Nyírfajd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyírfajd
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Tetraonini
Nem: Lyrurus
Faj: L. tetrix
Tudományos név
Lyrurus tetrix
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Lyrurus tetrix distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyírfajd témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfajd témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfajd témájú kategóriát.

A nyírfajd (Lyrurus tetrix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorlása vitatott, egyes szerzők a Tetrao nemhez sorolják Tetrao tetrix néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos. Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Kína, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Mongólia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság területén honos. Országok ahol esetleg kihalt: Montenegró és Szerbia. Országosan kihalt Horvátországban, Magyarországon és Törökországban. Betelepítették Kanadába és az Amerikai Egyesült Államok területére. Kóborló Bosznia-Hercegovina, Dánia, a Feröer szigetek, Korea és Macedónia területén. Megtalálható a hegyvidéki fenyvesekben és kevert erdőkben, ahol lehetőleg bogyótermő cserjékben gazdag területek vannak. Éger- és nyírligetekben is fészkel.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lyrurus tetrix baikalensis (Lorenz, 1911)
  • Lyrurus tetrix britannicus Witherby & Lonnberg, 1913
  • Lyrurus tetrix mongolicus (Lonnberg, 1904)
  • Lyrurus tetrix tetrix (Linnaeus, 1758)
  • Lyrurus tetrix ussuriensis (Kohts, 1911)
  • Lyrurus tetrix viridanus (Lorenz, 1891)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm. A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik.

Dürgő kakas
és a tojó

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikelt fiókákat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint ízeltlábúakkal eteti, később csigákat, gilisztákat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten növényevők: elsősorban áfonya és boróka bogyóival, friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dürgés idején (ez általában április-májusra, magashegységekben júniusra esik) a kakasok minden évben ugyanott összegyűlnek, és peckes lépésekkel, ugrálással, messze hangzó, bugyborékoló hangot hallatva, egymás közti küzdelemmel próbálják felhívni a tojok figyelmét. Mivel poligám madarak, egy idő után minden kakas szerencséssé válhat. Fészkét dús aljnövényzetű erdők talajára, fák, bokrok tövébe készíti. A fészekalj általában 6-10 tojásból áll, melyen a tojó 24-26 napig kotlik. 10-14 napos korukban rövidebb távra már elrepülnek a kikelt fiókák.

Lyrurus tetrix tetrix tojása

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpát-medencében csak a Kárpátok magasabban fekvő erdős területein él.

Magyarországon a korábbi adatok szerint a 19. században fordult elő utoljára, méghozzá a Nyírségben, de újabb adatok szerint a Sajó menti erdőkben, Bánhorváti, Putnok, Sajóvelezd környékén 1900-ban még „java” dürgés volt. 1924-ben Földváry Miksa ugyanitt még lőtt dürgő kiskakast.[1] 2006-ban a Nyírerdő Rt. területén tenyésztési és visszatelepítési program indult többek között a Safari Club International (SCI) Közép-Magyarországi Egyesületének támogatásával. Jelenleg az állomány felszaporítása és a lehetséges visszatelepítési (repatriációs) helyszínek ökológiai felmérése folyik. Az első repatriációs kísérletek 2010-re várhatók.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Faragó S. :Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]