Drenthe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drenthe
Drenthe position.svg
Drenthe címere
Drenthe címere
Drenthe zászlaja
Drenthe zászlaja
Himnusz: Mijn Drenthe
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Tartomány Hollandia
Székhely Assen
Királyi megbízott A.L. (Relus) ter Beek
ISO-kód DR
Népesség
Teljes népesség 483 173 fő (2005) +/-
Népsűrűség 183 fő/km²
Vallás (1999) protestáns 35%
katolikus 8%
Földrajzi adatok
Terület szárazföld: 2642 km²
Víz 38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Drenthe (Hollandia)
Drenthe
Drenthe
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″
A Drenthe weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drenthe témájú médiaállományokat.

Drenthe Hollandia egyik tartománya az ország északkeleti részén. Székhelye Assen. Délen Overijssel, nyugaton Friesland, északon Groningen tartományok, keleten Németország (Emsland és Bentheim kerületek) határolják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drenthe Hollandia sok más részétől eltérően mindig egy gyéren benépesített vidéki terület volt. Hollandia más tartományai tulajdonképpen nem úgy tekintettek erre a területre, mint az ország részére, hanem mint terméketlen "ugarra". Ezen a terméketlen területen mindazonáltal a történelem előtti idők óta éltek emberek, bár csak egy maroknyian. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az i. e. 3500 körül épített dolmenek (hunebedden). A Hollandiában levő 54 dolmen közül 53 Drenthében található, jobbára a tartomány északkeleti részében. Drenthét először egy 820-ból számazó dokumentumban említik, Pago Treanth néven (Drenthe kerület). A Het Drents Archiefből való, 1024-ben és 1025-ben íródott okmányok Drenthe megyéről beszélnek.

Utrecht püspökeitől való hosszú függés után Drenthe a 16. században V. Károly uralma alá került. Mikor a Hét Tartomány Egyesült Köztársaságát kikiáltották 1581-ben, Drenthe ennek a része lett, bár tartományi jogokat csak 1796. január 1-jén, a királyság visszaállításakor kapott.

Röviddel a második világháború kitörése előtt a holland kormány épített egy tábort Westerbork városa közelében a német zsidó menekültek elszállásolása céljából. A sors iróniája, hogy a világháború alatt a német megszállók ezt a tábort Durchgangslagerként, átmenő állomásként használták (KZ Westerbork néven). Sok holland zsidót és cigányt, ellenállási harcosokat és politikai ellenfeleket börtönöztek be itt, mielőtt továbbhurcolták őket németországi és lengyelországi táborokba. Anne Frankot a Westerborkból induló utolsó vonaton deportálták.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 51 tagú tartományi tanácsot (Provinciale Staten) a királynő megbízottja vezeti, aki jelenleg Relus ter Beek. Míg a tanács tagjait a lakosság választja, a megbízottat a királynő és a holland kormány nevezi ki. 19 hellyel a szocialista PvdA a legnagyobb párt a tanácsban.

A tartomány napi ügyeit a Gedeputeerde Staten (Meghatalmazottak tanácsa) intézi, amit szintén a megbízott vezet, a tagjai (gedeputeerden) a miniszterekéhez hasonló funkciót töltenek be.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros Assen mellett Emmen, Meppel és Hoogeveen a tartomány jelentősebb központjai. Drenthe javarészt síkság, jelentős folyói és tavai nincsenek. A mezőgazdaság fontos munkaadó, de ipari térségeket is találunk a városok közelében. A tartomány csendessége, nyugalma növekvő számú turistát vonz.

Önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es években végrehajtott átszervezések során a Drenthében levő önkormányzatok számát tizenkettőre csökkentették. A legtöbb önkormányzat emiatt most több várost és falut foglal magába.

Aa en Hunze
Assen
Borger-Odoorn
Coevorden
De Wolden
Emmen
Hoogeveen
Meppel
Midden-Drenthe
Noordenveld
Tynaarlo
Westerveld

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]