Hoogeveen
| Hoogeveen | |||
 | |||
| Szélmalom a településen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Drenthe | ||
| Beosztott települések |
| ||
| Polgármester | Willem Urlings | ||
| Irányítószám | 7900-7919, 7930-7939 | ||
| Körzethívószám | 0528 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 603 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 422,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 12 m | ||
| Terület | 129,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′Koordináták: é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′ | |||
| A Hoogeveen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hoogeveen témájú médiaállományokat. | |||
Hoogeveen (ⓘ), (Holland nyelv drenthei nyelvjárásban: ’t Hoogeveine vagy ’t Hogevéne) város és alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északkeleti részén, Drenthe tartományban.
Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Elim, Fluitenberg, Hollandscheveld, Nieuweroord, Nieuwlande, Nieuw Moscou, Noordscheschut, Pesse, Stuifzand és Tiendeveen. A körzet területe 129 km², amelyből 1,45 km² vízfelület.
Történet[szerkesztés]
Viszonylag fiatal város, mindössze négyszázötven éves múltra tekint vissza. 1625. december 20-án Roelof van Echten 2000 holdnyi tőzeges földet vásárolt a környékbeli parasztoktól az akkoriban gyéren lakott, mocsaras területen azzal a szándékkal, hogy kitermelje a tőzeget. A tulajdonképpeni fejtés 1631-ben indult meg, miután megalakult az 5000 Hold Társaság. A kitermelt tőzeget vízi úton, egy csatornán szállították Meppelbe és tovább. Erre a csatornára keresztbe kisebb csatornákat építettek, egymástól 160 méternyire. Így kialakult egy csatornahálózat, amelynek legfontosabb kereszteződése mellett az árusok, munkások, számvivők és kézművesek letelepültek.
Hoogeveen falu 1636-ban kezdett épülni Pieter Joostens Warmont és Johan van der Meer leideni beruházók révén, mikor is a Leienaren társaság – Roelof van Echtennel folytatott heves viták után – elhatározta, hogy a munkásait tartósan a tőzegre telepíti. Kezdetben több neve is volt a falunak: Hooch Echten, Nieuw Echten és Echten's Hoogeveen. Azonban mindenki egyszerűen Hoogeveenről beszélt, így ezt a rövid nevet tartották meg. (A név egyébként a hoog, magas és veen, tőzeges láp szavakból ered.) A falu még századokig a tőzegből élt; a címere is, amit 1819. november 19-én fogadtak el, egy tőzegtéglákból álló halmot ábrázol két méhkas között, utalva a két fő korabeli termékre. A XIX. század végén kapcsolódott be a falu a földművelésbe, állattenyésztésbe és iparba. Ebben az időben nyílt meg az azóta is működő tejgyár, (ma DOC sajtgyár), a Drenthina bádoggyár (később a Thomassen & Drijver konszern része) és a Lukas Aardenburg konzervgyár (később az Unilever része).
A második világháború végén, 1944. július 8-ától az 1945. április 11-ei felszabadulásig az NSB-párti (a holland náci párt) Jan Marinus Veldhuis vezette Hoogeveent, aki Seyss Inquart birodalmi kapitány nevezett ki egy 'gyorstalpaló tanfolyam' után. A kanadaiak megérkezésekor elmelekült egy biciklin, majd később elbújt egy ház vécéjében. Néhány év börtön után Rotterdamban telepedett le és adóellenőr lett.
A hatvanas években Hoogeveen volt Hollandia leggyorsabban növekvő városa. Többek között a Philips, a Fokker és a Standard Electric is a városba települt. Hogy kielégítsék az óriási mértékben megnőtt lakosság igényeit, új lakónegyedek épültek. A gyors fejlődés arra ösztönözte a városi tanácsot, hogy betemessék a várost behálózó csatornákat. Ezáltal hosszú, széles, egyenes utak jöttek létre. A nyolcvanas években mégis megállt a növekedés: a várt 100 000 helyett 'csak' 50 000 lakosa volt a körzetnek.
Városvezetés[szerkesztés]
- Polgármester: Willem Urlings (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
- Tanácsos: Thijs Leistra (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
- Tanácsos: Wietze van der Zwaag (PvdA, Munkáspárt)
- Tanácsos: Sjoukje de Haan-Brouwer (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
- Tanácsos: Jan Stoefzand (körzeti érdekű)
Háztartások száma[szerkesztés]
Hoogeveen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Háztartások száma | 23 111 | 23 057 | 23 160 | 23 303 | 23 419 | 23 601 |
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
Látnivalók[szerkesztés]
- A városközpontban, a régi kereszteződés körül ma is látható a falu néhány régi, díszes ormozatú háza, mint a Huis met de Duivengaten (ma vendéglő), és a korábbi drogéria (ma bőrszaküzlet). Homlokzatán, ami valószínűleg a legrégibb Hoogeveenben, a So Godt voor ons is Wie sal tegen ons syn felirat olvasható 1703-ból (Ha az isten velünk, kicsoda ellenünk, nagyon érdekes régies helyesírással).
- A Cascade, Európa leghosszabb műalkotása; tulajdonképpen egy szökőkúttal és vízlépcsőkkel díszített mesterséges tó, ami hullámvonalban kanyarog végig a főutcán
- A Van Gogh-ház: Vincent van Gogh, a festő, 1883 őszén néhány hetet töltött Hoogeveenben. A ház falán, amelyben lakott, emléktábla őrzi az emlékét
- Az 1904-ben épült református templom a főutcán
- A de Zwalow, az 1834-ben épült (máig működőképes) szélmalom
- A minden októberben megrendezett sakkbajnokság
- De vijfduizend morgen történeti múzeum
- A hoogeveeni repülőtér
Közlekedés[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Hendrikje van Andel, a világ legöregebb embere, Hoogeveenben élt 2005-ben, 115 éves korában bekövetkezett haláláig.
- Vivianne Miedema, Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
- Jan Bols, korcsolyázó
- Erik Dekker, kerékpárversenyző
- Evert Hartman, író
- Hendrik Koekoek, politikus
- Jan Mastwijk, politikus
- Albert Metselaar, helytörténész
- Albert Steenbergen, író és festő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
