Schaerbeek
| Schaerbeek / Schaarbeek | |||
| Schaerbeek - a vasútállomás épülete | |||
|
|||
|
|||
| Becenév: la cité des ânes, de ezelsgemeente | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | |||
| Közösség | |||
| Járás | Brüsszel | ||
| Polgármester | Bernard Clerfayt (FDF) | ||
| Irányítószám | 1030 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 121 432 fő (2010. jan 1.)[1] +/- | ||
| Férfi | 54931 | ||
| Nők | 57014 | ||
| Népsűrűség | 13753 fő/km2 | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 27 (2006) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 9093€/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,14 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 52′, k. h. 4° 23′ | |||
| é. sz. 50° 52′, k. h. 4° 23′ | |||
| Schaerbeek / Schaarbeek weboldala | |||
Schaerbeek (franciául, amely a régi holland helyesírást őrizte meg) vagy Schaarbeek (hollandul) egyike a belga fővárost, Brüsszelt alkotó 19 kerületnek. 2006-ban teljes lakossága 111946 fő volt, területe 8,14 km², népsűrűsége 13753 fő/km².
A kerület csúfneve szamárváros (la cité des ânes vagy de ezelsgemeente), amely onnan ered, hogy Schaerbeek lakói meggyet termeltek, elsősorban a Kriek gyümölcssör előállításához. A schaerbeekiek meggyel megrakott szamarakkal állítottak be rendszeresen a brüsszeli piacokra.
Schaerbeek belvárosában jelentős számú török bevándorló él, akik közül a legtöbben Afyon/Emirdağ városból érkeztek. Számos marokkói bevándorló is él itt.
A kertvárosi rész a nemzetközi közösség és az EU tisztviselőinek egyik kedvelt lakhelye, mivel közel van az intézményekhez, a repülőtérhez és megőrizte kellemes, kertvárosias hangulatát.
A schaerbeeki temető, neve ellenére, a szomszédos Evere kerületben található.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi elhelyezkedése [szerkesztés]
A kerület a Brüsszeli Régió északnyugati részén található, szomszédai észak felől Haren (Brüsszel), északnyugaton Evere, délnyugaton Woluwe-Saint-Lambert, nyugaton Saint-Josse-ten-Noode.
Története [szerkesztés]
A Scarenbecca nevű település első említése 1120-ból, a cambrai püspök egyik okleveléből származik[2] Maga a név feltehetően a frank vagy az óholland nyelvből , a schaer (csorba, bevágás) és beek (patak) szavakból származik.[3] A dokumentumban a cambrai püspök Scarenbecca és Everna (azaz a szomszédos Evere) templomjait a Soignies-i egyházmegye felügyelete alá helyezte.
Az első lakosok feltehetően kőkorban telepedtek meg, amire a kerületben, a Josaphat parkban talált kovakő szerszámokból lehet következtetni.[2] Feltártak még a 2. századból származó római sírokat és érméket is.
A középkorban a település a Brabanti Hercegség része volt. 1301-ben II. János brabanti herceg a települést a brüsszeli városatyák hatáskörébe utalta. Kb. ekkor épült Szt. Szerváciusznak szentel templom is.
A 14. század végén Schaerbeek területének nagy részét a Kraainemi földesurak vadrezervátummá alakították át. A vadrezervátum és a földművelés következtében egészen a 18. század végéig Scaerbeek megőrizte vidékies karakterét. Területének nagy részét ekkor még erdők borították, míg a maradékon zöldségeket termesztettek és szőlőt műveltek. 1540-ben Schaerbeeknek 112 háza és kb. 600 lakosa volt.
Az 1570-es évektől kezdve a település sokat szenvedett a vallásháborúk miatt, feldúlták Hallgatag Vilmos orániai herceg és a vele szemben álló Alba herceg katonái is. A háborúk során brit, bajor, francia és spanyol csapatok vonultak erre. A francia forradalom során Schaerbeek-et önálló településsé nyilvánították.
1830. szeptember 27-én a belga szabadságharc során kisebb összecsapásra került sor a Josaphat völgyben a belga felkelők és a visszavonuló holland csapatok között.
1879-ben építették az új Szt. Szerváciusz templomot a régi mellett, amelyet végül 1905-ben romboltak le. A városházát 1887-ben, a vasútállomást 1902-ben építették fel.
A 19. és 20. század során Schaerbeek a tehetős brüsszeli lakosok "vidéki" menedékhelye lett, akik nyaralókat és házakat építettek a kerületben. 1889-ben alapították a helyi lőteret, ahol 1915-ben a németek kivégezték a brit Edith Cavell nővért.
A második világháború befejezése után Dwight D. Eisenhower tábornok, szövetséges főparancsnok látogatta meg a települést. Schaerbeek lakossága ekkoriban érte el csúcspontját 125000 fővel.
Látnivalók [szerkesztés]
- Schaerbeek területén számos art deco és art nouveau ház található, köztük a Maison Autrique, az első ház, amelyet Victor Horta tervezett és építtetett Brüsszel környékén.
- A városházát II. Lipót belga király avatta fel 1887-ben.
- A Josaphat Park, amelyet szintén II. Lipót avatott fel (1904-ben), a kerület egyik jelentős zöldterülete. A park szomszédságában található a Brusilia Residence, Belgium legmagasabb lakóépülete.
- A kerületben található egy óra, egy sör és egy orgonamúzeum.
- A nemzeti lőtér (Nationale Schietbaan vagy Tir Nationale kb. 20 hektáros katonai létesítmény volt Schaerbeekben 1889-1959 között. A második világháború során számos belga ellenállót végeztek ki a német megszállók. A létesítményt 1959-ben lerombolták, ma már csak egy kis része, az Enclos des fusillés maradt fenn, ahol többek között Edith Cavell sírja is megtalálható.
Brusilia [szerkesztés]
A Residence Brusilia lakóépület a Josaphat Park mellett található. A belga Jacques Cuisinier tervezte és 1970 - 1974 között építették fel.
A 35 emeletes, 100 méter magas épület Belgium legmagasabb lakóépülete. a legfelső szintekről páratlan kilátás nyílik Brüsszelre[4].
Clockarium [szerkesztés]
A Clockarium óramúzeumot az Art Deco kerámiaóráknak szentelték. Specialitása a fajansz kandallóóra, amely az első megfizethető és széles tömegek számára is elérhető órának számított és a legtöbb belga otthonban megtalálható volt az 1920-as és 30-as években. A múzeum Art Deco stílusú épülete a Reyers sugárúton található.[5]
Híres emberek [szerkesztés]
A kerületben született vagy élt:
- Jacques Brel, az egyik leghíresebb belga énekes (1929–1978)
- Paul-Henri Spaak, politikus, államférfi, Belgium miniszterelnöke (1899–1972)
- René Magritte, szürrealista festő (1898–1967)
- Paul Deschanel, francia politikus, író, Franciaország elnöke az első világháború után (1855–1922)
- Michel de Ghelderode, drámaíró (1898–1962), a városházán dolgozott 1923 - 1946 között
- Georges Eekhoud, író (1854–1927)
- Jan Ferguut, író (1835–1902)
- Gustave Strauven, építész (1878–1919), art nouveau
- Frans Hemelsoet, építész (1875–1947), art nouveau
- Henri Jacobs, építész (1864–1935), art nouveau
- Andrée de Jongh, második világháborús ellenálló (szül. 1916)
- Monique de Bissy, második világháborús ellenálló (1923–2009)
- Roger Somville, festő (b. 1923)
- Jean Roba, képregényíró, Boule et Bill megalkotója (1930–2006)
- Roger Camille, képregényíró (1936–2006)
- Claude Coppens, zongoristaés zeneszerző (szül. 1936)
- Alain Hutchinson, politikus (szül. 1949)
- Raymond van het Groenewoud, zenész, énekes (szül. 1950)
- Daniel Ducarme, politikus (szül. 1954)
- Emilio Ferrera, focista és edző (szül. 1967)
- Maurane (1960-), énekes
- Agustín Goovaerts, építész (b. 1885)
- Jan Cornelis Hofman, Poszt-Impresszionista festő, 1966-ban a kerületben hunyt el
Testvérvárosai) [szerkesztés]
Belgium: Houffalize - a második világháború vége felé, Schaerbeek gyűjtést szervezett a belga Houffalize település javára, amely, amely súlyos károkat szenvedett az ardenneki német ellentámadás során. Azóta minden évben karácsonyfák százait küldik Houffalize-ből Schaerbeekbe.
Marokkó: Al-Hoceima
Törökország: Beyoğlu
További képek [szerkesztés]
-
Szkander bég szobra a Square Prévost Delaunay téren
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
- ^ a b http://www.schaerbeek.irisnet.be/plone/culture_loisir/histoire-et-patrimoine/schaerbeek-et-son-histoire/etymologie
- ↑ http://www.scribd.com/Enquete-Communale-Final/d/19264207
- ↑ The Brusilia building
- ↑ The Clockarium Museum
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A kerület hivatalos weblapja (csak (franciául) vagy (hollandul))

