Saint-Josse-ten-Noode

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
3592sintJosseTownHall.jpg
Saint-Josse városháza
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node címere
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node címere
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node zászlaja
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node zászlaja
SaintJosse.png
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel Fővárosi Régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Járás Brüsszel
Polgármester Jean Demannez (PS)
Irányítószám 1210
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 26 338 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 13560
Nők 12778
Népsűrűség 20622 fő/km2
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 36,1 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 6598€/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 1,14 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node (Belgium)
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 23′Koordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 23′
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node weboldala

Saint-Josse-ten-Noode (franciául) vagy Sint-Joost-ten-Node (hollandul) egyike a Brüsszel Fővárosi Régiót alkotó 19 kerületnek. Területe csupán 1,14 km², lakossága 2006-ban 23 557 fő volt. Saint-Josse ezzel a legkisebb és a legsűrűbben lakott a brüsszeli kerületek közül.

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint-Josse-ten-Noode a Brüsszeli Régió földrajzi középpontjától északkeletre helyezkedik el, csak két kerülettel szomszédos: délről, nyugatról és északnyugatról Brüsszel, északkeletről Schaerbeek határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Saint-Josse-ten-Noode kerületben található leuveni kapu (Porte de Louvain), 1900 körül

A kerületet a 7. században élt breton Szent Jodok[2] (Josse, Joos, Josst) tiszteletére nevezték el.

A Ten-Noode falu a 13. században kezdett kialakulni az uccle-i, az etterbeeki és a brüsszeli Szent Gudula parókiák körül. Akkoriban, a Maelbeek- és Schaerbeek-patak környékének kivételével, a hely gyéren lakott és ritkásan megművelt volt, mivel a talaj rossz minőségű, homokos volt. A település neve is innen ered: nude, noede, oede jelentése "hiányos", "hiányzik". A hely első említése 1254-ből származik, a Szent Gudula parókia és a Coudenberg család által kötött szerződésben. Száz évvel később, a Brüsszelből Leuvenbe vezető országút mentén kezdett kialakulni a település magja. Az út mentén, a Maelbeek völgyében építették meg Szent Jodok kápolnáját, amely azonban csak 1803-ban lett templom.[3]

Szent Jodok, a zarándokok védőszentje egy 1920-as évekből származó nyomaton

Ten-Noode területe, a Maelbeek völgye, a Linthout erdővel, a környező tavakkal és a festői sétautakkal hamarosan a brüsszeliek közeli kirándulóhelye lett. A 15. századtól a burgundi hercegeknek is volt rezidenciája, a 16. században az oránai-nassaui hercegi család tagjai, Granvelle bíboros, a költő Houwaert lakott a helyi villákban. A környék azonban hanyatlásnak indult, amikor a brugundi hercegek székhelyüket elvitték Brüsszelből.[3]

A 16. és 17. században a helyieknek a környéken dúló háborúk nagy károkat okoztak:

  • 1572-ben I. Vilmos orániai herceg katonái gyújtották fel a házakat
  • 1578-ban a pánikba esett brüsszeliek gyújtották fel a saját házaikat, hogy megakadályozzák a várost ostromló Don Juant, hogy katonáinak szállást találjon
  • 1579-ben spanyol zsoldosok támadták meg Saint-Josse-t és számos foglyot ejtettek a helyiek közül
  • 1580-ban a protestánsok lerombolták Szent Jodok kápolnáját
  • 1583-ban Anjou hercegének katonái prédálták fel a környéket
  • 1600-ban a lakosok végre elkezdhették a kápolna újjáépítését
  • 1609-ben rekonstruálták a burgundi hercegek palotáját
  • 1635-ben francia katonák foglalták el, akik Hollandia felé tartottak. Ottavio Piccolomini felmentő seregeinek megérkezésekor a franciák visszavonultak
  • 1675-ben XIV. Lajos francia király megtámadta Brüsszelt, Zaventemet és felégették a külvárosokat is. Három nappal később a franciák elvonultak, hogy részt vegyenek a Maastricht-i csatában
  • 1690-ben francia katonák a Fleurusi csata után erre vonultak vissza, Schaerbeek és Saint-Josse lakosságát sanyargatva
  • 1706-ban Marlborough hercegének katonái érkeztek a környékre a spanyol örökösödési háború idején (Brüsszel ekkor megadta magát az angol hadvezérnek)
  • 1746-ban de Saxe marsall vezetése alatt francia csapatok jelentek meg Brüsszel falai alatt, elfoglalták a külvárosokat és felégették Brüsszelt.

A 19. század során Saint-Josse település még Ixelles-el és Etterbeekkel volt határos, és magában foglalta a mai erurópai negyed területének nagy részét, a Schuman körforgalmat, a Cinquantenaire-t és a Place de Luxembourg-ot is. Azonban a település pénzügyi nehézségei miatt ezeket a területeket el kellett adnia Brüsszelnek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Saint Josse templom látképe, az akvarellt Léon van Dievoet építész festette.
Saint-Josse városházája

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
  2. Ld. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_jodok
  3. ^ a b Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville. Tome troisième, pp. 5-6. Alphonse Guillaume Ghislain Wauters, C. Vanderauwera, 1855

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Josse-ten-Noode témájú médiaállományokat.