Anderlecht

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anderlecht
Anderlecht címere
Anderlecht címere
Anderlecht zászlaja
Anderlecht zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel Fővárosi Régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Járás Brüsszel
Polgármester Gaëtan Van Goidsenhoven (MR)
Irányítószám 1070
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 104 647 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 5500 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 25,78%
20–64 57,62%
65 felett 16,61%
Más nemzetiségűek 24,18% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 23,9 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 9539 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 17,74 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Anderlecht  (Belgium)
Anderlecht
Anderlecht
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 50′, k. h. 4° 20′Koordináták: é. sz. 50° 50′, k. h. 4° 20′
Anderlecht weboldala

Anderlecht egyike a belga főváros, Brüsszel 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.

Kertvárosi részlet Mortenbeekben

1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Johanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.

A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.

Jellegzetes városrészlet Het Radból

A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stock Stadion.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.