Drenthe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drenthe
Drenthe címere
Drenthe címere
Drenthe zászlaja
Drenthe zászlaja
Himnusz: Mijn Drenthe
Közigazgatás
Ország Hollandia
Tartomány Hollandia
Székhely Assen
Királyi megbízott Jetta Klijnsma (PvdA)
Polgármester Jetta Klijnsma (2017. november 1. – )
ISO-kód DR
Népesség
Teljes népesség491 792 fő (2017)[1]
Népsűrűség183 fő/km²
Vallás (1999) protestáns 35%
katolikus 8%
Földrajzi adatok
Területszárazföld: 2642 km²
Víz38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 52° 55′ 00″, k. h. 6° 34′ 60″
A Drenthe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drenthe témájú médiaállományokat.

Drenthe Hollandia egyik tartománya az ország északkeleti részén. Székhelye Assen. Délen Overijssel, nyugaton Frízföld, északon Groningen tartományok, keleten Németország (Emsland és Bentheim kerületek) határolják.

Története[szerkesztés]

Drenthe Hollandia sok más részétől eltérően mindig egy gyéren benépesített vidéki terület volt. Hollandia más tartományai tulajdonképpen nem úgy tekintettek erre a területre, mint az ország részére, hanem mint terméketlen "ugarra". Ezen a terméketlen területen mindazonáltal a történelem előtti idők óta éltek emberek, bár csak egy maroknyian. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az i. e. 3500 körül épített dolmenek (hunebedden). A Hollandiában levő 54 dolmen közül 53 Drenthében található, jobbára a tartomány északkeleti részében. Drenthét először egy 820-ból származó dokumentumban említik, Pago Treanth néven (Drenthe kerület). A Het Drents Archiefből való, 1024-ben és 1025-ben íródott okmányok Drenthe megyéről beszélnek.

Utrecht püspökeitől való hosszú függés után Drenthe a 16. században V. Károly uralma alá került. Mikor a Hét Tartomány Egyesült Köztársaságát kikiáltották 1581-ben, Drenthe ennek a része lett, bár tartományi jogokat csak 1796. január 1-jén, a királyság visszaállításakor kapott.

Röviddel a második világháború kitörése előtt a holland kormány épített egy tábort Westerbork városa közelében a német zsidó menekültek elszállásolása céljából. A sors iróniája, hogy a világháború alatt a német megszállók ezt a tábort Durchgangslagerként, átmenő állomásként használták (KZ Westerbork néven). Sok holland zsidót és cigányt, ellenállási harcosokat és politikai ellenfeleket börtönöztek be itt, mielőtt továbbhurcolták őket németországi és lengyelországi táborokba. Anne Frankot a Westerborkból induló utolsó vonaton deportálták.

Politika[szerkesztés]

A 41 tagú tartományi tanácsot (Provinciale Staten) a királynő megbízottja vezeti, aki jelenleg Jetta Klijnsma. Míg a tanács tagjait a lakosság választja, a megbízottat a királynő és a holland kormány nevezi ki. 6 hellyel a szocialista PvdA a legnagyobb párt a tanácsban.

A tartomány napi ügyeit a Gedeputeerde Staten (Meghatalmazottak tanácsa) intézi, amit szintén a megbízott vezet, a tagjai (gedeputeerden) a miniszterekéhez hasonló funkciót töltenek be.

Gazdasága[szerkesztés]

A főváros Assen mellett Emmen, Meppel és Hoogeveen a tartomány jelentősebb központjai. Drenthe javarészt síkság, jelentős folyói és tavai nincsenek. A mezőgazdaság fontos munkaadó, de ipari térségeket is találunk a városok közelében. A tartomány csendessége, nyugalma növekvő számú turistát vonz.

Községek[szerkesztés]

Az 1990-es években végrehajtott átszervezések során a Drenthe községeinek, azaz alapfokú önkormányzatú közigazgatási egységeinek számát tizenkettőre csökkentették. A legtöbb önkormányzat több várost és falut foglal magába.

Települések
név 2001 2008 2011
Aalden 1360 1490 1525
Altena 265 260 255
Alteveer 535 545 530
Anloo 225 250 265
Annen 3095 3185 3175
Assen 57590 64125 65860
Barger-Compascuum 1220 1225 1230
Beilen 8750 9300 9765
Borger 4725 4500 4415
Bovensmilde 2875 2840 2845
Buinen 395 425 450
Buitenvaart 0 100 115
Coevorden 13950 13955 13970
Coevorden-Klinkenvier 60 160 150
Dalen 3135 3090 3085
Dalerpeel 485 460 485
Darp 480 460 485
De Groeve 120 140 130
De Santbrincke 85 80 75
De Wijk 2385 2505 2475
Diever 1910 2005 2090
Donderen 150 145 140
Drouwen 200 225 235
Dwingeloo 2315 2450 2420
Echten 140 140 135
Eelde / Paterswolde 9170 9185 9145
Een 325 365 350
Ees 65 60 55
Eext 870 930 935
Eexterveen 80 130 135
Ekehaar 220 200 205
Elim 1500 1550 1600
Elp 160 145 155
Emmen 52175 52335 52525
Emmen-Zuid 1430 2285 2195
Emmer-Compascuum 4305 4240 4120
Emmer-Erfscheidenveen 450 530 530
Erica 3285 3325 3415
Ern 70 80 85
Exloo 1415 1375 1310
Fluitenberg 260 270 270
Fort 150 135 150
Gasselte 1100 1075 1185
Gasselternijveen 1595 1585 1635
Gasteren 315 330 325
Gees 470 375 370
Geesbrug 645 670 700
Gieten 4245 4560 4565
Gieterveen 390 435 430
Grolloo 545 555 550
Havelte 2795 2860 2950
Havelterberg 160 165 155
Hijken 395 415 415
Hollandscheveld 3020 3150 3260
Hoogersmilde 750 780 800
Hoogeveen 38600 40070 40285
Hooghalen 780 765 750
Kerkenveld 395 410 410
Klazienaveen 10695 10530 10635
Klijndijk 550 545 535
Koekange 875 855 880
Loon 175 180 170
Meppel 25725 26760 27740
Meppen 285 255 245
Nieuw-Amsterdam 5415 5890 5955
Nieuw-Balinge 465 480 465
Nieuw-Dordrecht 1210 1215 1235
Nieuweroord 340 355 350
Nieuwlande 780 810 830
Nieuw-Schoonebeek 645 635 615
Nieuw-Weerdinge 1590 1730 1735
Nijeveen 2440 2745 2720
Noord-Sleen 180 165 170
Norg 3550 3375 3275
Odoorn 1620 1685 1705
Oosteinde 245 270 260
Oosterhesselen 1650 1655 1660
Paterswolde-Noord 125 110 95
Peize 3860 3930 3900
Pesse 1035 1040 1050
Roden 14980 15550 15355
Roderesch 165 150 145
Roderwolde 150 160 175
Rolde 3560 3695 3685
Roswinkel 130 130 130
Ruinen 2715 2630 2575
Ruinerwold 2100 2135 2240
Schipborg 495 440 400
Schoonebeek 3640 3830 3860
Schoonloo 85 90 90
Schoonoord 1735 1720 1840
Sleen 2005 2050 2060
Smilde 3460 3420 3415
Spier 110 125 120
Steenwijksmoer 410 430 430
Stuifzand 280 265 255
Tiendeveen 365 360 345
Tweede Exloërmond 1490 1535 1540
Tynaarlo 1015 1070 1065
Uffelte 895 890 880
Valthe 830 850 845
Valtherblokken 150 180 185
Valthermond-midden 265 235 235
Valthermond-noord 315 310 290
Valthermond-zuid 845 845 865
Veenhuizen 680 645 645
Veeningen 275 260 250
Vledder 1750 1710 1705
Vledderveen 185 170 175
Vries 3995 3870 3765
Wapse 195 200 190
Wapserveen-De Wiekslag 280 310 290
Weiteveen-oost 575 535 585
Weiteveen-west 405 500 510
Westerbork 4130 4580 4555
Wezup 55
Wijster 480 560 535
Wilhelminaoord 780 755 765
Witteveen 200 220 200
Yde 705 670 660
Zandpol 375 375 365
Zeegse 125 130 120
Zeyen 485 555 560
Zorgvlied 50 55 55
Zuidlaren 10115 9840 9725
Zuidwolde 5390 5090 5250
Zwartemeer 2190 2140 2180
Zweeloo 205 195 195
Zwiggelte 85

[2]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]