Akrilsav
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Akrilsav | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | 2-propenoic acid |
| Más nevek | Acroleic acid Ethylenecarboxylic acid Propene acid Propenoic acid Vinylformic acid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| RTECS szám | AS4375000 |
| SMILES | C=CC(=O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH2=CHCOOH |
| Moláris tömeg | 72,06 g/mol |
| Megjelenés | tiszta, színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,051 g/ml, folyadék |
| Olvadáspont |
12 °C (285 K) |
| Forráspont |
139 °C (412 K) |
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul |
| Savasság (pKa) | 4,25 |
| Viszkozitás | 1,3 cP 20 °C-on |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Maró (C), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R-mondatok | R10, R20/21/22, R35, R50[1] |
| S-mondatok | S26, S36/37/39, S45, S61[1] |
| Lobbanáspont | 46 °C |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Akrolein, Metakrilsav |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az akrilsav (vagy más néven propénsav, angolul acrilyc acid) egy szerves sav, az olajsav sorozat első tagja. Képlete: CH2=CH-COOH.
Telítetlen karbonsav, kellemetlen, az ecetsavra emlékeztető szúrós szagú, színtelen folyadék. Vízzel, alkohollal, éterrel korlátlanul elegyedik. A telítetlen kötést tartalmazó vegyületek és a karbonsavak reakcióit adja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felhasználás
Fontos nyersanyaga a műanyagok gyártásnak, mivel állással polimerizálódik, és megszilárdul. Az akrilsavszármazékok közül főként az akrilnitrilt, az akrilamidot és az akrilsav észtereit használják polimerek gyártására. Az akrilnitril polimerizációjakor poliakrilnitril (PAN), az akrilamid polimerizációjakor poliakrilamid keletkezik.
[szerkesztés] Előállítása
Előállítható akroleinből vízben oldva, ezüst-oxiddal forralva.
Iparilag acetilénből állítható elő. Acetilénből hidrogén-cianid-addícióval akrilnitrilt állítanak elő. A vízaddíciókor először akrilnitril keletkezik, ami később akrilamiddá és akrilsavvá hidrolizál. Propilénből oxidációval is előállítható akroleinen keresztül.
[szerkesztés] Biztonság
Az akrilsav maró hatású, irritálja a bőrt. Szemmel érintkezve károsíthatja a szaruhártyát, és irreverzibilis sérülést okozhat. Gőzeinek belégzése irritálja a légutakat, álmosságot, fejfájást okozhat. Kis mennyiség belélegzése a kellemetlen, szúrós szagú gázból még nem, vagy alig jár tünetekkel, míg nagyobb mennyiség tüdőödémát okozhat.
