Gneisenau (csatacirkáló)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Gneisenau | |
 |
|
| Hajótípus | csatacirkáló |
| Üzemeltető |  Kriegsmarine |
| Hajóosztály | Scharnhorst osztály |
| Pályafutása | |
| Megrendelés | 1934. január 25. |
| Építés kezdete | 1934. február 18. |
| Vízre bocsátás | 1936. december 8. |
| Szolgálatba állítás | 1938. május 21. |
| Sorsa | 1945. március 27-én a Gdyniai kikötő bejáratánhoz vontatták ahol önelsüllyesztést hajtott végre, 1947-től 1951-ig a helyszínen lebontották |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 31 552 t (normál) 38 900 t (teljesen) |
| Hossz | 234,9 m |
| Szélesség | 30 m |
| Merülés | 9,93 m |
| Sebesség | 30,5 csomó |
| Hatótávolság | 18 700 km 19 csomós (35 km/h) sebesség mellett |
| Fegyverzet |
|
| Repülőgépek | 3 db Arado Ar196A-3 hidroplán |
| Páncélzat |
|
|
|
|
| Legénység | 1968 fő (60 tiszt, 1908 tengerész) |
A Gneisenau egy Scharnhorst osztályú német csatacirkáló volt. A testvérhajója a Scharnhorst volt.
Testvérek – a Gneisenau és a Scharnhorst [szerkesztés]
A hajót 1934. január 25-én kezdte el építeni a Deutsche Werke AG. A hajó építését júliusban abbahagyták, majd a következő év májusában folytatták. A hajót 1936. december 8-án bocsátották vízre, majd 1938. május 21-én állították hadrendbe.
Páncélzata vetekedett bármelyik csatahajó páncélzatával, így ha valamivel nagyobb lövegei lettek volna, akár a csatahajó besorolást is megkapta volna. Csatacirkálónak a britek sorolták be a hajót, a németeknél a Gneisenau és a Scharnhorst is csatahajóként volt megnevezve. A hajók egy csatahajó páncélvédettségével, egy cirkáló sebességével és egy első világháborús csatacirkáló tűzerejével rendelkeztek a légvédelmi tüzérséget figyelmen kívül hagyva. Ez a két hajó tekintélyes és gyors hajónak számított, és mindig együtt emlegették őket. Becenevüket a "ronda-nővérek"-et a britek akasztották rájuk, mivel mindig együtt jártak, és hoztak pusztulást a brit hajókra.
A Gneisenau kilenc darab, 280 mm-es löveggel rendelkezett, melyek bár nagy lőtávolsággal, de kis rombolóerővel bírtak, nem voltak egy szinten a kor csatahajóinak 380 mm-es lövegeivel, a különböző technikai problémák és a gyakori vízbehatolás miatt. A fegyverzet rossz kiválasztása az elkapkodott hadrendbe állítás eredménye volt.
A Scharnhorst és testvérhajója, a Gneisenau is nagy hatótávolsággal rendelkeztek, mely alkalmassá tette őket a kereskedelmi hajók elleni portyára.
A háborúban [szerkesztés]
1939. szeptember 9-én a RAF gépei támadták, de nem sérült meg. Október 8-án a Köln könnyűcirkálóval és 9 rombolóval a Deutschland keresésére indult. Ezután a Scharnhorsttal elsüllyesztette az HMS Rawalpindit. A Gneisenau megsérült egy viharban.
1940-ben Norvégia inváziójában részt vett. Megsérült, majd kijavították. 1941-ben a Berlin hadműveletben a Scharnhorsttal összesen 22 szövetséges szállítóhajót süllesztett el. (14, ill. 8 hajó).
1941 áprilisában egy légitámadás során megsérült, és az év végéig Brestben volt javítás alatt.
1942. február 11. és 13. között a Scharnhorsttal, a Prinz Eugen nehézcirkálóval és több kisebb hajóval részt vett a Cerberus hadműveletben másképp Csatornafutamban, miközben egy aknától megsérült.
1942. február 26-ról 27-re virradóra a RAF gépei támadták. A támadás során a hajó orr-része nagyméretű bombatalálatot kapott és egészen az "A" toronyig tönkrement, a hajóból csak a hátsó 185m hosszú törzsdarab maradt használható. Április 4-én Gotenhafenbe (Gdyniába) küldték, ahol a hajót 1942. július 1-jén szolgálaton kívül helyezték, és megkezdték a javítását és átépítését.
1942-ban az átépítés során tervbe vették egy az eredetinél 10 m-rel hosszabb orr-rész beépítését, a 28 cm-es ágyúit lecserélték 38 cm-es ágyúkra. Az "A" torony 3 lövege Hoek van Hollandra (Rajna-torkolat), a többi pedig Norvégiába került mint partvédő ágyú. Az átépítés azonban a Scharnhorst elsüllyesztése után abbamaradt, mert Hitler a nagy egységek helyett messzemenőkig a tengeralattjárókat részesítette előnyben.
A háború végén 1945. március 27-én a németek Gotenhafen kikötőjének bejáratában mint blokádhajót elsüllyesztették. 1947-től 1951-ig a lengyelek a kikötő működésének a biztosítására a helyszínen lebontották.
Lásd még [szerkesztés]
- Gneisenau egyértelműsítő lap
|
||||||||||||||||||||
