Studium generale
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek | Rövid indoklás: Önreklám (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján). |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Studium Generale
Jelentése: egyetemes tanulmány
[szerkesztés] Studium Generale a középkorban
A XII. században a némelyik székesegyházi iskolákban a nevesebb tanárok köré ifjak tömegei sereglettek, hogy előadásait hallgathassák. A fokozott érdeklődés a tanárok "kiválogatódását", s ezzel együtt a színvonal emelkedését eredményezte. Fokozatosan létrejött a hallgatók és a tanárok szabad egyesülete, az "universitas", azaz a mai egyetem őse, melynek neve kezdetben a studium generale volt. Az első ilyen intézmény Bolognában jött létre 1088-ban.
[szerkesztés] Studium Generale a XX. században
A szervezet története a hatvanas évek végén kezdődött, amikor az akkori egyetemisták egy csoportja elhatározta, hogy segíti a középiskolásokat a felvételire való felkészülésben. A munka olyan hasznosnak bizonyult, hogy a KISZ 1969-ben felkérte a tagokat, hogy hivatalos keretek között folytassák a munkát. Ekkor vette fel a szervezet a Studium Generale nevet (későbbiekben SG). Az első években a vidéki diákok segítése volt a cél – az alapítók úgy gondolták, hogy a vidékiek a fővárosi tanulókhoz képest hátrányosabb helyzetből indulnak, nehezebben tudják megszerezni azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a sikeres felvételihez. Akkoriban ez egybevágott a KISZ azon törekvéseivel, amelynek célja a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók családjainak segítése volt. Ekkoriban a segítségnyújtás formája a levelezésben merült ki.
1971-től bővült ki a szervezet tevékenységi köre, ekkor kezdődött meg ugyanis a szombat délelőtti tanítás a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületében. Az Egyetem is támogatta az SG-t: saját irodát és az oktatáshoz termeket biztosított, valamint rendelkezésre bocsátotta az Egyetem nyomdáját, mellyel a levelek sokszorosítása könnyen megvalósítható volt. A tanítás jelentősége csak fokozatosan vette át a vezető szerepet a levelezéstől – akkor, amikor a fővárosiaknak is segíteni próbáló budapesti tanárok száma jelentősen megemelkedett.
Szintén 1971-ben kezdődött a táborok hagyománya. Az évente kétszer – tavasszal és nyáron – megrendezésre kerülő táborok már akkor is a maihoz hasonló keretek között folytak, a tanítás és a különböző szórakoztató programok szinte változatlan formában jelennek meg a mai táborokban is. A kezdetekben 120 egyetemista mintegy 800 diákkal levelezett, a táborokban pedig 40 tanár tanította a 200 legszorgalmasabb diákot.
Eleinte az SG-sek a három egyetemi kar – általános, kereskedelmi, ipari – élére kari felelősöket neveztek ki, akiknek a feladata a saját karuk hallgatóival való kapcsolattartás volt. A kari felelősök szerepe később folyamatosan csökkent, és kialakult a mai napig fennálló tantárgyi struktúra: minden felvételi tantárgynak volt egy felelőse, aki figyelemmel kísérte az adott tárgyat oktató tanárok munkáját, órákat látogatott, és összeállította a táborokban tanító tanárok listáját. Ezeket a felelősöket ma szekcióvezetőknek hívják.
Az Egyetem tanárai is kezdetektől fogva ellenőrizték a szakmai munkát, de a tagok önálló munkáját számottevően soha nem korlátozták. A szervezet mindig is próbálta megőrizni a függetlenségét, amely némiképp csökkent, amikor 1974-ben állami felügyelet alá került. Az oktatásért felelős minisztérium célja az volt, hogy ezt a fajta felkészítési munkát más felsőoktatási intézményekre is kiterjessze. A tevékenységet bölcsész, jogász, műszaki és közgazdasági ágazatokba szervezték. A Studium Generale nevet a Fizikai Dolgozók Gyermekeit Előkészítő Bizottság elnevezéssel bővítették, amelyet később Felvételi Előkészítő Bizottságra (FEB) módosítottak.
A FEB jelentősen megkönnyítette az SG pénzügyi helyzetét, a szervezet ugyanis ennek köszönhetően rendszeres állami támogatást kapott. Ez a 80-as évek közepére már nem volt elegendő, a rendszerváltás után pedig a minisztérium támogatása is jelentősen csökkent. Így ma már a különböző szponzoroktól, illetve pályázatokon keresztül befolyó összegek nélkül a Studium Generale működése elképzelhetetlen lenne.
[szerkesztés] A Studium Generale ma
A Studium Generale ma az egyik, ha nem az egyetlen ingyenes egyetemi érettségi előkészítő az országban. Tanárai a Budapesti Corvinus Egyetem (közgáz) hallgatói közül kerülnek ki. Ahogy az a korábbi években is, így ma is alapvető elv, hogy a diákok költségtérítés nélkül, ingyen vehetnek részt a programokon, illetve a tanárok sem kapnak semmiféle juttatást az oktatásért. Ezt segíti a Studium Generale közhasznú alapítványi formában történő működése.
A felkészítés a hagyományoknak megfelelően ma is három részből tevődik össze.
A tanítás szombat délelőttönként 10 és 14 óra között zajlik az Egyetem Közraktár utcai épületében. Az előkészítőben részt kívánó diákok 5 kurzus közül választhatnak emelt- és közép szinten egyaránt:
Matematika és Történelem Matematika és Közgazdaságtan Csak Matematika Csak Történelem Csak Közgazdaságtan
A két tantárgyas kurzusok esetében a diákok páratlan héten matematikát, páros héten történelmet/közgazdaságtant tanulnak, míg az egytárgyas kurzusok esetében minden hétvégén az adott tantárgyat tanulják.
Azon vidéki diákok számára, akiknek nem áll módjukban a hétvégi tanításra feljárni, továbbra is biztosítjuk a levelezés lehetőségét. Évente mind a 11. évfolyamos, mind a végzős diákoknak 8-9 levelet küldünk ki az érettségi tárgyakból. Erre idén is, mint általában, több mint ötszáz tanuló jelentkezett.
A harmadik típusú felkészítő program a tábor. Évente két egyhetes tábor kerül megszervezésre: a nyári tábor 11. évfolyamosok, a tavaszi pedig végzősök számára. A tavaszi táborokban manapság 140-150, a nyári táborokban 90-100 középiskolás diák vesz részt. A túljelentkezések miatt csak azon diákok kerülhetnek le a táborokba, akik év közben folyamatosan bizonyítják elkötelezettségüket. Tavasszal napi 8, nyáron napi 6 órában tanulhatják az felvételi tárgyakat a középiskolások, emelt- és közép szinten egyaránt. A tábor nem csak a tanulásról szól, hiszen délutánonként és esténként számos program ad lehetőséget a tábor lakóinak (sportprogramok, vetélkedők, táncház, ki mit tud) a tanulás fáradalmainak aktív kipihenésére. A másik, legalább ennyire fontos cél, hogy a tanárok bensőségesebb, személyesebb kapcsolatot tudjanak kiépíteni a leendő egyetemistákkal, be tudják nekik mutatni az egyetemi élet egyes mozzanatait, és tudatosítsák bennük, hogy csodálatos öt évet hagynának ki akkor, ha nem tennének sikeres érettségit. Ha ez sikerül, akkor a diákokban kialakul egy olyan motiváció, amely a hétköznapokban is lendületet ad az érettségire való készülésben.
Mindezek mellett év közben mind a budapesti, mind a vidéki diákok 4 próbaérettségin tesztelhetik tudásukat, szakmai előadásokat hallgathatnak, sportrendezvényeken vehetnek részt, valamint játékos módszerekkel fejleszthetik képességeiket.
