Aleppói fenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aleppói fenyő
Aleppói fenyő Horvátországban
Aleppói fenyő Horvátországban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
IUCN3.1[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Tűnyalábos fenyő (Pinus)
Faj: P. halepensis
Tudományos név
Pinus halepensis
Miller
Elterjedés
Mapa-pinus-halepensis1.png
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aleppói fenyő témájú kategóriát.

Az aleppói fenyő (Pinus halepensis) a fenyőfélék családjába tartozó növényfaj, amely az egész mediterráneum térségében elterjedt.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedési területének nagy részén a tengerszint felett 200 m magasságig található meg, de az afrikai részen (Marokkóban) 1700 méteres magasságig felhúzódik.[2][3] Kelet felé Szíriában (ahol először leírták), Libanonban, Törökország déli részén, Jordániában, Izraelben, és Palesztinában vannak elterjedésének határai.[4]

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes, 15-25 m-es magasságot elérő fa, törzsének átmérője legfeljebb 60 cm (kivételes esetben mértek 1 m-t is). Kérge narancssárga-pirosas, vastag és mélyen repedezett a törzs alsó részén, vékony és pikkelyes a felső részén. Tűi nagyon vékonyak, párosával állnak (ritkán hármasával), 6-12 cm hosszúak, sárgászöld színűek. Toboza keskeny kúp alakú (5-12 cm hosszú és 2-3 cm széles az alsó részén zárt állapotban); először zöld, majd fényes vörösesbarnára érik 24 hónap alatt. Magjai 5-6 mm hosszúak, szárnyasak, szél által terjednek.[2][3][5]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aleppói fenyő közeli rokona a kalábriaifenyőnek, a kanári fenyőnek és a tengerparti fenyőnek, amelyek több tulajdonságban hasonlítanak hozzá. Több szerző a kalábriaifenyőt az aleppói fenyő alfajaként tartja számon mint Pinus halepensis subsp. brutia (Ten.) Holmboe[6], de általánosan külön fajnak tekintik[2][3][5][7]. Morfológiai jellemzői állandóak egész elterjedési területén.[2]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartós, magas gyantatartalmú fája fontos faipari alapanyag. Erdészeti célból és dísznövényként is ültetik. Gyantája a terpentin és a hegedűgyanta alapanyaga.

Faanyagáért széles körben ültetik természetes elterjedési területén, Algéria és Marokkó legfontosabb faipari nyersanyaga[5]. Izraelben a Negev-sivatag északi részére sikerrel telepítették (Yatir erdő)[4].

Dél-Afrikában és Ausztrália déli részén inváziós fajként tartják számon.

Dísznövényként forró száraz éghajlatú területeken ültetik szép megjelenése és szárazságtűrése miatt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Farjon, A.: Pinus halepensis. IUCN Red List of Threatened Species. Version 3.1. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 3.)
  2. ^ a b c d Farjon, A. (2005). Pines. Drawings and Descriptions of the genus Pinus. Brill, Leiden. ISBN 90-04-13916-8.
  3. ^ a b c Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
  4. ^ a b Newman Information Center for Desert Research and Development, Aleppo pine
  5. ^ a b c Nahal, I. (1962). Le Pin d'Alep (Pinus halepensis Miller). Étude taxonomique, phytogéographique, écologique et sylvicole. Ann. Éc. Nat. Eaux Forêts (Nancy) 19: 1–207.
  6. Christensen, K. I. (1997). Gymnospermae. Pp. 1–17 in Strid, A., & Tan, K., eds., Flora Hellenica 1. Königstein.
  7. Richardson, D. M., ed. (1998). Ecology and Biogeography of Pinus. Cambridge University Press ISBN 0-521-55176-5.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pinus halepensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]