Sélestat

	Sélestat
; Sélestat címere	; Sélestat zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Elzász
Megye	Bas-Rhin (1920–)
Alapítás éve	13. század
Polgármester	Joseph-Benjamin Pennarun (1840–1850)
INSEE-kód	67462
Irányítószám	67600
Testvérvárosok	Lista Grenchen; Charleroi (1959–); Waldkirch; Dornbirn (2006–);
	Népesség
Teljes népesség	19 300 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	434,68 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Terület	44,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″
	Sélestat weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sélestat témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sélestat (németül: Schlettstadt) település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 19 300 fő (2021. január 1.).^[1] Sélestat Ebersheim, Baldenheim, Châtenois, Ebersmunster, Heidolsheim, Kintzheim, Mussig, Muttersholtz, Ohnenheim, Orschwiller, Scherwiller, Guémar és Saint-Hippolyte községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Mahlbergtől nyugatra, Strasbourg tól mintegy 40 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Sélestat egykor Karoling királyi birtok, ahol Károly császár ünnepelte 775 karácsonyát. A hely ebben az időszakban csak egy a Karoling királyi palota körül épült kis település volt. Ekkor épült itt az első templom is, a jelenlegi Szent György templom helyén.

A középkori város története szorosan kapcsolódik a svábokhoz. Hildegard von Buren, özvegye Staufer Friedrich von Buren és Barbarossa, itt alapították meg 1087-ben a Szent sír kápolnát, 1095-ben a kolostort alapított itt kolostor Conques adta fiaikat. A prépostság pedig 1095-ben kolostort alapított itt és hozta a Szent Faith (Ste. Foy) és Elzász kultusz emlékeit. 1216-ban városfal épült itt és szabad város rangot kapott. Ebből az időszakból valók, a Szent György plébániatemplom kora gótikus részei.

A Reneszánsz korban a város a humanizmus fővárosa volt. A gimnázium és a humanista Collégium, melynek könyvtára máig fennmaradt, Európa-szerte híres volt.

Schlettstadtban a középkorban fennálló latin iskola példáját más iskolák, így Passau, Braunschweig vagy Heilbronn is követték.

A legtöbb Schlettstadti diák az itt megkezdett tanulmányait Bázel, Heidelberg, Strasbourg és Freiburg egyetemén folytatta. A Felső-Rajna vidékén kívül a diákok Párizs vagy Krakkó egyetemein tanultak.