Dialektuskontinuum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A fontosabb dialektuskontinuumok Európában. A hasonló színek ugyanahhoz a dialektális kontinuumhoz tartozó nyelveket jelölnek, a folytonosság irányát a nyilak mutatják.

██ Újlatin nyelvek

██ Nyugati germán nyelvek

██ Északi germán nyelvek

██ Szláv nyelvek

A dialektus- vagy dialektális kontinuum, nyelvjáráskontinuum olyan, általában nagyobb földrajzi területre kiterjedő nyelv- vagy nyelvjáráscsoport, amelynek egymáshoz közelebb eső tagjai között – a különbségekre nézve – nem lehet éles határt húzni, vagyis nyelvi folytonosságot alkotnak. A dialektális kontinuumban a szomszédos nyelvjárások között így csekélyek a különbségek, azonban a nem szomszédosok között a földrajzi távolsággal növekednek, olyannyira, hogy beszélőik között eltűnhet a kölcsönös érthetőség. Az ausbau-nyelv, abstand-nyelv és tető-nyelv paradigma értelmében az ilyen dialektusokat abstand-, azaz különálló nyelveknek lehet tekinteni. Mégis egyazon nyelv dialektusainak számíthatnak, ha létezik egy tető-nyelv, amely sztenderd nyelvváltozatként lehetővé teszi a kommunikációt a beszélőik között.

Példák dialektuskontinuumokra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A germán nyelveknél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jellemző példája a dialektuskontinuumnak az alnémet és a holland nyelv dialektusai. A német–holland határ két oldalán egyformán beszélnek, de a német oldalon a beszélők németnek nevezik a nyelvüket, a holland oldalon pedig hollandnak. Következésképpen, a szociolingvisztika szempontjából különálló nyelveket beszélnek. A sztenderd német és a sztenderd holland között máskülönben nincs kölcsönös érthetőség.

Az újlatin nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indoeurópai nyelvcsalád mai itáliai csoportját alkotó újlatin nyelvek is egyfajta dialektális kontinuumot képeznek, különösképpen az iberoromán nyelveken belül, illetve a spanyol és az olasz között viszonylag magas fokú a kölcsönös érthetőség. Ennek szemléltetésére lásd az alábbi táblázatot, amely az újlatin nyelvek közötti szókincsbeli egyezések mértékét fejezi ki százalékos arányban:[1]

Nyelv Francia Katalán Olasz Portugál Rétoromán Román Spanyol Szárd
Francia nincs adat 89 75 78 75 75 80
Katalán nincs adat 87 85 76 73 85 75
Olasz 89 87 nincs adat 78 77 82 85
Portugál 75 85 nincs adat 74 72 89 78
Rétoromán 78 76 78 74 72 74 74
Román 75 73 77 72 72 71 74
Spanyol 75 85 82 89 74 71 76
Szárd 80 75 85 78 74 74 76

Amint a táblázatból látható, leginkább az olaszt (átlagmutató: 83%), legkevésbé a románt (átlagmutató: 73%) értik meg a többi nyelv beszélői. Az újlatin nyelvek közeli rokonságát bizonyítja, hogy még a legalacsonyabb érték is 70% felett van. A hasonlóság szemléltetésére példaként a „Minden emberi lény szabadon születik, s egyenlő méltósága és joga van” (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata) mondat a fenti újlatin nyelvek sorrendjében:

portugál Todos os seres humanos nascem livres e iguais em dignidade e em direitos.
galiciai Tódolos seres humanos nacen libres e iguais en dignidade e en dereitos.
asztúriai Tolos seres humanos ñacen llibres ya iguales en dignidá y drechos.
spanyol Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos.
szárd Totu sos èsseres umanos naschint lìberos e eguales in dinnidade e in deretos.
aragóniai Toz os sers umans naixen libres e iguals en dinnidat e en dreitos.
katalán Tots els éssers humans naixen lliures i iguals en dignitat i en drets.
okcitán Totes los èssers umans naisson liures e egals en dignitat e en dreches.
francia Tous les êtres humains naissent libres et égaux en dignité et en droits.
rétoromán, romans Tuots umans naschan libers ed eguals in dignità e drets.
rétoromán, friuli Ducj i oms a nassin libars e compagns come dignitât e derits.
olasz Tutti gli esseri umani nascono liberi ed eguali in dignità e diritti.
román Toate fiinţele umane se nasc libere şi egale în demnitate şi în drepturi.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Ethnologue adatai alapján.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]