Andoki kondor
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Vultur gryphus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Andoki kondor témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Andoki kondor témájú médiaállományokat. |
Az andoki kondor más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Kóborlási során lejut Brazíliába is. Az Andokban, 3000-5000 méteres magasság között él.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 120-135 centiméter, szárnyfesztávolsága 270-300 centiméter, testtömege 7500-15 000 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Feje csupasz, homlokán felálló bőrtaréj, nyakán fehér tollgallér található. Tollruhája fekete. A hím homlokán és feje tetején felálló taraj van, melynek színe sötét húsvörös.
Egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy a hímek nagyobbak, mint a tojók. Az újvilági keselyűfélék összes többi fajánál a két ivar mérete azonos, a többi ragadozó madárnál, pedig ha van méretbeli különbség az ivarok között, akkor mindig a tojók a nagyobbak.
Életmódja [szerkesztés]
A levegőben vitorlázva keresi dögökből és kisebb állatokból álló táplálékát. Szinte teljes mértékben a döghús fogyasztáshoz alkalmazkodott. Lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb testű állat felragadásához és óriási csőrével is csak az elhullott állatok felpuhult húsát képes szétszaggatni. A felszálló meleg légáramlatok segítségével hatalmas területeket jár be. Előszeretettel tartózkodik a Csendes-óceán és az Andok találkozásánál kialakult felszálló légtömegek sávjában, mert ez a part menti szakasz nemcsak a lebegést biztosítja, hanem lehetővé teszi a tengerpart állandó megfigyelését is.
Látása kitűnő, több kilométeres távolságból és nagy magasságból is észreveszi az elpusztult állatokat.
Magányosan vagy párban él. Életkora legfeljebb 50 év.
Szaporodása [szerkesztés]
A fiatal madarak 6-7 éves koruktól lesznek ivarérettek. A költési időszak szeptembertől januárig tart. Két évente egyszer költ, a fészekaljban egy fehér tojás van, melyen 7-9 hétig kotlik. Meredek sziklafalakon fészkel. Hat hónaposan repülnek ki a fiókák, de még 12-18 hónapig nem önállók.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
Elterjedési területén egykor igen gyakori madár volt. Sok indián törzs totemállatként tisztelte. Megritkulását a lőfegyveres vadászaton kívül az óceán növekvő szennyeződése okozta. A mérgezéstől elpusztult és partra vetődött tengeri élőlények egy része a kondor szervezetébe kerül és a testükben felhalmozódott méreg miatt sok egyed pusztul el.
Jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a fajt a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja.
Érdekesség [szerkesztés]
Rajza több dél-amerikai ország címerében is szerepel:
Ez a faj továbbá Bolívia[1], Chile[2], Ecuador[3] és Kolumbia[4] nemzeti madara is.
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Bolivia National Emblems. BoliviaBella.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ Descubre Chile (Spanish nyelven). red chilena.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- ↑ Birds of Ecuador, 2011. július 6
- ↑ Emblems & Symbols. TurisColombia. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
Külső hivatkozás [szerkesztés]

