Sebastian Kneipp
Sebastian Kneipp (Stephansried, 1821. május 17. - Wörishofen, 1897. június 17.) német katolikus pap, aki lelkészi tevékenységét természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki. Világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki, amit a gyógyászat Kneipp-kúrának ismer. Gyógyító tevékenysége alapján kapott lendületet a természetgyógyászat.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Szegény takács gyermekeként nőtt fel a Stephansried nevű bajor faluban. Szülei mellett dolgozott, mint takács. Tizennyolc évesen elhagyta otthonát, találkozott Merkle káplánnal, aki hajlandó volt tanítani. Dilingenben végezte el a gimnáziumi tanulmányait majd annak sikeres befejezése után 1848-ban beiratkozott az akadémiára teológia szakra. Tanulmányait a müncheni egyetem teológiai szakán folytatta.
A sok nélkülözés miatt azonban megrendült az egészsége, TBC-ben megbetegedett. Akkoriban az orvosok gyógyíthatatlannak tartották ezt a betegséget. Kneipp már a betegség utolsó stádiumában volt, vért köpött, amikor kezébe kerül Johann Sigmund Hahn "a hideg víz gyógyerejéről" című könyve. A könyv hatására elhatározta, hogy meztelenül rövid fürdőket vesz a jeges Dunában. Nemsokára állapota csodálatos módon javulni kezdett. Otthon tovább folytatta a fürdőzést, aminek köszönhetően teljesen meggyógyult.
Először szűk környezetének kezdett tanácsokat adni, később gyógytudásának híre eljutott Wörishofenbe. Hamarosan az orvosok is felfigyeltek rá, és valószínűleg írigységből kuruzslás vádjával pert indítottak ellene. A per során a bírák előtt Kneipp azzal védekezett, hogy elsősorban olyan embereken segített, akik reményüket elvesztették az orvosokban, vagy nem volt pénzük a gyógyíttatásukra. Az érv meggyőzte a bírákat, felmentették. Ekkor vált híressé Kneipp egyik mondása: "Ami küzdelembe nem kerül, az értéktelen". A megnövekedett érdeklődés kielégítésére könyvet adott ki, aminek olyan nagy sikere lett, hogy hamarosan zarándokmenetben érkeztek hozzá a gyógyulni vágyó emberek. Ekkor fogant meg benne a wörisheimi Kneipp intézet megalapításának ötlete.
A Kneipp-kúra [szerkesztés]
Lényege [szerkesztés]
Kezdetben csak vízkúrára korlátozódott a kezelés, később azonban Kneipp kiegészítette táplálkozási és életmód változtatási tanácsokkal is. A víz-kúra lényege azon a feltevésen alapult, hogyha a bőrön keresztül, különböző hőfokú vizet alkalmazunk, a legváltozatosabb ingert lehet kiváltani. A víz-kúra számításba vette az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapult, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel és kellemes meleg önti el a kezelt részt.
A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert, a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását és kiválasztófunkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább 1 hónapos mindennapi kezelést javasolnak. [1] [2]
A víz-kúra fajtái [szerkesztés]
- Borogatás
- Fürdők
- Gőzölés
- Lemosás
- Pakolás
- Zuhanyok
Wörishofeni intézet kúrája [szerkesztés]
A gyógyulni vágyók az intézetben lakhattak a kúra idején. Reggel 4 és 5 óra között kapták meg az első kezelést. Napközben négyszeri könnyű étkezésben részesültek, amelyeknek lényege sok főzelék, gyümölcs, kevés méz, teljes kiőrlésű kenyér, aludt tej és kevés hús volt.
Kneipp az étkezésre vonatkozó jelszava hogy "legyen egyszerű, jó, tápláló és olcsó". Hirdette, hogy a hazai élelmiszerek a legjobbak és az idegen égöv alatt termőket jobb ha elkerüljük. Továbbá a fehér kenyér fogyasztását teljesen eltiltotta és az ételek túlzott sózásától és fűszerezésétől is óvott. [3]
A betegek napközben meghatározott időkben sokat sétáltak az erdőben, nyáron mezítláb jártak a harmatos fűben vagy a vizet taposták a hideg patakban, tehát Kneipp kúrája tartalmazta a víz-, fekvő- és lég-kúrát (mély légzések a friss levegőn), valamint a napfürdőt (napozás).
Idézetek Kneipptől [szerkesztés]
- "A tétlenség gyengít, a gyakorlás erősít, a túlterhelés árt."
- "Az ember legyen nemes, jó és áldozatkész."
- "A természet a legjobb gyógyszertár"
- "Az egészség a kereskedelemben nem kapható, csak az életmódon keresztül" [4]
Könyvei [szerkesztés]
- "Az én vízkúráim" 1886
- "Így kell élnetek"
- "Az én végrendeletem"
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.astronet.hu/test-es-lelek/alternativ-kezelesek/gyogyito-vizes-kezelesek-43606.html
- ↑ http://www.ideal.hu/szepseg/wellness-abc/100327-kneipp-kura.html
- ↑ dr. Schalle Albert : Kneipp-kúra , 417-418. oldal
- ↑ http://www.kneipp-meilen.ch/zitate.htm
Források [szerkesztés]
- dr. Albert Schalle: A vízgyógyászat ABC-je
- Kneipp Lebensweg
- hartmann.hu: Kneipp
- citatum.hu: Kneipp

