Guanakó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Lama guanicoe (Müller, 1776) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guanakó témájú médiaállományokat. |
A guanakó (Lama guanicoe) a dél-amerikai tevefélék egyik faja. Főleg vadon élnek: a spanyol hódítások után húsáért és bőréért vadászták, csaknem kiirtották. Manapság főleg rezervátumokban található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A guanakó elterjedési területe: Argentína, Peru, Bolívia és Chile. Főként az Andok lankáin fordul elő, bár élőhelyének minősége és elhelyezkedése különböző.
[szerkesztés] Alfajai
- Lama guanicoe cacsilensis
- Lama guanicoe guanicoe
- Lama guanicoe huacanus
- Lama guanicoe voglii
[szerkesztés] Megjelenése
A guanakó hossza 150-200 centiméter, farokhossza 22-25 centiméter, magassága 90-125 centiméter és testtömege 80-120 kilogramm. A finom, rövid alsó szőrzet felett levő vastag fedőszőr mélyen gyökerezik a vastag, erős bőrben, színe erős vörösesbarna. Feje keskeny; szeme nagy, feltűnő; szemhéján hosszú szempillasor van. Nyaka hosszú, vékony és egyenes. Farka viszonylag rövid, kerek és vastag, alsó része szőrtelen. Lábujja alatt keskeny, de vastag, rugalmas párnázat (sarokvánkos) található.
[szerkesztés] Életmódja
Az állat társas, nappal aktív, délután indul táplálékkeresésre. Tápláléka növényekből áll. 15-20 évig élhet. Kis csoportokban járja az Andok hatalmas hegységeit. Akár 5000 méteres magasságban is megtalálható. A lámafélék közül ő jut a legmagasabbra. A fiatal hímek együtt kóborolnak és saját hárem kialakítására törekszenek. A nőstényekből és fiatal állatokból álló csapatot a legerősebb hím vezeti és védelmezi oly módon, hogy először vészjelet ad, ha legveszélyesebb ellenségüket, a pumát észleli. Majd a csorda élére állva nagyobb iramot diktál, aztán a puma és a csapat közé helyezkedik. A guanakók másik komoly ellensége a kondorkeselyű. Ez mélyrepüléssel és erős szárnycsapásokkal a szakadékba űzi a falkát, ahol halálra zúzzák magukat és a tetemek a kondorkeselyűk tápláléka lesznek. A guanakó a hatékonyabb védekezés érdekében "társult" a nanduval. A nandu ugyanis nagyobb távolságból képes észlelni a veszélyeket és figyelmezteti a guanakót.
[szerkesztés] Szaporodása
A guanakó ivarérettségét 1-2 éves korában éri el. A párzási időszak augusztus-szeptember között van, amikor a hímek megküzdenek a nőstényekért, s párbajra hívják ki a vezért. Harcmodoruk elég érdekes: rúgnak és harapnak, sőt gyakran gyomornedvvel köpik le az ellenfelüket. A vemhesség 345-360 napig tart, ennek végén egy, ritkábban két utód jön a világra. A kicsi születése után rögtön feláll, két óra elteltével már ugrándozik, s elég erős ahhoz, hogy a csapattal tartson. A fiatal állat 11-15 hónapig a csordában marad, majd más csordához csatlakozik.
[szerkesztés] Rokon fajok
Vadon élő rokona a vikunya, míg háziasított rokonai a láma és az alpaka.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Wheeler, Jane C. "A brief History of Camelids in the Western Hemisphere". International Camelid Quarterly 2006 ICID. 2006. ISSN 1705-0332.
- Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 9630261405
