Man
Koordináták: é. sz. 54° 14′, ny. h. 4° 31′
| Man | |||
| Ellan Vannin Isle of Man |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Quocunque Jeceris, Stabit (latinul Bármerre is veted, állni fog) Nemzeti himnusz: Man szigeti Nemzeti Himnusz |
|||
![]() |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Douglas | ||
| Vezetők | |||
| Királynő | II. Erzsébet brit királynő | ||
| Kormányzó | Adam Wood | ||
| Miniszterelnök | James Anthony Brown | ||
| Hivatalos nyelv | angol és manx nyelv | ||
| Beszélt nyelvek | angol és manx nyelv | ||
| Függetlenség | országtól | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 80 058 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 572 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC0) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Man-szigeti font, angol font (GBP) |
||
| Hívószám | 44 | ||
| Internet TLD | .im | ||
|
|
|||
Man (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann (Mannin) egy, az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, a brit korona függősége. Az Európai Unió területének nem része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság állt fenn a területén.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A sziget a Brit-szigetek, egy az európai kontinenstől északra fekvő szigetcsoport egyik tagja. A sziget az Ír-tengerben fekszik, nagyjából egyenlő távolságra Írországtól, Skóciától és Angliától.
A sziget 48 km hosszú és 13–24 km széles. Teljes területe 572 km². A sziget északi és déli részén elhelyezkedő hegyeket a középső völgy választja el. A legészakibb rész kivételesen sík, aminek nagy része a jégkorban lerakódott, Nyugat-Skóciából származó üledék. Ezekből alakult ki idővel Port of Ayre kavicsos tengerpartja. Csak egy olyan csúcs van, aminek a magassága meghaladja a 600 métert, ez a 621 méter magas Snaefell. Egy régi mondás szerint innét körülnézve az ember hat királyságot lát. Ezek maga Man sziget, Írország, Skócia, Anglia, Wales és a mennyország.[1][2][3] Egy másik monda szerint van egy hetedik királyság, Neptun királysága, a tenger.[4][5]
Története [szerkesztés]
Lásd még: A Man sziget története
Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től Godred Crovan, a szigetek ura a Man sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát („Man és a Szigetek királya”, latinul Rex Manniae et Insularum). Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man sziget királyai kormányoztak.
A szigetet 1266-ban Norvégia eladta Skóciának, a 14. században pedig angol fennhatóság alá került. 1504-ben végleg megszüntették a Man sziget királya már régóta csak névleges címét. Ezután sokáig Salisbury és Derby grófjai (earl) birtokolták a szigetet a Man sziget lordjaiként, míg 1765-ben megvásárolta a brit parlament.
Azóta közvetlenül a brit korona alá tartozik, de a londoni Parlamenttől független; saját helyi parlamentje, az ezeréves Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva.
Lásd még:
- A Man sziget és a Hebridák uralkodóinak listája
- A Man sziget királyainak listája
- A Man sziget lordjainak listája
Népcsoportok [szerkesztés]
A sziget lakói manx-ok (kelta leszármazottak).
Gazdaság [szerkesztés]
- A mezőgazdaságon belül a földművelés (árpa, zab, búza, burgonya, zöldségfélék) a belső igényeket elégíti ki, míg az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, baromfi) és a halászat termékeiből kivitelre is jut.
- Bevételeinek zömét az idegenforgalom, az off-shore banki szolgáltatások, a könnyűipar, és az újabban megtelepedett mikroelektronikai ipar adják.
- A szigeten gránitot és ólmot bányásznak.
- Egy főre jutó GDP: 18 800 USD (1999).
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 800 km
- Vasútvonalak hossza: 67 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 4
Híres lakói [szerkesztés]
- A Bee Gees mindhárom tagja (Barry, Robin és Maurice) a szigeten született.
- Nigel Mansell, volt Formula–1, és IndyCar Series versenyző Floridából való hazaköltözése után választotta lakhelyéül.
- Jeremy Clarkson, újságíró – Top Gear.
- Sir Norman Wisdom, komikus és színész.
- Neil Hodgson, Superbike és World Superbike bajnok 2003.
- Justin Jackson, profi labdarúgó, Bolton Wanderers, Halifax Town, Rushden and Diamonds, Doncaster Rovers, Morecambe.
- Rick Wakeman, a Yes billentyűse.
- Alan Warner, multi-milliomos novellista és forgatókönyvíró. Egy világítótoronyban él a sziget északi részén.
- John Rhys-Davies, a Gyűrűk Ura Gimlije.
- Andy Kershaw, BBC Radio műsorvezetője.
- Mark Cavendish, profi kerékpáros.
- Gerald Gardner, a Wicca vallás alapítója itt vezette élete végéig boszorkánymúzeumát.
- Samantha Barks, angol színésznő.
Érdekességek [szerkesztés]
- Zászlaján is látható a címeralakja, a közös „tőből” induló 3 hajlított láb lovagi páncélban.
- A manx fajtájú – Man szigeti – macskák teljesen (anatómiailag is) farok nélkül születnek és a mellső lábaik feltűnően rövidebbek a hátsóknál, ami kissé nyúlszerű mozgást eredményez.
- Régi mondás, hogy a Snaefell csúcsáról körbetekintve hét királyságot láthat maga körül az ember: először is magát a Man Királyságot, aztán Írországot, Skóciát, Angliát, Walest valamint az eget és a tengert… (az említett országok partjai mind látótávolságra vannak).
- A szigeten saját fontot használnak.
- A Man szigeten nincs előírt maximális megengedett sebesség a közutakon. Így mondhatni a gyorshajtás ismeretlen fogalom.
- Angliában a közutak autóverseny céljára történő lezárása törvényi akadályokba ütközött, de Man szigeten – egy korábbi törvény értelmében lehetséges volt, így az angol raliversenyzés gyorsasági szakaszait hagyományosan itt rendezték.
- Minden évben itt rendezik meg a Man-szigeteki TT-t.
Források [szerkesztés]
- Világatlasz országlexikonnal (Nyír-Karta – Topográf, Bp. 2003)
- manx honlapok.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||


