Saint-Josse-ten-Noode
| Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node | |||
 |
|||
| Saint-Josse városháza | |||
|
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium |
||
| Régió |  Brüsszel Fővárosi Régió |
||
| Közösség |  Flamand Közösség Francia Közösség |
||
| Járás | Brüsszel | ||
| Polgármester | Jean Demannez (PS) | ||
| Irányítószám | 1210 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 26 338 fő (2010. jan 1.)[1] +/- | ||
| Férfi | 13560 | ||
| Nők | 12778 | ||
| Népsűrűség | 20622 fő/km2 | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 36,1 (2006) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 6598€/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1,14 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Pozíció Belgium térképén
|
|||
| é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 23′ | |||
| Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node weboldala | |||
Saint-Josse-ten-Noode (franciául) vagy Sint-Joost-ten-Node egyike a belga fővárost, Brüsszelt alkotó 19 kerületnek. Területe csupán 1,14 km², lakossága 2006-ban 23557 fő volt. Saint-Josse ezzel a legkisebb és a legsűrűbben lakott a brüsszeli kerületek közül.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi elhelyezkedése [szerkesztés]
Saint-Josse-ten-Noode a Brüsszeli Régió földrajzi középpontjától északkeletre helyezkedik el, csak két kerülettel szomszédos: délről, nyugatról és északnyugatról Brüsszel, északkeletről Schaerbeek határolja.
Története [szerkesztés]
A kerületet a 7. században élt breton Szent Jodok[2] (Josse, Joos, Josst) tiszteletére nevezték el.
A Ten-Noode falu a 13. században kezdett kialakulni az uccle-i, az etterbeeki és a brüsszeli Szent Gudula parókiák körül. Akkoriban, a Maelbeek patak és Schaerbeek környékének kivételével, a hely gyéren lakott és ritkásan megművelt volt, mivel a talaj rossz minőségű, homokos volt. A település neve is innen ered: nude, noede, oede jelentése "hiányos", "hiányzik". A hely első említése 1254-ből származik, a Szent Gudula parókia és a Coudenberg család által kötött szerződésben. Száz évvel később, a Brüsszelből Leuvenbe vezető országút mentén kezdett kialakulni a település magja. Az út mentén, a Maelbeek völgyében építették meg Szent Jodok kápolnáját, amely azonban csak 1803-ban lett templom.[3]
Ten Noode területe, a Maelbeek völgye, a Linthout erdővel, a környező tavakkal és a festői sétautakkal hamarosan a közeli brüsszeliek közeli kirándulóhelye lett. A 15. századtól a burgundi hercegeknek is volt is rezidenciája, a 16. században az oránai-nassaui hercegi család tagjai, Granvelle bíboros, a költő Houwaert lakott a helyi villákban. A környék azonban hanyatlásnak indult, amikor a brugundi hercegek székhelyüket elvitték Brüsszelből.[3]
A 16. és 17. században a helyieknek a környéken dúló háborút nagy károkat okoztak:
- 1572-ben I. Vilmos orániai herceg katonái gyújtották fel a házakat
- 1578-ban a pánikba esett brüsszeliek gyújtották fel a saját házaikat, hogy megakadályozzák a várost ostromló Don Juant, hogy katonáinak szállást találjon
- 1579-ben spanyol zsoldosok támadták meg Saint-Josse-t és számos foglyot ejtettek a helyiek közül
- 1580-ban a protestánsok lerombolták Szent Jodok kápolnáját
- 1583-ban Anjou hercegének katonái prédálták fel a környéket
- 1600-ban a lakosok végre elkezdhették a kápolna újjáépítését
- 1609-ban rekonstruálták a burgundi hercegek palotáját
- 1635-ban francia katonák foglalták el, akik Hollandia felé tartottak. Ottavio Piccolomini felmentő seregeinek megérkezésekor a franciák visszavonultak
- 1675-ben XIV. Lajos francia király megtámadta Brüsszelt, Zaventemet és felégették a külvárosokat is. Három nappal később a franciák elvonultak, hogy részt vegyenek a Maastricht-i csatában
- 1690-ben francia katonák a Fleurus-i csata után erre vonultak vissza, Schaerbeek és Saint-Josse lakosságát sanyargatva
- 1706-ban Marlborough hercegének katonái érkeztek a környékre a spanyol örökösödési háború (Brüsszel ekkor megadta magát az angol hadvezérnek)
- 1746-ban de Saxe marsall vezetése alatt francia csapatok jelentek meg Brüsszel falai alatt, elfoglalták a külvárosokat és felégették Brüsszelt.
A 19. század során Saint-Josse település még Ixelles-el és Etterbeekkel volt határos, és magában foglalta a mai erurópai negyed területének nagy részét, a Schuman körforgalmat, a Jubelparkot és a Place de Luxembourg-ot is. Azonban a település pénzügyi nehézségei miatt ezeket a területeket el kellett adnia Brüsszelnek.
Látnivalók [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
További képek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
- ↑ Ld. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_jodok
- ^ a b Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville. Tome troisième, pp. 5-6. Alphonse Guillaume Ghislain Wauters, C. Vanderauwera, 1855
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Saint-Josse-ten-Noode honlapja (franciául) és (hollandul)
|
||||||||
