IndyCar Series

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IndyCar Series
Kategória Együléses autóverseny
Helyszín BRA Brazília
USA Amerikai Egyesült Államok
Kanada Kanada
Gumik USA Firestone
Versenyzők Változó
Csapatok Változó
Motorok Chevrolet, Honda, Lotus
Egyéni győztes USA Ryan Hunter-Reay
Győztes csapat USA Andretti Autosport
A(z) IndyCar Series weboldala

Az IndyCar a világ legrégebbi és egyben leggyorsabb autóverseny sorozatának jelenkori leszármazottja. Az IndyCar Series bajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, turbófeltöltővel működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt, amelyek végsebessége elérheti a 390 km/órát is. A versenysorozat több állomásból áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított ovál, vagy épített pályákon, továbbá városokban, vagy reptereken kialakított ideiglenes pályákon rendeznek. A versenyek közül kiemelkedő jelentőségű az Indianapolis 500, melyet 1911 óta, a világháborúkat leszámítva minden évben megrendeznek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai nyílt-kerekes versenyzés története egészen 1902-ig nyúlik vissza, amikor is az első versenyeket szervezték. 1905-ben az American Automobile Association (AAA) szervezésében kiírják az első National Track Championship szezont, amit több verseny alkotott de a versenyeket külön értékelték és összetett bajnokot az első szezont leszámítva amikor is Barney Olfield győzedelmeskedett, nem avattak.

1909-ben felépül az Indianapolis Motor Speedway ami még ebben az évben vendégül látja a National Track Championship-et.

1911-ben megrendezik az első Indianpolis 500-at, amely ezután a bajnokság legfontosabb versenye lesz.

1916-ban az AAA változtatott a bajnokság szerkezetén. Innentől National Championship néven futott a bajnokság és már avattak bajnokot is, és a korábbi szezonokban is utólag bajnokot hirdettek.

Az I. világháború alatt is rendeztek versenyeket, de a bajnoki szezont 1917-1919 között nem írtak ki. 1920-ban a bajnokságot újra kiírták, és folyamatosan zajlottak a versenyek a gazdasági válság ellenére is.

A II. világháborúban a Pearl Harbor után nem sokkal a kormány betiltott minden autóversenyt. 1946-ban indult újra a bajnokság.

1955-ben az AAA a sorozatos autósportban bekövetkezendő tragédiák ( Manuel Ayulo az Indy 500 edzésén, Bill Vukovich az Indy 500-on, Alberto Ascari az Olasz Grand Prix-n, Le mans-i katasztrófa) hatására úgy döntött, hogy nem rendeznek tovább autósport eseményeket.

1956-tól a helyét a United States Auto Club vette át, amelynek egyik alapítótagja és vezetője volt az Indianapolis Motor Speedway tulajdonosa, Tony Hulman. A bajnokság az ötvenes években komoly fejlődésnek indult, és komoly népszerűségnek örvendett az Egyesült Államokban. [1]

A sorozat a 60-as évek közepére olyan sikeres lett világszinten is, hogy az európai Grand Prix versenyzés legjobbjai is gyakori résztvevői voltak a versenyeknek.[2]

Modernkori történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az sorozat a hatvanas években komoly fejlődésnek indult. A versenynaptár egyre inkább bővült, de mivel a legtöbb ovál pálya a NASCAR érdekeltségi köreibe tartozott így a széria inkább az épített pályák felé nyitott. Emellett megmaradtak a tradicionális salak oválok és a burkolt oválok is. A 70-es évek elején egyre több superspeedway épült, amelyek függetlenek voltak. Ez teret adott arra, hogy a sorozat egy csak burkolt ovál pályán versenyző sorozattá váljon. 1971-ben elindult a Marlboro főszponzorálásával az akkor már csak burkolt oválpályákon zajló bajnokság.[3] Ezt a csapatok is támogatták, mivel ekkoriban már két teljesen eltérő autót kellett fejleszteni a salak ovál versenyekre és az összes többire. A salak ováloknak egy külön bajnokság indult, az épített pályákat pedig teljesen kihagyták a naptárból. Ugyanebben a szezonban hozták létra a Triple Crown-t. Ez három 500 mérföldes futamot jelentett amit az Indianapolis Motor Speedwayen, Az Ontario Motor Speedwayen és a Pocono Racewayen rendeztek meg.

1979[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben meghal az USAC alapítója és vezetője Tony Hulman. Egy évvel később egy helikopter balesetben meghalt az USAC igazgatóbizottságának 8 tagja.[4] A csapatok ezt a tragikus alkalmat használták ki hatalmi törekvéseik érvényesítésére és megalapították az F1-es FISA mintájára saját érdekvédelmi szervezetüket, és helyet követeltek maguknak az USAC igazgatótanácsában. Ezt az USAC nem engedélyezte.

1979-ben a sorozatban részt vevő csapatok és más sorozatok csapatai közül 18-an, többek közt a Team Penske, a Patrick Racing, a Mclaren és az All American Racers szembefordultak a sorozatot akkor felügyelő, USAC-kel, és önállóan szervezték meg a bajnokságot az SCCA közreműködésével. 1979 és 1981 között párhuzamosan rendezett az USAC és a CART is bajnokságot. A USAC és a CART közti sportpolitikai csata következtében a legendás Indy 500 1981-ben és 1982-ben nem volt része a hivatalos bajnokságnak. 1984-től 1995-ig a USAC (Indy 500) és a CART (többi verseny) együtt rendezték a bajnokságot. A sorozat ebben az időszakban fejlődött nemzetközi sorozattá. Ez egészen 1995 végéig tart ekkor több ok miatt is kettészakad a széria. Lényegesebb okai, hogy több csapatvezető szeretne saját részt a bevételekből, illetve Tony George (aki az indianapolisi pálya tulajdonosa) aki többször is megpróbálta felvásárolni a CART-ot. Miután ez nem sikerült, kivette az Indianapolis Motor Speedwayt a versenynaptárból, és egy új sorozatot szervezett köré Indy Racing League néven.

1996[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ekkor az Indianapolis Motor Speedway élére a ’90-es évek elején megválasztott Tony George, kivette az Indy 500-at a bajnokságból és önálló új sorozatot hozott létre Indy Racing League néven. 1996-ban az utód szervezetet C.A.R.T.-nak hívják (Championship Auto Racing Teams) a szériát CART World Series-nek míg a másikat IRL-nek (Indy Racing League). Egy bírósági ítélet szerint (1998) egyik széria sem használhatja a Champ Car illetve az IndyCar elnevezést 5 évig. A két sorozat a ’90-es évek végéig jól működött egymás mellett. A 2000-es évek elejére a CART problémái egyre elhatalmasodtak, aminek az lett a vége, hogy a nagyobb csapatok és a gyártók sorra átpártoltak a rivális Indy Racing League-be. A likviditási problémái miatt 2003-ban csődbe ment a CART.

2003[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban a CART megváltoztatja a nevét Champ Carra, míg az IRL felveszi az IndyCar nevet. Magát a C.A.R.T.-ot mint céget 2003 végén csődbe viszik, hogy a részvények olyan mélypontra kerüljenek, hogy az amerikai törvények szerint a tőzsdéről ki lehessen vonni és fillérekért felvásárolhassa 3 ember (Paul Gentilozzi, Kevin Kalkhoven, Gerald Forsythe) akik csapatfőnökök is egyben. Miután felvásárolták a részvényeket a C.A.R.T. mint cég csődbe ment, ők hárman létrehozzák egy újat melynek a neve O.W.R.S. (Open Wheel Racing Series) a széria neve pedig Champ Car World Series lett.

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban bejelentik (több hetes tárgyalások után) hogy a Champ Car World Series beolvad az IndyCarba - ezzel a szurkolók, szponzorok és versenyzők régi óhaja vált valóra, újra egy nyíltkerekes bajnokság van az USA-ban.

Az IndyCar főszponzora 2006-ban a Simmons-Abramson Marketing lett. A 2008-as és 2009-es szezonban a DIRECTV az IndyCar legfőbb támogatója. 2010-től kezdve az IZOD az IndyCar Series névadó szponzora. A sorozat neve is megváltozott: IZOD IndyCar Series

Televíziós közvetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IndyCar televíziós jogait az USA-ban az ESPN, az ESPN2 és az ABC birtokolják. A 2009-es szezontól kezdve a Versus lép a felsorolt 3 tévécsatorna helyébe, és a következő 10 évben minden szezonban legalább 13 versenyt fog közvetíteni.

Az autók felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kasztni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kasztni: Dallara DW-12
  • Gyártó: Dallara Automobili, Italy
  • Típus: Open Wheel, együléses nyitott cockpit
  • Anyaga: Szénszál, kevlár
  • Tömeg: minimum 658 kg
  • Szélesség: 193,04 cm
  • Magasság: 102,87 cm
  • Tengelytávolság: 304,8 cm
  • Gumi típusa: Firestone Firehawk
  • Első kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 25.4 cm széles
  • Első kerék tömege: min. 6.06 kg
  • Hátsó kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 35.56 cm széles
  • Hátsó kerék tömege: min. 6.61 kg
  • Váltó típusa: 6 fokozatú XTRAC # 295 sebességváltó

Üzemanyag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E85

Motor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyártók: Honda HPD, Chevrolet-Ilmor
  • Típus: 2.2 L V6 turbó
  • Fordulatszám: max. 12.000 (fordulat limitált)
  • Teljesítmény: 550-750 LE + 50 LE Push To Pass
  • Befecskendezés: Direkt

Abroncs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Firestone Firehawk

Pályatípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IndyCarban mindig is változatos pályatípusokon versenyeztek. Jelenleg csak burkolt felületű ovál pályákon, építet, utcai és reptéri pályákon rendeznek versenyeket, de korábban több féle pályatípus is megfordutl a versenynaptárban.

Jelenlegi pályatípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burkolt felületű ovál (pl.: Indianapolis Motor Speedway)
  • Épített pálya (pl.: Mid-Ohio Sports Car Course)
  • Utcai pálya (pl.: Long Beach)
  • Reptéri pálya (pl.: Edmonton)

Korábbi pályatípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burkolatlan felületű ovál (pl.: DuQuoin State Fairgrounds)
  • Fával borított ovál (pl.: Altoona Speedway)
  • Ponttól-pontig versenyek (pl.: Los Angeles-Phoenix)
  • 1947—1955 és 1965—1969 között a legendás Pikes Peak Hillclimb hegyi verseny is része volt az IndyCar versenynaptárának.

Nemzetközi versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első Egyesült államokon kívüli verseny az 1957-ben és 1958-ban megrendezett Race of Two Worlds elnevezésű esemény volt, ahol az IndyCar legjobbjai az Formula 1 és a sportautózás legjobb autóival és versenyzőivel mérhették össze a tudásukat a monzai ovál pályán.
  • 1966-ban Japánban a Fuji Speedway-en rendeztek egy bajnokságon kívüli versenyt.
  • Az első olyan USA-n kívüli versenyeket, amelyek bele számított a bajnokságba 1967-ben rendezték, rögtön kettőt is. Mindkét versenyre Kanadában került sor Mont-Tremblantban és Mosport Parkban.
  • 1971-ben a szezonnyitót az argentin Autódromo Ciudad de Rafaela pályán rendezték.
  • 1978-ban két bajnokságon kívüli versenyt rendeztek az angliai Silverstone-ban és Donningtonban.
  • A nyolcvanas évek elejétől több állandó nemzetközi verseny is helyet kapott a versenynaptárban. Több kanadai helyszínen (Sanair, Toronto és Vancouver) rendeztek versenyt, majd 1991-től bekerült a versenynaptárba az ausztrál Surfers Paradise.
  • A szakadás után a CART nemzetközi piacon is elkezdett terjeszkedni. A kanadai és ausztrál verseny helyszínek mellett Japánban (Motegi), Brazíliában (Rio de Janeiro), Mexikóban(Monterrey), Németországban (Lausitz), Angilában (Rockingham) is rendeztek versenyt. Később a Champ Carban is próbálkoztak, több nemzetközi versennyel nem túl sok sikerrel.
  • Jelenleg az IndyCarban két kanadai verseny van (Edmonton, Toronto), egy brazil (Sao Paulo), és egy kínai (Qingdao).

A sorozat elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IndyCar a története során több hivatalos és nem hivatalos név alatt is futott.

A kezdeti években National Track Championship néven futott a bajnokság majd 1916-ban megalakult a National Championship, és a bajnokság egészen az 1979-es szakadásig ezen a néven futott. 1978-ban megalakul a csapatok érdekvédemi szövetsége a CART (Championship Auto Racing Teams), ami a következő évben szakít az addig versenyeket felügyelő USAC-kel és CART Indy Car World Series néven indítja el a saját bajnokságát. Az USAC 1979-ben a bajnokságát továbbra is National Championship néven rendezte meg. 1980-ban a CART-tal közösen rendezték a bajnokságot. 1981-től egészen 1995-ig USAC Gold Crown Championship néven futott az USAC által flügyelt bajnokság.

1980-ban a CART és az USAC megegyezett arról, hogy közösen indítják a bajnokságot (CRL) Championship Racing League, de több pályatulajdonos, köztük az Indianapolis Motor Speedway vezetésének ellenkezése miatt végül az USAC az első 5 verseny után kiszállt a bajnokságból.

1996-ban az Indianapolis Motor Speedway igazgatója, Tony George elindítja az Indy Racing League-t. A CART IndyCar World Series a nevét 1996-ban még megtarthatja, de mivel az IndyCar az Indianapolis Motor Speedway által bejegyzett védjegy volt és azt csak 1996 végéig licencelte a CART, ezért a sorozat nevet vált 1997-ben és CART World Series néven fut tovább a sorozat. A szakadás után a nevek miatt pereskedés indul. Végül az ítélet szerint sem az IndyCar nevet, sem a Champ Car nevet nem használhatja egyik sorozat sem 2003-ig.

2003-ban az Indy Racing League felveszi az IndyCar nevet. A sorozat felügyelőszervezetét továbbra is IRL-nek hívják. 2003-ban csődbe megy a CART. A sorozatot felvásárolja néhány csapattulajdonos és újjá szervezik Champ Car World Series néven. A sorozat a 2007-es megszűnéséig ezen a néven fut.

2011-ben az IndyCar Series megváltoztatja a felügyelő szervezetének a nevét. Az addig IRL néven futó szervezet azóta INDYCAR nevet viseli.

A hivatalos elnevezések mellett több nem hivatalos neve is volt a sorozat ami elsősorban a rajongók körében volt használatos. A kezdeti időkben a Speedway Cars, Big Cars, majd később az Indianapolis Cars(röviden Indy Cars) és a Championship Cars (röviden Champ Car) is használatos nem hivatalos elnevezés volt.

IndyCar bajnokok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dario Resta, 1916 Nemzeti Bajnoka
Jimmy Murphy (right), 1921 & 1924 Nemzeti bajnoka
A. J. Foyt, Hétszeres USAC bajnok (1960, '61, '63, '64, '67, '75, '79)
Mario Andretti; 1965, 1966, 1969, és 1984 bajnoka
Rick Mears; 1979, 1981, & 1982 IndyCar bajnoka
Jacques Villeneuve, 1995 IndyCar bajnoka
Juan Pablo Montoya, 1999 CART bajnoka
Sébastien Bourdais, négyszeres Champ Car World Series bajnok (2004–2007)
Dario Franchitti; 2007, 2009, 2010 és 2011 IndyCar Series bajnoka
Év Visszamenőleg kiosztott AAA bajnoki címek
1902 USAHarry Harkness
1903 USABarney Oldfield
1904 USAGeorge Heath
Év AAA National Track Championship
1905 Franciaország Victor Hémery/USA Barney Oldfield
Év Visszamenőleg kiosztott AAA bajnoki címek
1906 USAJoe Tracy
1907 USAEddie Bald
1908 USALewis Strang
1909 USAGeorge Robertson/USABert Dingley
1910 USARay Harroun
1911 USARalph Mulford
1912 Olaszország Ralph DePalma
1913 USAEarl Cooper
1914 Olaszország Ralph DePalma
1915 USAEarl Cooper
Év AAA National Championship
1916 ENG Dario Resta
Év Visszamenőleg kiosztott AAA bajnoki címek (I. világháború)
1917 USAEarl Cooper
1918 USARalph Mulford
1919 USAHoward Wilcox
Év AAA National Championship
1920 USATommy Milton/SUI Gaston Chevrolet
1921 USATommy Milton
1922 USAJimmy Murphy
1923 USAEddie Hearne
1924 USAJimmy Murphy
1925 USAPete DePaolo
1926 USAHarry Hartz
1927 USAPete DePaolo
1928 USALouis Meyer
1929 USALouis Meyer
1930 USABilly Arnold
1931 USALouis Schneider
1932 USABob Carey
1933 USALouis Meyer
1934 USABill Cummings
1935 USAKelly Petillo
1936 USAMauri Rose
1937 USAWilbur Shaw
1938 USAFloyd Roberts
1939 USAWilbur Shaw
1940 USARex Mays
1941 USARex Mays
1942 Nem rendeztek autóversenyeket a II. világháború miatt
1943
1944
1945
1946 USATed Horn
1947 USATed Horn
1948 USATed Horn
1949 USAJohnnie Parsons
1950 USAHenry Banks
1951 USATony Bettenhausen
1952 USAChuck Stevenson
1953 USASam Hanks
1954 USAJimmy Bryan
1955 USABob Sweikert
Év USAC National Championship
1956 USAJimmy Bryan
1957 USAJimmy Bryan
1958 USATony Bettenhausen
1959 USARodger Ward
1960 USAA. J. Foyt
1961 USAA. J. Foyt
1962 USARodger Ward
1963 USAA. J. Foyt
1964 USAA. J. Foyt
1965 USAMario Andretti
1966 USAMario Andretti
1967 USAA. J. Foyt
1968 USABobby Unser
1969 USAMario Andretti
1970 USAAl Unser
1971 USAJoe Leonard
1972 USAJoe Leonard
1973 USARoger McCluskey
1974 USABobby Unser
1975 USAA. J. Foyt
1976 USAGordon Johncock
1977 USATom Sneva
1978 USATom Sneva
1979 USA A. J. Foyt Év SCCA/CART Series
1979 USA Rick Mears
Év USAC Gold Crown Championship Év PPG IndyCar World Series
1980 USA Johnny Rutherford 1980 USA Johnny Rutherford
1981–82 USA George Snider 1981 USA Rick Mears
1982 USA Rick Mears
1982–83 USA Tom Sneva 1983 USA Al Unser
1983–84 USA Rick Mears 1984 USA Mario Andretti
1984–85 USA Danny Sullivan 1985 USA Al Unser
1985–86 USA Bobby Rahal 1986 USA Bobby Rahal
1986–87 USA Al Unser 1987 USA Bobby Rahal
1987–88 USA Rick Mears 1988 USA Danny Sullivan
1988–89 Brazília Emerson Fittipaldi 1989 Brazília Emerson Fittipaldi
1989–90 Hollandia Arie Luyendyk 1990 USA Al Unser Jr.
1990–91 USA Rick Mears 1991 USA Michael Andretti
1991–92 USA Al Unser Jr. 1992 USA Bobby Rahal
1992–93 Brazília Emerson Fittipaldi 1993 ENG Nigel Mansell
1993–94 USA Al Unser Jr. 1994 USA Al Unser Jr.
1994–95 Kanada Jacques Villeneuve 1995 Kanada Jacques Villeneuve
Év Indy Racing League 1996 USA Jimmy Vasser
1996 USA Scott Sharp és USA Buzz Calkins
Év CART FedEx Championship Series
1996–97 USA Tony Stewart 1997 Olaszország Alex Zanardi
1998 Svédország Kenny Bräck 1998 Olaszország Alex Zanardi
1999 USA Greg Ray 1999 Kolumbia Juan Pablo Montoya
2000 USA Buddy Lazier 2000 Brazília Gil de Ferran
2001 USA Sam Hornish, Jr. 2001 Brazília Gil de Ferran
2002 USA Sam Hornish, Jr. 2002 Brazília Cristiano da Matta
Év IRL IndyCar Series Év Champ Car World Series
2003 Új-Zéland Scott Dixon 2003 Kanada Paul Tracy
2004 Brazília Tony Kanaan 2004 Franciaország Sébastien Bourdais
2005 ENG Dan Wheldon 2005 Franciaország Sébastien Bourdais
2006 USA Sam Hornish, Jr. 2006 FRA Sébastien Bourdais
2007 SCO Dario Franchitti 2007 FRA Sébastien Bourdais
2008 Új-Zéland Scott Dixon
2009 SCO Dario Franchitti
Év IZOD IndyCar Series
2010 SCO Dario Franchitti
2011 SCO Dario Franchitti
2012 USA Ryan Hunter-Reay
2013 Új-Zéland Scott Dixon
  • 1996: Scott Sharp és Buzz Calkins, bár ugyanannyi ponttal álltak a végelszámolásnál, mégsem döntöttek semmilyen szempont alapján, mindketten bajnokok lettek.
  • 2006: Sam Hornish, Jr. és Dan Wheldon szintén ugyanannyi pontot szereztek. Hornish több futamgyőzelmének köszönhette bajnoki címét.

Logó történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]