Belcsény
| Belcsény (Беочин / Beočin) | |||
 | |||
| A görögkeleti templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Belcsény | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Bogdan Cvejić | ||
| Irányítószám | 21300 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8058 fő | ||
| Népsűrűség | 226 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 196 m | ||
| Terület | 35,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″ | |||
| Belcsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belcsény témájú médiaállományokat. | |||
Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Fekvése[szerkesztés]
Szerémségben, a Duna jobb partján, Újvidéktől 16 km-re délnyugatra, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.
A község települései[szerkesztés]
Közigazgatásilag Belcsény mellett még hét település tartozik a községhez (zárójelben a szerb nevük áll):
- Bánmonostor (Баноштор / Banoštor)
- Cserög (Черевић / Čerević)
- Dombó (Раковац / Rakovac)
- Garáb (Грабово / Grabovo)
- Lúg (Луг / Lug)
- Szilszeg (Сусек / Susek)
- Sviloš (Свилош)
Története[szerkesztés]
Belcsény nevét 1702-ben említették először, ekkor pincészetével kapcsolatban került megemlítésre. A településen a Tarcal hegységben található márgarétegnek, mint a cement ipar alapanyagának felhasználása céljából a 19. század végére több gyár is alakult (Redlich, Ohrenstein, Spitzer-féle). A hegységből kinyerhető márgát először Clark Ádám használta fel a Széchenyi lánchíd megépítéséhez, a híd építéséhez szükséges cementet a Dunán juttatták el Budapestre.
1910-ben 1125 magyar, 523 német, 255 horvát, 1590 szerb lakosa volt, melyből 1765 római katolikus, 314 református, 1604 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 3639 | 4082 | 5145 | 6563 | 7298 | 7873 | 8058[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 4695 | 58,26 |
| Cigányok | 1019 | 12,64 |
| Jugoszlávok | 693 | 8,60 |
| Horvátok | 507 | 6,29 |
| Magyarok | 182 | 2,25 |
| Szlovákok | 96 | 1,19 |
| Szlovének | 75 | 0,93 |
| Montenegróiak | 56 | 0,69 |
| Ruszinok | 25 | 0,31 |
| Németek | 24 | 0,29 |
| Muzulmánok | 21 | 0,26 |
| Macedónok | 19 | 0,23 |
| Albánok | 16 | 0,19 |
| Románok | 8 | 0,09 |
| Csehek | 5 | 0,06 |
| Bosnyákok | 3 | 0,03 |
| Oroszok | 2 | 0,02 |
| Bolgárok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Gazdaság[szerkesztés]
Jelentős az 1839-ben alapított cementgyár. Az üzemet 2002-ben vette meg a francia Lafarge cég.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Spitzer kastély - 1898-ban épült eklektikus stílusban. A kastély 1890-1892 között épült Spitzer Ede cementgyár tulajdonos részére, aki Steindl Imrét kérte fel a kastély megtervezésére.
- Belcsényi pravoszláv kolostor - a Spitzer kastély közelében áll.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Belcsény [1]
További információk[szerkesztés]
- Belcsény község hivatalos honlapja
- Belcsény története Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
