Hadihajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ókori krétaiaktól a mai szuperhatalmakig a világ hajósnemzetei mindig is készítettek, vagy alakítottak át hajókat háborús célokra. A védekezés legelemibb formájaként hadihajók védik a partokat az ellenséges támadásoktól. Ezenkívül hadjáratot is tarthatnak a tengeren, mely során elfoghatják, vagy elpusztíthatják az ellenséges hadihajókat, valamint az ellenség kereskedlemi hajóit elsüllyeszthetik, így a kereskedelmét tönkretehetik.

A hadihajók mindig drága beruházásnak számítanak: pénz, alapanyagok az építéshez, valamint képzett haditengerészek.

Ókori hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többsorevezős gályák voltak az ókor legfejlettebb hadihajói. A gályák döfőorral rendelkeztek. A rómaiak felszerelték hadihajóikat egy forgópántos deszkapalánkkal (corvus), melyet áthajtottak az ellenséges hajó fedélzetére, így a katonák át tudtak juttni a másik hajóra, hogy ott közelharcba tudjanak bocsátkozni.

Középkori hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyol gálya

A középkorban a fő hadihajótípus továbbra is a gálya volt. A 13. században újabb hajótípus jött létre: a karavella. Ezt a hajót is farkormánnyal építették. A hajó elején és végén bástyák voltak, amelyek védték a tengerészeket a hullámoktól. A karavellából kialakult nagyobb hajót karakknak nevezték. Ez volt az első két, nyílt tengeri hajózásra alkalmas hajótípus.

A középkori kereskedőhajókat könnyen át lehetett alakítani háborús célokra: az orrba és a tatra harci emelvényt ácsoltak. Később az árboccsúcsra is ácsoltak emelvényt, és ezzel az átalakítással máris hadihajóvá változott.

A tengeri hadviselésben az ágyúk a 14. századtól egyre jelentősebb szerepet játszottak. Elhelyezésükre az első- és a hátsó bástyákat használták.

Újkori hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az időszakban jelentek meg a fregattok elődei és a sorhajók is, a gályák viszont teljesen eltűntek. A nagy hajók háromárbocosak voltak, több ágyúsorral. A kisebb, egyárbocos hajók vitorlázata többnyire graffos volt.

A 16. század elején az ütegsor a főfedélzet alá került. A későbbiekben egymás fölött több sorban elhelyezett ütegek teljesen átalakították a harcmodort is. A hajók igyekeztek oldalaikkal fordulni egymás felé, hogy az ellenfelet ütegeik teljes tűzerejével áraszthassák el. A 17. század közepéig a hajók csatarend nélkül harcoltak. A csatasor Maarten Tromp holland admirális találmánya volt, de elsőként Robert Blake, Richard Deane és Georges Monck (a „tengeri tábornokok”) javaslatára az angol Admiralitás rendelte el 1653-ban, hogy a hajók egymás nyomvonalában haladva, oldalütegeik teljes tűzerejét kihasználva harcoljanak.

A 19. században a nagy sorhajók elérték a fejlettségnek azt fokát, amit a faszerkezet még lehetővé tett.

A haditengerészetek lassan álltak át a gőzhajtásra. Először az Amerikai Egyesült Államok épített gőzhajtású hadihajókat. Az első gőzhajtású hadihajó Robert Fulton Demologus nevű hajója volt, mely 1815-re lett kész. Az Admiralitás az 1830-as években kezdett gőzzel hajtott hadihajókat építeni.

Az 1840-es években a hajók fatestét vaspáncélzattal erősítették meg. Később a hajókat teljesen vasból készítették. Az első teljesen vasból készült hadihajó az 1860-ban vízre bocsátott HMS Warrior volt.

Az ágyúgyártás fejlődésével és a gőzgép növekvő teljesítményével kezdetét vette a tengeri fegyverkezési verseny.

1906-ban Nagy-Britannia az HMS Dreadnought vízre bocsátásával egy csapással korszerűtlenné tette a korábbi csatahajókat. A többi ország haditengerészete választhatott: vagy ugyanilyen típusú csatahajókat építenek, vagy lemondanak tengeri hatalmukról.

HMS Dreadnought

Miután Wright felszállt repülőgépével, különböző szakemberek elkezdtek kísérletezni a repülőgép haditengerészeti alkalmazásával. Először csatahajók fedélzetére szereltek felszállófedélzetet, de az akadályozta a nagy kaliberű ágyúk használatát. 1912-ben megjelentek az első repülőgép-anyahajók.

Az 1890-es években az Amerikai Egyesült Államokban élő ír J. P. Holland épített először sikeresen tengeralattjárót. Ezen sikeres kísérlet után más országok is el kezdtek építeni tengeralattjárókat. A tengeralattjárók már az első világháborúban sikeresen vették fel a harcot az ellenséges hajókkal. A legnagyobb hírnévre a második világháborús német U-bootok tettek szert.

Modern hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúval a csatahajók kora lejárt, a szerepüket átvették a repülőgép-hordozók.

A hajók meghajtását turbinák, vagy atomreaktorok látják el.

A mai haditengerészetek felé irányuló mai elvárások legalább olyan összetettek, mint bármikor máskor a múltban. A hidegháború végeztével a hangsúly a háborúról áttevődött a békefenntartásra. A mai hadihajók különböző nemzetközi felügyeletét látják el. Manapság fontos a légifölény, amit a repülőgép-hordozókon állomásoztatott repülőgépekkel érnek el.

Gépmeghajtású, modern hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hordozó típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Repülőgép-anyahajó

· Repülőgép-hordozó

Hagyományos meghajtású/ CV

Nukleáris meghajtású/ CVN

· Könnyű repülőgép-hordozó/ CVL

· Kísérő repülőgép-hordozó/ CVE

· Segéd repülőgép-hordozó/ CVS

· Többcélú repülőgép-hordozó/ CVU

· Támadó (csapásmérő) repülőgép-hordozó

Hagyományos meghajtású/ CVA

Nukleáris meghajtású/ CVAN

· Helikopter-hordozó/ CVH

Kísérő helikopter-hordozó/ CVHE

Csatahajók, főhadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Sorhajók

Ütegfedélzetes sorhajó

Központi üteges sorhajó

Barbettes kazamatahajó

Citadellapáncélos

Barbettás toronyhajó

Redutos hajó

Tornyos páncélos

· Tengeri monitor

· Pre-dreadnought

· Dreagnouth/ csatahajó/ BB

· Csatacirkáló/ BC

· Rakétás csatahajó

Partvédő páncélos

Cirkáló típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· I. osztályú, vagy páncélos cirkálók

· II. osztályú, vagy védett cirkálók, vagy nagycirkálók

· III. osztályú, vagy kiscirkálók

· Nehézcirkáló/ CA

· Könnyűcirkáló/ CL

· Légvédelmi cirkáló/ CLAA

· Zsebcsatahajó/ páncélos hajó

· Irányított rakétás nehézcirkáló/ CAG

· Irányított rakétás könnyűcirkáló/ CLG

· Parancsnoki cirkáló/ CLC

· Tengeralattjáró-vadász cirkáló/ CLK

· Irányított rakétás cirkáló/ CG

· Nukleáris meghajtású irányított rakétás cirkáló/ CGN

· Helikopterhordozó cirkáló

Rombolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Hagyományos fegyverzetű romboló/ DD

Kísérő romboló/ DDE

Flotillavezető romboló/ DL

Radaros romboló/ DDR

· Irányított rakétás romboló/ DDG

Fregattok és korvettek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Hagyományos fegyverzetű fregatt/ FF

· Hagyományos fegyverzetű korvett

· Irányított rakétás fregatt/ FG

· Irányított rakétás korvett

Hadi szlúp[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(angol: Sloop-of-war)

Naszádok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Torpedóvető naszád, torpedóvetős gyorsnaszád

· Ágyúnaszád

· Rakétás gyorsnaszád, rakétanaszád

· Őrnaszád, őrhajó/ WPB

· Hordszárnyas őrnaszád

· Légpárnás őrnaszád

Tengeralattjárók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Vadász-tengeralattjáró/ SS

Parti őrszolgálatot ellátó vadász-tengeralattjáró

Közepes hatótávolságú vadász-tengeralattjáró

Nagy hatótávolságú vadász-tengeralattjáró

Nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró/ SSN

· Nukleáris meghajtású hadászati ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjárók

· Harcászati robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárók

Dízel-elektromos meghajtású/ SSB

Nukleáris meghajtású/ SSBN

· Különleges tengeralattjáró/ DSRV, SDV

Partraszállítók és deszantszállítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Harckocsi partraszállító hajó/ LST

· Közepes partraszállító/ LSM

· Közepes partraszállító rakétával/ LSM-R

· Gyalogsági partraszállító/ LCI

· Segéd partraszállító/ LCS

· Harckocsi partraszállító/ LCT

· Műszaki partraszállító/ LCM

· Élőerőt partraszállító/ LCP

· Élőerőt partraszállító jármű/ LCVP

· Partraszállító dokkhajó/ LSD

· Helikopteres partraszállító/ LPH

· Helikopter-hordozó dokkhajó/ LHA

· Kétéltű szállító hajó/ LKA, LPA

· Kétéltű parancsnoki hajó/ LCC

· Légpárnás partraszállító naszád/ LCAC

Aknászhajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Aknatelepítő és aknamentesítő romboló/ DM, DMS

· Aknamentesítő, aknakutató hajó/ AM, AMS

Parti/ MSC

Nyílttengeri, vagy óceáni/ MSO

Partközeli/ MSI

· Aknamentesítő naszád, csónak/ MSB, MSL

· Aknatelepítő hajó/ ACM

· Aknavadász-hajó/ MHC

· Aknamentesítőket támogató hajó

Segédszolgálatot ellátó hajók Segédhajó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Bója- és hálózár-rakó hajó

Partközeli bójarakó/ WLM

Belvízi bójarakó/ WLI

Folyami bójarakó/ WLR

· Dokkhajó, önjáró úszódokk

· Ellátóhajó, tender

· Iskolahajó

Vitorlás iskolahajó/ WIX

Gépmeghajtású iskolahajó

· Kiemelő hajó/ WLIC

· Kórházhajó

· Mérőhajó

· Műhelyhajó

· Raktárhajó

· Szerhajó

Romboló szerhajó/ AD

Tengeralattjáró szerhajó/ AS

Vízirepülőgép-szerhajó/ AV

· Tartályhajó, tanker

· Vontató-, tolóhajó, tug

Közepes kikötői tug/ WYTM

Kis kikötői tug/ WYTL

Jégtörő tug/ WTGB

· Jégtörő hajó/ WAGB

· Követőhajó

· Világítóhajó/ WLV

· Kutter

Nagy hatótávolságú kutter/ WHEC

Közepes hatótávolságú kutter/ WMEC

Folyami hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

· Folyami ágyúnaszád

· Folyami monitor

· Motorcsónak

Páncélozott motorcsónak

Aknász motorcsónak

Páncélozott aknász motorcsónak

· Páncélos naszád

A leghíresebb hadihajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]