Drenthe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drenthe
Drenthe position.svg
Drenthe címere
Drenthe címere
Drenthe zászlaja
Drenthe zászlaja
Himnusz: Mijn Drenthe
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Székhely Assen
Királyi megbízott A.L. (Relus) ter Beek
ISO-kód DR
Népesség
Teljes népesség 483 173 fő (2005) +/-
Népsűrűség 183 fő/km²
Vallás (1999) protestáns 35%
katolikus 8%
Földrajzi adatok
Terület szárazföld: 2642 km²
Víz 38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Drenthe  (Hollandia)
Drenthe
Drenthe
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″
Drenthe weboldala

Drenthe Hollandia egyik tartománya az ország északkeleti részén. Székhelye Assen. Délen Overijssel, nyugaton Friesland, északon Groningen tartományok, keleten Németország (Emsland és Bentheim kerületek) határolják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drenthe Hollandia sok más részétől eltérően mindig egy gyéren benépesített vidéki terület volt. Hollandia más tartományai tulajdonképpen nem úgy tekintettek erre a területre, mint az ország részére, hanem mint terméketlen "ugarra". Ezen a terméketlen területen mindazonáltal a történelem előtti idők óta éltek emberek, bár csak egy maroknyian. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az i. e. 3500 körül épített dolmenek (hunebedden). A Hollandiában levő 54 dolmen közül 53 Drenthében található, jobbára a tartomány északkeleti részében. Drenthét először egy 820-ból számazó dokumentumban említik, Pago Treanth néven (Drenthe kerület). A Het Drents Archiefből való, 1024-ben és 1025-ben íródott okmányok Drenthe megyéről beszélnek.

Utrecht püspökeitől való hosszú függés után Drenthe a 16. században V. Károly uralma alá került. Mikor a Hét Tartomány Egyesült Köztársaságát kikiáltották 1581-ben, Drenthe ennek a része lett, bár tartományi jogokat csak 1796. január 1-jén, a királyság visszaállításakor kapott.

Röviddel a második világháború kitörése előtt a holland kormány épített egy tábort Westerbork városa közelében a német zsidó menekültek elszállásolása céljából. A sors iróniája, hogy a világháború alatt a német megszállók ezt a tábort Durchgangslagerként, átmenő állomásként használták (KZ Westerbork néven). Sok holland zsidót és cigányt, ellenállási harcosokat és politikai ellenfeleket börtönöztek be itt, mielőtt továbbhurcolták őket németországi és lengyelországi táborokba. Anne Frankot a Westerborkból induló utolsó vonaton deportálták.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 51 tagú tartományi tanácsot (Provinciale Staten) a királynő megbízottja vezeti, aki jelenleg Relus ter Beek. Míg a tanács tagjait a lakosság választja, a megbízottat a királynő és a holland kormány nevezi ki. 19 hellyel a szocialista PvdA a legnagyobb párt a tanácsban.

A tartomány napi ügyeit a Gedeputeerde Staten (Meghatalmazottak tanácsa) intézi, amit szintén a megbízott vezet, a tagjai (gedeputeerden) a miniszterekéhez hasonló funkciót töltenek be.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros Assen mellett Emmen, Meppel és Hoogeveen a tartomány jelentősebb központjai. Drenthe javarészt síkság, jelentős folyói és tavai nincsenek. A mezőgazdaság fontos munkaadó, de ipari térségeket is találunk a városok közelében. A tartomány csendessége, nyugalma növekvő számú turistát vonz.

Önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es években végrehajtott átszervezések során a Drenthében levő önkormányzatok számát tizenkettőre csökkentették. A legtöbb önkormányzat emiatt most több várost és falut foglal magába.

Aa en Hunze
Assen
Borger-Odoorn
Coevorden
De Wolden
Emmen
Hoogeveen
Meppel
Midden-Drenthe
Noordenveld
Tynaarlo
Westerveld

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]