Milton Friedman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milton Friedman

Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31.San Francisco, 2006. november 16.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedman 1912. július 31-én született New Yorkban magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként. Apja Friedman Jenő Saul[1], anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba. Röviddel Milton megszületése után a család Rahway-ba, New Jersey-be költözött. Milton a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel 16. születésnapja előtt.

Friedman a Rutgers Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, ott matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni. A Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász tett rá mély benyomást, akik meggyőzték őt, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból.

Friedman a Chicagói Egyetemen is tanult, ahol 1933-ban szerzett diplomát. 1933-1934-ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát.

Közgazdász karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben visszaért Chicagóba, egy évig Henry Schultz kutatási asszisztense volt. 1935-ben képtelen volt állást találni, így Washingtonba utazott, ahol Franklin D. Roosevelt New Deal nevű programja volt a fiatal közgazdászok megmentője. 1935-től a National Resources Committee-nél kezdett dolgozni, majd 1937 őszén a National Bureau of Economic Research munkatársa lett. 1940-ben a Wisconsini Egyetem közgazdasági tanszékén lett professzor, de a tanszéken dúló antiszemitizmus miatt inkább visszatért a kormány szolgálatába.

A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte és segédkezett a pénzügyminisztériumban. 1942-ben ő volt az, aki a pénzügyminisztérium szóvivőjeként a keynesiánus adópolitikát ajánlotta. 1943-ban a Columbia Egyetemre került, ahol matematikai statisztikával, fegyvertervezési problémákkal és hadi taktikával foglakozott. 1945-ben beadta doktori disszertációját a Columbiára. 1946-ban kapta meg a doktori címét (PhD). 1945 és 1946 között a Minnesotai Egyetemen tanított. 1946-ban elfogadta a Chicagói Egyetem meghívását, hogy közgazdaságtan tanítson ott. A következő 30 évet Chicagóban töltötte. Ott kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja.

A Nixon-adminisztráció alatt az önkéntes hadsereg visszaállításának lehetőségét vizsgáló bizottság tagja volt. 1973–1974 között Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadójaként dolgozott.

1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. 1977-ben vonult nyugdíjba a Chicagoi Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta. 1988-ban megkapta a Nemzeti tudományos emlékérmet.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Why Money Matters," Wall Street Journal, Nov. 17, 2006, p. A20 (last words, with lovely NBER-type figure)
  • J. Daniel Hammond and Claire H. Hammond, ed., Making Chicago Price Theory: Friedman-Stigler Correspondence, 1945-1957. Routledge, 2006. 165 pp. ISBN 0-415-70078-7.
  • "Reflections on A Monetary History," The Cato Journal, Vol. 23, 2004, essay
  • Two Lucky People: Memoirs (with Rose Friedman) ISBN 0-226-26414-9 (1998) excerpt and text search
  • George J. Stigler, 1911-1991: Biographical Memoir, (National Academy of Sciences: 1998), online
  • "The Case for Free Trade" with Rose Friedman, 1997, Hoover Digest magazine article
  • Money Mischief: Episodes in Monetary History (1994) ISBN 0-15-162042-3, 28 6pp.
  • George Stigler: A Personal Reminiscence, Journal of Political Economy Vol. 101, No. 5 (Oct., 1993), pp. 768–773 JSTOR
  • "The Drug War as a Socialist Enterprise," in Arnold S. Trebach, ed. Friedman and Szasz on Liberty and Drugs: Essays on the Free Market and Prohibition (Drug Policy Foundation Press: 1992)
  • Economic Freedom, Human Freedom, Political Freedom ISBN 1-883969-00-X (1992), short pamphlet
  • The Essence of Friedman, essays edited by Kurt R. Leube, (1987) (ISBN 0-8179-8662-6)
  • "The Case for Overhauling the Federal Reserve, 1985, Challenge magazine article
  • Free to Choose: A personal statement, with Rose Friedman, (1980)
  • From Galbraith to Economic Freedom, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 49 (1977)
  • There's No Such Thing as a Free Lunch (1975), columns from Newsweek magazine online version
  • Unemployment versus Inflation?, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 44 (1975)
  • Social Security: Universal or Selective? with Wilbur J. Cohen (1972)
  • Capitalism and Freedom, online version
  • Roofs or Ceilings?: The Current Housing Problem with George J. Stigler. (Foundation for Economic Education, 1946), 22 pp. attacks

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Infláció, munkanélküliség, monetarizmus (KJK, 1986)
  • Választhatsz szabadon (Akadémiai, 1990) Rose Friedmannal közösen
  • Kapitalizmus és szabadság (Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház, 1992) Rose Friedmannal közösen

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hermann, Péter ed. Biográf Ki kicsoda 2004. Budapest, Hungary, 2003

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]