Kopula
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kopula (’kapcsolóige’) a nyelvészetben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az alanyt a névszói vagy határozói állítmánnyal köti össze (kopula: 'kötelék'), illetve azok a szószerkezetek, amelyek ebből származnak.
A kopula gyakran a létige, de a magyarban lehet a lesz, marad, múlik (valahány éves) igék származéka is. Egyes nyelvekben (pl. az angolban) kopulatívak pl. a ’látszik, hangzik, hallatszik, érződik, tűnik, bizonyul valaminek/valamilyennek’, ’valamilyen íze, illata, tapintása van’ jelentésű igék; a magyarban azonban ezek nem kopulatívak, mert vagy ‑nak/‑nek ragos vonzatuk van, vagy egész más szerkezettel fejezzük ki őket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A magyarban
[szerkesztés] Összefüggés az állítmánnyal
Az alábbi táblázatban az állítmány aláhúzva, a kopula félkövér betűkkel szerepel.
| Igei állítmány | Mari biciklizik. | nincs kopula |
| Névszói állítmány | Mari ügyes ∅. | testetlen kopula (a legtöbb más nyelvben itt is megjelenik) |
Összetett állítmány
|
Mari a szobában van. |
van kopula |
[szerkesztés] Kopulatív igék
| Kopulatív állítmány | ||
| névszói része | igei része (a kopula) | |
| Pista | orvos | volt. |
| lesz. | ||
| lett. | ||
| maradt. | ||
| harmincéves | múlt. | |
Jelen időben, (egyes és többes szám) harmadik személyben nem szerepel, ha az állítmány főnév vagy melléknév:
- Pista orvos ∅. Pistáék orvosok ∅. ("van", ill. "vannak" nincs kitéve)
Jelen időben, harmadik személyben is szükséges azonban, ha az állítmány a valahol levést fejezi ki:
- Pista a szobában van.
Ha egy kopulatív igéből egyéb mondatrészeket képzünk, utána is kopulának nevezhetjük:
- Pista orvos akar lenni. – Pista orvos lévén meggyógyította a gyereket.
[szerkesztés] Más nyelvekben
Az uráli nyelvek többségében gyakran elmarad, míg az indoeurópai nyelvekben általános használatú és igen gyakran rendhagyó ragozású (elsősorban a létige). Az orosz nyelvben ugyanakkor szintén nem szerepel jelen időben.
A létige kopulatív használatával szembenáll az ún. egzisztenciális használata, amikor nem azt fejezzük ki, hogy valami milyen, hanem hogy létezik, illetve rendelkezésre áll (például Van Pista az osztályunkban.).


