem
Halál oka szívinfarktus

Milton Friedman az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Milton Friedman témájú médiaállományokat.

Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31.San Francisco, 2006. november 16.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedman 1912. július 31-én született New Yorkban magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként. Apja Friedman Jenő Saul[1], anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba. Röviddel Milton megszületése után a család Rahway-ba, New Jersey-be költözött. Milton a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel 16. születésnapja előtt.

Friedman a Rutgers Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, ott matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni. A Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász tett rá mély benyomást, akik meggyőzték őt, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból.

Friedman a Chicagói Egyetemen is tanult, ahol 1933-ban szerzett diplomát. 1933-1934-ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát.

Közgazdász karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben visszaért Chicagóba, egy évig Henry Schultz kutatási asszisztense volt. 1935-ben képtelen volt állást találni, így Washingtonba utazott, ahol Franklin D. Roosevelt New Deal nevű programja volt a fiatal közgazdászok megmentője. 1935-től a National Resources Committee-nél kezdett dolgozni, majd 1937 őszén a National Bureau of Economic Research munkatársa lett. 1940-ben a Wisconsini Egyetem közgazdasági tanszékén lett professzor, de a tanszéken dúló antiszemitizmus miatt inkább visszatért a kormány szolgálatába.

A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte és segédkezett a pénzügyminisztériumban. 1942-ben ő volt az, aki a pénzügyminisztérium szóvivőjeként a keynesiánus adópolitikát ajánlotta. 1943-ban a Columbia Egyetemre került, ahol matematikai statisztikával, fegyvertervezési problémákkal és hadi taktikával foglakozott. 1945-ben beadta doktori disszertációját a Columbiára. 1946-ban kapta meg a doktori címét (PhD). 1945 és 1946 között a Minnesotai Egyetemen tanított. 1946-ban elfogadta a Chicagói Egyetem meghívását, hogy közgazdaságtan tanítson ott. A következő 30 évet Chicagóban töltötte. Ott kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja.

A Nixon-adminisztráció alatt az önkéntes hadsereg visszaállításának lehetőségét vizsgáló bizottság tagja volt. 1973–1974 között Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadójaként dolgozott.

1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. 1977-ben vonult nyugdíjba a Chicagoi Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta. 1988-ban megkapta a Nemzeti tudományos emlékérmet.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Why Money Matters," Wall Street Journal, Nov. 17, 2006, p. A20 (last words, with lovely NBER-type figure)
  • J. Daniel Hammond and Claire H. Hammond, ed., Making Chicago Price Theory: Friedman-Stigler Correspondence, 1945-1957. Routledge, 2006. 165 pp. ISBN 0-415-70078-7.
  • "Reflections on A Monetary History," The Cato Journal, Vol. 23, 2004, essay
  • Two Lucky People: Memoirs (with Rose Friedman) ISBN 0-226-26414-9 (1998) excerpt and text search
  • George J. Stigler, 1911-1991: Biographical Memoir, (National Academy of Sciences: 1998), online
  • "The Case for Free Trade" with Rose Friedman, 1997, Hoover Digest magazine article
  • Money Mischief: Episodes in Monetary History (1994) ISBN 0-15-162042-3, 28 6pp.
  • George Stigler: A Personal Reminiscence, Journal of Political Economy Vol. 101, No. 5 (Oct., 1993), pp. 768–773 JSTOR
  • "The Drug War as a Socialist Enterprise," in Arnold S. Trebach, ed. Friedman and Szasz on Liberty and Drugs: Essays on the Free Market and Prohibition (Drug Policy Foundation Press: 1992)
  • Economic Freedom, Human Freedom, Political Freedom ISBN 1-883969-00-X (1992), short pamphlet
  • The Essence of Friedman, essays edited by Kurt R. Leube, (1987) (ISBN 0-8179-8662-6)
  • "The Case for Overhauling the Federal Reserve, 1985, Challenge magazine article
  • Free to Choose: A personal statement, with Rose Friedman, (1980)
  • From Galbraith to Economic Freedom, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 49 (1977)
  • There's No Such Thing as a Free Lunch (1975), columns from Newsweek magazine online version
  • Unemployment versus Inflation?, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 44 (1975)
  • Social Security: Universal or Selective? with Wilbur J. Cohen (1972)
  • Capitalism and Freedom, online version
  • Roofs or Ceilings?: The Current Housing Problem with George J. Stigler. (Foundation for Economic Education, 1946), 22 pp. attacks

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Infláció, munkanélküliség, monetarizmus (KJK, 1986)
  • Választhatsz szabadon (Akadémiai, 1990) Rose Friedmannal közösen
  • Kapitalizmus és szabadság (Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház, 1992) Rose Friedmannal közösen

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hermann, Péter ed. Biográf Ki kicsoda 2004. Budapest, Hungary, 2003

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]