Csehország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cseh Köztársaság szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 15° 30′

Cseh Köztársaság
Česká republika
Cseh Köztársaság zászlaja
Cseh Köztársaság zászlaja
Cseh Köztársaság címere
Cseh Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí
(Az igazság győzedelmeskedik)
Nemzeti himnusz: Kde domov můj
Hol van az én hazám?
EU-Czech Republic.svg

Fővárosa Prága (Praha)
é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′
Államforma parlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Miloš Zeman
Miniszterelnök Bohuslav Sobotka
Hivatalos nyelv cseh[1]
Beszélt nyelvek szlovák[2], német, lengyel, belarusz, bolgár, horvát, görög, magyar, orosz, romani, ruszin szerb, vietnami[3]
Függetlenség 1993. január 1.

EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság EU, NATO, ENSZ, ET, EBESZ OECD, Visegrádi Együttműködés, OIF (megfigyelő)
Népesség
Népszámlálás szerint 10 436 560 fő (2011) +/-
Rangsorban 83
Becsült 10 517 400[4] fő (2014. április)
Rangsorban 83
Népsűrűség 134 fő/km²
GDP 2012)
Összes 286 952 millió dollár[5] (40)
PPP: 273 070 millió dollár[5]
Egy főre jutó 27 190 dollár[5] (36)
HDI (2011) 0,897[6] (28.) – magas
Gini-index (2012) 24,9[7]
Földrajzi adatok
Terület 78 866 km²
Rangsorban 115.
Víz 2%%
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Cseh korona (CZK)
Nemzetközi gépkocsijel CZ
Hívószám 420 (1997-ig Szlovákiával közösen használták a +42-t)
Internet TLD .cz

Csehország (csehül Česko, IPA ˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül Česká republika, IPA ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) egy szárazföldi ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őskorban és az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén).

Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állt. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése, a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

A kora középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

Cseh Fejedelemség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cseh Fejedelemség a X. században

Az első cseh állam egy kis fejedelemség volt, amely a 9. században a mai Prága környékén jött létre, az akkori Nagy-Morva Birodalom közelében. A birodalom 907-es bukása után a hatalom központja Morvaország helyett a Přemysl-ház központja, Prága lett. 929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése.

A terület 1002-től a Német-római Birodalomhoz tartozott.[8][9]

1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét fejedelmi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

Cseh Királyság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) került hatalomra, aki 1212-ben szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, unokája, II. Ottokár befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV. (Kun) László magyar király segítségével - 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava vagy Németbrod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl-dinasztia, a helyét a Luxemburgi-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (13471378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a Luxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Birodalom, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. A huszita-háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.

Csehország a mohácsi csata után a Habsburgok birodalmának része lett és maradt 1918-ig.

Habsburg örökös tartomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus–protestáns ellentétek miatti prágai defenesztráció 1618-ban vezetett a harmincéves háború kitöréséhez. A csehországi felkelésben vívott fehérhegyi csata, 1620 után Csehország elvesztette addigi különállását és a Habsburgok örökös tartományává nyilvánították. Morvaországnak is ez lett a sorsa külön tartományként. Ezzel együtt tovább központosították a vezetést, és erőszakkal mindenki németesíteni, illetve katolicizálni akartak. A Német-római Birodalom 1806-os felbomlását követően a történelmi Csehország a Habsburg Birodalom részévé vált. A cseh területeken alakultak ki a birodalom ipari központjai.

Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt.

Csehszlovákia része[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az első világháborúban összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Csehország volt a gazdaság központja. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és ruszin nyelvű kisebbséggel. 1933. után Csehszlovákia volt Közép- és Kelet-Európa egyetlen demokratikus állama. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát a kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja.

Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těšín környékét (Zaolzie). Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.

Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték „Cseh-Szlovákiára”. Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh–Morva Protektorátust. A protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta. A németek körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezínben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.

1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, kitelepítettek Németországba és Ausztriába. A még ottmaradottak és az 1945 nyarán elkövetett tömeggyilkosságokat túléltek közül németek tízezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneš-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és terhelik egyfelől Csehország és Németország, másfelől Szlovákia és Magyarország viszonyát.

A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli területe.

Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás a Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1948 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.

A következő negyvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történt. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években. Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az "emberarcú szocializmust" és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása, amelyben Románia nem vett részt. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.

Bár a többi ország katonáit hamarosan kivonták, a szovjet csapatok 1991-ig az országban maradtak. 1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához.

Cseh Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország történelmi régiói

██ Bohémia

██ Morvaország

██ Cseh-Szilézia

A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Ennek eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén, Magyarországgal és Szlovákiával azonos időpontban csatlakozott.

2006-ban Csehország lett a KGST tagállamai közül az első, melyet a Világbank fejlett országnak nyilvánított.[10] Kelet-Közép-Európában itt a legmagasabb az emberi fejlettségi index,[11] a rangsor szerint nagyon magas emberi fejlettségű ország. Ez az ország Európa kilencedik legbékésebb országa, a régiójában pedig itt a legjellemzőbbek a demokratikus értékek, és itt a legkisebb a csecsemőhalandóság. Csehország többpárti parlamentáris képviseleti demokrácia, az Európai Unió, a NATO, a OECD, az EBESZ, az Európa Tanács, és a Visegrádi Együttműködés tagja.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország műholdképen
A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike

Csehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis rész átnyúlik az 51. foktól északabbra is.)

Csehország területének más országokba benyúló kiszögellései:

Csehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba csehül Labe és a Moldva csehül Vltava völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb röghegységek ölelik körbe, mint például a Szudétákhoz tartozó Óriás-hegység. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas Sněžka. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak.

Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m²-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.

Az ország növényföldrajzilag az északi flórabirodalom közép-európai flóraterületéhez tartozik. A Természetvédelmi Világalap beosztása szerint Csehország négy ökorégió:

  • a közép-európai kevert erdők,
  • a pannon kevert erdők,
  • a nyugat-európai tűlevelű erdők,
  • valamint a Kárpátok erdőinek

határterülete.

Csehországban négy nemzeti park van. Ezek a Krkonošei Nemzeti Park, (bioszféra-rezervátum), a Šumavai Nemzeti Park (bioszféra-rezervátum), a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh-Svájc.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.[12]

A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, a hőmérséklet annál alacsonyabb, illetve a lehulló csapadék mennyisége annál magasabb. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Louny-i járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.

A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a Dél-Morva kerületben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is.

A leghidegebb hónapok általában január, február és december. Ezekben a hónapokban a hegyeket, és néha a városokat, illetve az alacsonyabban fekvő területeket is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ilyenkor napról napra jelentősen átalakul az időjárás. Nap közben a legnagyobb hőmérséklet-ingadozások áprilisban vannak. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízállása, ami néha árvizekhez vezet.

Az év legmelegebb hónapjai a június, a július, és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint télen. Nem ritka a 30 fok feletti hőmérséklet sem. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.

Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az időjárás. Októberben a hőmérséklet 10-15 fok alá csökken, és a lombhullató fák megválnak a koronáiktól. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hő érő higanyszála -42,2 foknál megállt. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[13]

A legtöbb eső nyáron hullik le. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).[14]


éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,4 2,7 7,7 13,3 18,3 21,4 23,3 23,0 19,0 13,1 6,0 2,0 12,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,4 −4,0 −1,0 2,6 7,1 10,5 11,9 11,7 8,7 4,3 0,2 −3,3 3,6
Forrás: Meteorológiai Világszervezet [15] NOAA[16]


Politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Václav Havel, Csehország első elnöke

Csehország pluralista többpártrendszerű parlamentáris képviseleti demokrácia, ahol a kormány élén a miniszterelnök áll. Parlamentje, a csehül Parlament České republiky kétkamarás, alsóháza a 200 fős képviselőház (csehül Poslanecká sněmovna), felsőháza pedig a 81 fős szenátus (csehül Senát)..

1993. és 2012. között a köztársasági elnököt a parlament két háza közösen választotta meg, és egy személy legfeljebb két cikluson keresztül tölthette be a tisztséget. 2013. óta közvetlenül választja a nép a köztársasági elnököt. Az elnök hivatalosan az államfő, azonban nagyon kevés közvetlen hatalma van. Ezek között a legfontosabbak, hogy törvényt visszaküldhet a parlament elé, a Szenátusnak javaslatot tehet a megválasztandó alkotmánybés néhány speciális helyzetben feloszlathatja a parlamentet. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, és az ő javaslatára a kormány többi tagját. 2013-tól a parlament helyett a nép választja meg.[17] Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott köztársasági elnök.

A miniszterelnök a kormány feje, és sokkal jelentősebb szerepe van, mint a köztársasági elnöknek. Meghatározhatja az ország bel- és külpolitikájának alapvető elveit, mozgósíthatja a parlamenti többséget, és kiválaszthatja kormányának tagjait.

A képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg. A választásokon az 5%-ot elért pártok között a választásokon megszerzett szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az ország a közigazgatási régiók beosztásának megfelelően 14 választási körzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanács utódja, a Képviselőház vette át a volt Csehszlovákia parlamentjének jog- és felelősségi köreit.

A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.

Külpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az EU Tanács soros elnöke.

A hivatalos cseh politika támogatja a Mianmarból, Moldovából és Kubából érkező menekültek integrálódását.[18]

Cseh katona Afganisztánban

Hadsereg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cseh haderő részét képezi a Hadsereg, a Légierő és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1992. március 12-e óta a NATO tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az ISAF és a KFOR. Afganisztánba és Koszovóba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a JAS 39 Gripen többfunkciós harci repülőgép, az L–159 ALCA, a Mi–24 harci helikopter, valamint a Pandur II, az OT–64, az OT–90, a BVP–2 harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű T–72 (T–72M4CZ) tank.

Közigazgatási felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra csehül kraj és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa csehül krajské zastupitelstvo van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.

Az 1999-ig fennállt régi 76 körzet (okres) elvesztette régi jelentőségét. Ma ezek területi körzetek, illetve különböző állami szervezetek központjai vannak a régebben fontosnak tartott városokban.[19]

Csehország térképe a hagyományos és a mai régiókkal
A körzetek térképe

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyalogosok a prágai Vencel téren

A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[20] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.[21][22]

A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban.[23] Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnamiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazahok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.[23]

A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében.[24] 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban.[25] Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.[26]

2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta.[27] 201-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.[28] 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).[27]

A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1%-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának.[29] A vietnamiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés.[30] Ma nagyjából 70 000 vietnami él az országban.[31] Az ukránokkal ellentétben a vietnamiak véglegesen itt akarnak maradni.[32]

A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[33][34] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.[35]

Vallási élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket a vallás tekintetében tolerancia és közömbösség jellemezte már régóta.[36] A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,3%-a római katolikus, 0,8%-a protestáns (0,5% a Cseh Testvérek Egyházának, 0,4% pedig huszita). A fennmaradó 9,4% más, kisebb vallás követője.[37] 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.[38]

Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint[39] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében,[40] míg a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30% szerint semmi külső forrás nincs hatással az élet alakulására.

Az egyik legfontosabb vallási ünnep július 5., Szent Cirill és Metód napja.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal
A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német VW leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített

Csehország hagyományosan fejlett,[41] magas bevételű[42] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a.[43] Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.

A gazdaság nagy része magán kézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.[44]

Az ország a schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felől is.[45] Csehország 1995. január 1. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek is.

Az előző, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette.[46] Bár konkrét céldátumot nem kötöttek ki, a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.[47] Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.[48]

Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.[49]

Energetika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet. Ezt a mennyiséget exportpiacokon értékesítik. A jelenlegi energiaszükséglet 30%-át atomerőművek biztosítják. Ez az előrejelzések szerint a jövőben tovább emelkedik. 2005-ben az energia 65,4%-át leginkább szén alappú erőművekben állították elő. A vízenergiát is hasznosító megújuló források mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A legnagyobb energiaforrás az országon belül a temelini. Az ország másik nagy nukleáris anyagokat hasznosító erőműve a Dukovany.

Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben használja az alacsony hatékonyságú barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki. Földgázigényének 75%-át az orosz Gazpromtól, a fennmaradó részét pedig norvég vállalatoktól szerzi be. Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken, Norvégiából pedig Németországon keresztül jut el a földgáz. Gázból majdnem kétszer annyi fogy, mint elektromos energiából. Olaj- és gázmezők leginkább Dél-Morvaországban lelhetők fel.

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-es adatok alapján [50] az export értéke 134 milliárd USD, az importé 129 milliárd USD.

Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

  • Kivitel: Németország 31,8%, Szlovákia 9,1%, Lengyelország 6,1%, Franciaország 5,1%
  • Behozatal: Németország 29,5%, Lengyelország 7,7%, Szlovákia 7,4%, Kína 6,3%, Hollandia 5,8%

Közlekedés, infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb városok mellett futó CityElefant nevű emeletes vonat, melyet a Škoda Works gyárt

A prágai Václav Havel repülőtér az ország fő légiközlekedési csomópontja. 2010-ben 11 millió utasával Oroszországot nem számolva ez volt Közép-Kelet Európa legforgalmasabb repülőtere. Az országban összesen 46 aszfaltozott kifutóval rendelkező repülőtér van, melyek közül 6 bonyolít nemzetközi forgalmat: ezek Brno, Karlovy Vary, az Ostrava melletti Mošnov, Pardubice, Prága és az Uherské Hradiště melletti Kunovice.

A Prágát elkerülő R1 autóút

A České dráhy (a cseh vasúttársaság) az ország legnagyobb vasúti közlekedési vállalata, éves utasforgalma 180 millió fő körül van. A teherfuvarozással foglalkozó ČD Cargo az ötödik legnagyobb ilyen vállalat az EU területén. 9505 km-es hálózatával a cseh vasút az egyik legsűrűbb európai vasúti hálózat.[51] Ebből 2926 km villamosított, 7617 km egyvágányú és 1866 km két- vagy többvágányú vonal.[52] 2006-ban vezették be a billenőszekrényes olasz Pendolino ČD Class 680 vonatokat, amik cseh rekordnak számító 237 km/h sebességgel is tudnak haladni.

Cseppfolyós, illetve földgázt Oroszország Ukrajnán, kisebb mértékben pedig Norvégia Németországon keresztül exportál Csehországnak.

A közúthálózat hossza az országban 55 653 km,[53] ebből 1177,5 km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50 km/h, külterületen 90 km/h, autópályán pedig 130 km/h.

Kommunikáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország az első tíz ország között van az internetes sávszélességet tekintve.[54] Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb Wi-Fi felhasználó.[55] 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött,[56][57]. Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a T-Mobile, Vodafone, Telefónica O2 és az U:fon internetszolgáltató is biztosít GPRS, EDGE, UMTS és CDMA2000 internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a szélessávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.

2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott Telefónica O2 Czech Republicra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábelen keresztüli internetszolgáltatás.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasfüggöny 1989-es leomlása után Prága Európa egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált

A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába ment a hatodik legtöbb turista.[58] 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[59] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.[60]

Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma.[60][61] Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését.[61] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város.[62] Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.[63]

Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně and Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység.

Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik.

Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja.[64]

Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az "Olomoucký pivní festival" (Olomoucban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál České Budějovicében).

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern kontaktlencse Otto Wichterle és Drahoslav Lím találmánya
A Cseh Tudományakadémia épülete Prágában

Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal és rengeteg pozitív örökséggelAz egyetemek, a Tudományos Akadémia és a specializálódott kutatóközpontok összefogásával számos területen értek el eredményeket. rendelkezik. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, és ide kapcsolható a Semtex plasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

Videojátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes szakértők szerint az ország legnagyobb kulturális exportterméke a videojátékok sorozata. Olyan világszerte elismert videojáték-fejlesztők vannak az országban, mint a Bohemia Interactive, az Amanita Design vagy a Madfinger Games. Itt készültek többek között a következő játékok is: Operation Flashpoint: Cold War Crisis, Mafia: The City of Lost Heaven, Vietcong, Machinarium, Shadowgun és a DayZ.[66]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Václav Havel cseh író, politikus
  • Irodalom

A cseh irodalom a csehek által cseh nyelven írt irodalomi alkotások összessége, bár vannak olyan művek is, melyeket leginkább a régmúltban ószlávul, latinul vagy németül írtak. A Cseh földön írt nem cseh szeármazású írók munkját, mint például Franz Kafka írásait általában nem sorolják a cseh irodami alkotások közé, attól függetlenül, hogy az író csehnek vallotta-e magát, vagy sem.

A cseh irodalomnak több történelmi szakasza volt. Ilyen a középkor, a hussziták korszaka, az újra katolicizálódás korszaka, a baokk, a XIX. Században a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, az avantgard, a kommunizmus és a Prágai Tavasz korszaka, és a kommunizmus utáni korszak irodalma. A cseh kultúrának és ezen belül az irodalomnak legalább kétszer volt jelentős szerepe. Mindkétszer elnyomás alatt éltek, és nem volt lehetőség a vélemyének szabad kifejtésére. Ezek az időszakok a XIX. Századra, illetve az 1960-as évekre tehetők.

A történelem során a legtöbb nyelvre a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt Karel Steklý két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban illetve 1957-ben forgattak.

  • Filmművészet

A prágai Barrandov Studios az ország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehrszágban tbb olyan helyszín is van, ahol a studio szívesen forgatnak.[67] Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. Karlovy Vary látható a 2006-os, Casino Royale című James Bond filmben is.[68] A leghíresebb cseh filmrendezők Miloš Forman és Jiří Menzel.

  • Zene

Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori egyházi zenéig nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a 10. század végén keletkezett, melynek címe Urunk írgalmazz nekünk (Hospodine pomiluj ny). Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, Morávia, valamint Szilézia komolyzenei és népzenei történelme is. A cseh zenezerzőket és zenészeket már a műzene megjelenéséől nagyon megihlette a népzene. Adam Michna, Jan Dismas Zelenka, Josef Mysliveček, Bedřich Smetana, Leoš Janáček, Antonín Dvořák, Josef Suk, Bohuslav Martinů, Erwin Schulhoff és Petr Eben mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett Prágai Tavasz.

További híres cseh művészek:

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Svíčková jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és gombócból áll
A Pilsner Urquell volt a világ első „pilsner” típusú söre

A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Nagyon gyakori a sertés, de a marha és a csirke is népszerű eledel. Lehet találkozni libából, kacsából, nyúlból és vadhúsból készült fogásokkal is. Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot és pontyot szolgálnak fel.

A cseh sörnek igen hosszú a történelme. Az első, ismert sörgyárról 1118-tól maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is öregbíti a termelésnek otthon adó város hírét. Ezek, valamint a máshol gyártott nagyobb márkák mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is, van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Egyre inkább felélénkül az ország déli, bortermelő részén is a turizmus. A középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át termelik meg a déli Morvaországban. A sligovica, a sör és a bor mellett két egyedi likőrt is gyártanak az országban. Az egyik a Fernet Stock, a másik pedig a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almás rétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország csapata az 1998-as téli olimpián 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel meszerezve a jégkorong aranyérmét

Sok cseh ember életének fontos rését képezi a sportolás, akik leginkább a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyéni versenyzőknek szurkolnak. Az országban a három legnépszerűbb sportág a jégkorong, a labdarúgás és a sportlövészet.[69] A legnagyobb érdeklődést ezek közül mind a média, mind a támogatók körében az első kettő élvezi. Nagyon népszerű sportágnak számít ezeken kívül a tenisz is. Egyéb gyakran űzött sportágak a kárlabda, a röplabda, a kézilabda, az atlétika, és a floorball. A cseh férfi jégkorong-válogatott nyerte meg az 1998-as téli olimpia jégkorong versenyszámát, és hatszor nyerték meg a jégkorong-világbajnokságot, ezek közül 1999. és 2001. között hármat megszakítás nélkül hódítottak el. Az ország a nyári olimpiákon 14, a téli olimpiákon öt aranyérmet szerzett.

A sport a patriotizmus egyik legjellemzőbb forrása, ami már napokkal, hetekkel a versenyszámok megrendezése előtt érezhető. A cseh szurkolók a a legtöbbre tartott sportesemények a jégkorong-világbajnokságok, az olimpiai jégkorongversenyek, a labdarúgó-Európa-bajnokságok, az UEFA-bajnokok ligája versenyei, valamint ezen versenyek selejtezői.[70] Általánosságnak nagy nézettségűnek számít a jégkorong- vagy labdarúgó-válogatott valamennyi mérkőzése, leginkább akkor, ha egy régi riválissal játszanak.

Csehország olyan versenyzőkkel szerepel a teniszmérkőzéseken, mint a 8-szoros Grand Slam győztes Ivan Lendl, a 2010-es wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes döntőse, Tomáš Berdych, a 2011-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes bajnoka, Petra Kvitová, Wimbledon 1998-as győztese, Jana Novotná, a 2011-ben ugyanott párosban győzedelmeskedő Květa Peschke és a 18-szoros Grand Slam győztes Martina Navratilova.

Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében 40 000 kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep Az ünnep neve csehül
január 1. Újév és a függetlenség napja Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1. A munka ünnepe Svátek práce
május 8. A felszabadulás napja Den vítězství
július 5. Szent Cirill és Metód napja Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6. Husz János napja Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28. Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja) Den české státnosti
október 28. Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja Den vzniku samostatného československého státu
november 17. A szabadság és a demokrácia napja Den boje za svobodu a demokracii
december 24. Szenteste Štědrý den
december 2526. Karácsony 1. a 2. svátek vánoční

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Czech language. Czech Republic – Official website. A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
  2. A szlovák nyelvet bizonyos körülmények között hivatalos nyelvnek is lehet tekinteni Csehországban. Ezeket a körülményeket külön törvények szabályozzák. – többek között a következők: 500/2004, 337/1992. Forrás: http://portal.gov.cz. Cited: "Například Správní řád (zákon č. 500/2004 Sb.) stanovuje: "V řízení se jedná a písemnosti se vyhotovují v českém jazyce. Účastníci řízení mohou jednat a písemnosti mohou být předkládány i v jazyce slovenském ..." (§16, odstavec 1). Zákon o správě daní a poplatků (337/1992 Sb.) "Úřední jazyk: Před správcem daně se jedná v jazyce českém nebo slovenském. Veškerá písemná podání se předkládají v češtině nebo slovenštině ..." (§ 3, odstavec 1). http://portal.gov.cz
  3. Azon állampolgárok, akik az ország területén hosszú ideje, hagyományosan ott élő kisebbségekhez tartoznak, szabadon használhatják nyelvüket a hatóságok és a bíróságok előtt is. (a regisztrált kisebbségek listája itt található A Cseh Köztársaság kormányának nemzeti kisebbségekre vonatkozó irányelve, a belarusz és a vietnami 2013. július 4-én került fel a listára. Lásd Česko má nové oficiální národnostní menšiny. Vietnamce a Bělorusy). The article 25 of the Czech A csehországi Alapvető Jogok és Alapvető Szabadságok Kartája 25 cikke kimondja, hogy, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és, hogy a hatóságok előtt anyanyelvükön járjanak el. A 500/2004. számú, a közigazgatás szabályokról szóló törvény 16. (4) bekezdése biztosítja a hosszú ideje és szokásosan az ország területén élő kisebbségekhez tartozók számára, hogy a közigazgatási hatóságokhoz saját anyanyelvükön nyújtsák be a kérelmeket. Ha az adott hivatalban nincs senki, aki az adott nyelvet beszélje, a hatóság saját költségére köteles tolmácsok fogadni. A kisebbségek tagjainak jogairól szóló 273/2001 számú törvény 9. paragrafusa szerint a bíróságok előtt is hasonlóan kell eljárni.
  4. Population. Czech Statistical Office, 2012. október 19. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  5. ^ a b c Czech Republic. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  6. Human Development Report 2011. United Nations, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  7. Gini coefficient of equivalised disposable income (source: SILC). Eurostat Data Explorer. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
  8. Mlsna, Petr; Šlehofer F. and Urban D.: The Path Of Czech Constitutionality (: (kétnyelvű) – cseh, angol nyelven). 1st edition pp. 10–11. Úřad Vlády České Republiky (The Office of the Government of the Czech Republic), 2010. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
  9. Čumlivski, Denko: 800 let Zlaté buly sicilské (cseh nyelven). National Archives of the Czech Republic (Národní Archiv České Republiky), 2012. [2012. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
  10. Velinger, Jan: World Bank Marks Czech Republic's Graduation to 'Developed' Status. Radio Prague, 2006. február 28. (Hozzáférés: 2007. január 22.)
  11. Human Development Report 2009 (PDF). UNDP.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  12. R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graphs 1.5 and 1.6
  13. Czech absolute record temperature registered near Prague. České noviny. ČTK. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  14. R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graph 2.9.
  15. World Weather Information Service - Prague. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  16. Praha Climate Normals 1961-1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  17. Klaus signs Czech direct presidential election implementing law”, Czech Press Agency, 2012. augusztus 1. (Hozzáférés ideje: 2012. november 7.) 
  18. Czechs with few mates”, The Economist, 2007. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2010. április 25.) 
  19. The death of the districts, Radio Prague 3 January 2003.
  20. První předběžné výsledky Sčítání lidu, domů a bytů 2011: Obyvatelstvo podle národnosti podle krajů
  21. The History and Origin of the Roma. Romove.radio.cz. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  22. Green, Peter S.. „British Immigration Aides Accused of Bias by Gypsies”, New York Times, 2001. augusztus 5. (Hozzáférés ideje: 2010. április 25.) 
  23. ^ a b Foreigners by type of residence, sex and citizenship, Czech Statistical Office, 31 October 2009
  24. The Holocaust in Bohemia and Moravia. Ushmm.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  25. The Virtual Jewish Library – Jewish population of Czech republic, 2005
  26. "PM Fischer visits Israel". Radio Prague. 22 July 2009.
  27. ^ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ez.html
  28. http://www.czso.cz/csu/csu.nsf/enginformace/coby032114.docx
  29. "Press: Number of foreigners in ČR up ten times since 1989". Prague Monitor. 11 November 2009.
  30. O'Connor, Coilin. „Is the Czech Republic's Vietnamese community finally starting to feel at home?”, Czech Radio, 2007. május 29. (Hozzáférés ideje: 2008. február 1.) 
  31. Crisis Strands Vietnamese Workers in a Czech Limbo. The New York Times. 5 June 2009.
  32. "Foreigners working in the Czech Republic". Ministry of Foreign Affairs. July 2006.
  33. Czechs and Bohemians. Encyclopedia of Chicago.
  34. Czech and Slovak roots in Vienna. Wieninternational.at
  35. U.S. Census. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  36. Richard Felix Staar, Communist regimes in Eastern Europe, Issue 269, p. 90
  37. Population by religious belief and by municipality size groups. Czech Statistical Office. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  38. Population by denomination and sex: as measured by 1921, 1930, 1950, 1991 and 2001 censuses (Czech and English nyelven). Czech Statistical Office. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  39. Eurobarometer on Social Values, Science and technology 2005 – page 11 (PDF). (Hozzáférés: 2007. május 5.)
  40. Social values, Science and Technology (PDF). Eurobarometer, 2005. June. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
  41. Getting to know Czech Republic, from Czech.cz, the official site of the Czech Republic
  42. World Bank 2007. Web.worldbank.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  43. GDP per capita in PPS. Eurostat. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
  44. Stastny, Daniel. "Czech Economists on Economic Policy: A Survey", Econ Journal Watch 7[3]: 275–287, September 2010.[1]
  45. Czech Republic to join Schengen. The Prague Post, 2006. december 13. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  46. Finance Ministry backtracks on joining the Euro by 2012. Radio Praha. (Hozzáférés: 2008. december 22.)
  47. Czech government adopts euro adoption plan. EUbusiness, 2007. április 11. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 1.)
  48. Sparkasse.at (5 August 2008). "Euros in the wallets of the Slovaks, but who will be next?". Press release. Elérés: 21 December 2008.
  49. OECD.org (PDF). (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  50. CIA World Factbook
  51. Transport infrastructure at regional level – Statistics explained. Epp.eurostat.ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  52. Railway Network in the Czech Republic. SZDC.cz. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  53. Sablon:Cs icon Roads and Motorways in the Czech Republic. RSD.cz (2009).
  54. Lee Taylor: 'State of the Internet' report reveals the fastest web speeds around the world. news.com.au, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  55. Openspectrum.info – Czech Republic. Volweb.cz. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  56. Wi-Fi: Poskytovatelé bezdrátového připojení. internetprovsechny.cz. (Hozzáférés: 2008. március 17.)
  57. Bezdrátové připojení k internetu. bezdratovepripojeni.cz. (Hozzáférés: 2008. május 18.)
  58. Tomio Okamura: Praha je 6. nejnavštěvovanější město Evropy – Televize plná Prahy. Metropol.cz. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  59. Promotion Strategy of the Czech Republic in 2004–2010. Czech Tourism. [2007. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
  60. ^ a b Prague sees significant dip in tourist numbers. Radio.cz, 2010. április 21. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  61. ^ a b Prague mayor goes undercover to expose the great taxi rip-off, 15 January 2005
  62. Tips on Staying Safe in Prague, myczechrepublic.com
  63. Czech Republic – Country Specific Information, U.S. Department of State
  64. Aquapalace Praha bude největším aquaparkem ve střední Evropě. Konstrukce.cz. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  65. ^ a b Czech.cz – Ingenious inventions. Retrieved 3 March 2009.
  66. Pros, Marek: Videohry jsou největší kulturní export Česka, tvrdí odborník. Aktualne.cz
  67. KFTV. Wilmington Publishing and Information Ltd. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  68. Czech Film Commission - Karlovy Vary. Czech Film Commission. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  69. (csehül) Kyša, Leoš. „Počet legálně držených zbraní v Česku stoupá. Už jich je přes 700 tisíc”, ihned.cz, 2011. január 28. (Hozzáférés ideje: 2011. január 28.) 
  70. Prague's Most Popular Sports

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia, 2001–2002)
  • Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehország témájú médiaállományokat.
További információkat találhatsz Csehország témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Wiktionary-logo-en.png Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Wikibooks-logo.svg Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Wikiquote-logo.svg Idézetek a Wikidézetben
Wikisource-logo.svg Forrásmunkák a Wikiforrásban
Commons-logo.svg Képek a Commonsban
Wikinews-logo.png Hírek a Wikihírekben