I. Lajos holland király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis Bonaparte
LouisBonaparte Holland.jpg

Hollandia királya
I. Lajos
Uralkodási ideje
1806. július 5.1810. július 1.
Utódja II. Lajos (Napoléon-Louis Bonaparte)
Saint-Leu grófja
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bonaparte
Született 1778. szeptember 2.
Ajaccio, Korzika
Elhunyt 1846. július 25. (67 évesen)
Livorno, Itália
Házastársa Hortense de Beauharnais
Gyermekei Napoleon Charles Bonaparte
Napoléon-Louis Bonaparte
Charles Louis Napoléon Bonaparte
Édesapja Carlo Buonaparte
Édesanyja Letizia Ramolino

Louis Bonaparte eredeti olasz nevén Luigi Buonaparte, magyarul Bonaparte Lajos (Ajaccio, 1778. szeptember 2.Livorno, Itália, 1846. július 25.) francia katona, I. Napóleon francia császár harmadik életben maradt fivére, 1806–1810 között Hollandia királya, III. Napóleon császár apja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandia királyaként megvédelmezte alattvalói érdekeit. Nem akart csatlakozni Napóleonnak az Anglia elleni kontinentális zárlatához, ezért konfliktusba került a császárral.

A châlons-i katonai iskola elvégzése után Bonaparte tábornokot elkísérte az itáliai hadjáratra, majd az egyiptomi hadjárat idején szárnysegédje volt.

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége, Hortense de Beauharnais

1801. január 4-én Louis Bonaparte Párizsban feleségül vette Hortense de Beauharnais hercegnőt, Joséphine de Beauharnais első házasságából való leányát, akinek apja a jakobinus diktatúra idején kivégzett Alexandre de Beauharnais márki volt. A házasság az első konzul akarata szerint történt, de Hortense anyja, Joséphine de Beauharnais is erősen ösztönözte azt, mert a Bonaparte-családdal való szoros családi kapcsolatban látta biztosítva gyermekeinek jövőjét. Az esküvőt Caprara bíboros celebrálta. A házasságból 3 gyermek született:

A Napóleon utasítására megkötött kényszerházasság nem bizonyult sikeresnek. Sok boldogtalanságot hozott Louis számára, és erősen neheztelt bátyjára, amiért később sem engedte azt felbontani. A fiatal és csinos Hortense anyja nyughatatlan vérét örökölte. Szerelmes volt Duroc marsallba, Napóleon testőrségének parancsnokába (egyes kortársak szerint viszonyuk is volt). Louis Bonaparte viszont 1801–1802-ben, az itáliai hadjáratok során nemi betegséget szedett össze (valószínűsíthetően szifiliszt vagy gonorrheát), amit sohasem kezeltetett. Betegesen féltékeny volt feleségére, betegségeinek szövődményei rányomták bélyegüket testi és szellemi képességeire (például üldözési mániában is szenvedett). A gyermekek születése csak átmenetileg javított a házastársak viszonyán.

Napóleon császárrá koronázása után, 1804-ben Louis-t tábornokká léptették elő, a következő évben pedig Párizs kormányzója lett. Császári hercegi rangra emelkedett. Megvásárolta a Saint-Leu kastélyt, amely egészen az 1815-ös Bourbon-restaurációig a család tulajdona maradt.

Hollandia királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louis Bonaparte

1806. július 5-én Napóleon császár megtette őt a Holland Királyság uralkodójává. A császár már kezdettől fogva Louis szemére vetette, hogy túl engedékenyen bánik alattvalóival. 1809-ben Napóleon már Hollandia bekebelezését fontolgatta, hogy véget vessen a titkos holland–angol kereskedelemnek.

Miután nem sikerült egyezségre jutnia sem Angliával, sem pedig Louis-val, a császár 1810-ben csapatokat küldött Hollandia megszállására. Louis lemondott a trónról fia, Napoléon-Louis herceg javára és elmenekült a királyságból. A hatéves II. Lajos király „uralkodása” mindössze két hétig tartott, július 9-én Napóleon a Francia Császársághoz csatolta Hollandiát.

Louis Bonaparte kinevezte magát Saint-Leu grófjának, majd egy darabig Csehországban, Ausztriában és Svájcban élt. Később Itáliában telepedett le, s főként írással foglalkozott.

Megírta a „Történelmi dokumentumok és elmélkedések Hollandia kormányzásáról” c. háromkötetes művet (1820). Emellett két töredékes művet is írt: „Marie, avagy a szerelem gyötrelmei” (1812, 2 kötet) és „A visszatérés” (1846) címmel.

Feleségének, Hortense hercegnőnek 1837. október 5-én bekövetkezett halála után az özvegyen maradt 59 éves Louis Bonaparte feleségül vette a 16 éves Julia-Livia di Strozzi márkinőt. Házasságuk gyermektelen maradt.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Lajos holland király témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]