Hasis
A hasis (arab: حشيش ḥašīš, szó szerint: fű) a kender (Cannabis sativa) gyantájából készült, a marihuánánál potensebb kábítószer. A hasist jellemzően dohánnyal keverve, cigarettában vagy pipában fogyasztják. Kevésbé jellemző, de a légutak számára kíméletesebb módszer a párologtatás vaporizátorral. Ezen felül a hasis zsiradékban vagy alkoholban oldva az emésztőrendszeren keresztül is bevihető a szervezetbe.
A női kendernövény mirigyei (trichoma) és az azok által termelt gyanta tartalmazza a legtöbb pszichoaktív hatóanyagot. Ezeket a növénytől elválasztva, majd összepréselve kapható a hasisnak nevezett készítmény.
Az elválasztás egy sűrű szövésű szita segítségével is történhet, egyszerű rostálással. A hasis minősége részben attól függ, hogy milyen sűrű a szita szövése, és hogy milyen méretű a kender gyantamirigye, ugyanis ez fajtánként eltérhet. Az ilyen célra használt szita általában 25-220 mikronos lyukakkal rendelkezik, ezek minél nagyobbak, annál több növényi törmelék kerülhet a végtermékbe, ami miatt rosszabb minőségű, gyengébb, zöldebb lesz.[forrás?]
Termelés[szerkesztés]
A hasist sivatagos körülmények között termelik. A fő hasistermelő országok Afganisztán, Pakisztán, Nepál, Marokkó, Egyiptom és India.
Marokkóban a Rif-hegység a hasistermelés központja.
Törvények[szerkesztés]
Magyarországon a kenderszármazékok termelését és birtoklását törvény tiltja, ugyanakkor a Büntetőtörvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, 283. § (1) bek. (a) pont kimondja, hogy „Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart”,[1] „…feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.”.[2] A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, a hatóanyag tartalom pedig jellemzően 3–20% tartományban mozog.[3]
| „ | – Hogy ízlett, barátom, amit szívtál? |
” |
| – Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja | ||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Növekszik a droghasználat? - HírExtra. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Drogjog 1999
Külső hivatkozások[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Charles Baudelaire: A mesterséges mennyországok. Hasis és ópium; ford. Hárs Ernő; Fekete Sas, Bp., 2000