Jernej Kopitar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jernej Kopitar síremléke

Jernej Kopitar (Repnje (Krajna), 1780. augusztus 23.Bécs, 1844. augusztus 11.) szlovén nyelvész.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1807-től Bécsben jogot tanult, miközben kedvvel foglalkozott nyelvészeti tanulmányokkal. 1809-ben cenzorrá és udvari könyvtárnokká nevezték ki. 1814-ben Párizsba ment, hogy onnan a franciák által magukkal vitt kéziratokat visszahozza. Irodalmi munkássága nyelvészeti tekintetben teljes méltánylást nyert, nemcsak a szláv, hanem a német, francia és angol folyóiratokban is. Kevésbé volt szerencsés a szláv történetírás terén, ahol Dobrovszky, Palacky és Schaffarik több sikerrel működő iskolájával ellentétes állást foglalt el. 1829-ben egy ideig a Wiener Jahrbücher der Literatur szerkesztését vette át. Kisebb műveit, melyekből az I. kötet 1857-ben jelent meg, kiadta Miklosich. Halála után megjelent Evangelia slavice c. munkája is (Párizs, 1848). Ez 200 ívrétes lapból áll és ezek közül 94 lap metszett és festett fakszimile, 94 lap latin fordítás, 3 címlap, 7 lap előszó és 2 lap olyan volt, amelyen a teljes cirill és glagolitikus ábécé fel volt tüntetve és ára megjelenésekor 80 frankra rúgott. Kopitarnak 1864-ben elhunyt barátja, dr. Festl gyűjtést rendezett, melynek eredményéből 1845. október 21-én a nagyérdemű nyelvbúvárnak síremléket állíttatott.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A krajnai szláv nyelv grammatikája (Laibach, 1808)
  • Glagolita Clozianus (Bécs, 1836)
  • Hesychii Glossographi discipolus Russus (egy ógörög szöveg orosz glosszáinak magyarázata) az értekezletek egész sorával a szlavisztika köréből (1839)
  • Prolegomena a Reimsban őrzött ún. Texte du Sacre-hoz (Párizs, 1843)
  • Evangelia slavice (Párizs, 1848)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]