Nandu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nandu
Rhea americana closeupp.JPG
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Öregrend: Futómadár-szabásúak (Palaeognathae)
Rend: Struccalakúak (Struthioniformes)
Család: Nandufélék (Rheidae)
Nem: Rhea
Faj: R. americana
Tudományos név
Rhea americana
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Rhea americana Distribuzione.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nandu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nandu témájú kategóriát.

A nandu (Rhea americana) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Rhea nem egyetlen faja.

Egyes rendszerbesorolások ebbe a nembe sorolják a Darwin-nandut is Rhea pennata néven.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában Bolívia, Uruguay, Paraguay, Brazília és Argentína nyílt füves térségeinek lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rhea americana americana
  • Rhea americana intermedia
  • Rhea americana nobilis
  • Rhea americana araneipes
  • Rhea americana albescens

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első pillantásra olyan, mintha kis strucc lenne, de alkata lényegesen karcsúbb annál: testhossza mintegy 1,5 m, de tömege csak 20–27 kg. A kakas magassága az 1,8 métert is elérheti.

Csőre széles, a medencéje nyílt. A kakas tollazata éppen olyan szerény, mint a tyúké: háta hamuszürke, a hasa piszkosfehér, nyaka és melle fekete. Fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lába palaszürke. Dísztollai egyáltalán nincsenek. A nőstény melle világosabb, mint a hímé. Farktollai csaknem hiányoznak.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pampákon él kis csapatokban, gyakran szarvasfélékkel együtt. Keresi a bokrok és a magas fű takarását Tápláléka a többi futómadáréhoz hasonlóan magvakból, rovarokból és fűfélékből áll.

Kitartóan fut; menekülés közben időnként a nyúlhoz hasonlóan bukfencezik vagy lelapul.

Pihenő testtartása rendkívül jellegzetes: a földre hasal, fejét felemeli, lábait viszont párhuzamosan hátranyújtja.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dürgő kakasok kitárják szárnyukat, és szélesre felfújják hosszú nyakukat. Ebben a pózban dörgő „nan-du”kiáltással és násztánccal imponálnak a tyúkoknak, a rivális hímeket pedig erős rúgásokkal űzik el. Egy hím több tojóval is párosodik, és azok egy tágas, a földbe kapart és fűvel bélelt, sekély fészekbe rakják sárgás tojásaikat. A kakas a fészek közelében már csak az éppen tojó tyúkot tűri meg – egy-egy tyúk 2–3 naponta tojik egy tojást; összesen kettőt-hármat. A kakas kiterjeszti szárnyát, hogy a tojás puhára pottyanjon, majd csőrével hengergeti azt a fészekbe. A tyúk eztán odébbáll, és más kakast keres magának, a fészket őrző kakas pedig 29–43 napig kotlik. A teljes fészekalj 13–17 tojásból áll. A fészekhagyó csibék nagyjából egyszerre – 36 órán belül kelnek ki, és kb. 6 hónapon belül érik el a felnőtt méreteket.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában az emberek nagy hasznát veszik a nandunak. A tollát törlőruhának használják, a bőréből köpenyt varrnak. A fiatal madár húsa ízletes, de idősebb korában roppant rágóssá válik.

Nanduk,
tojásaik
és a fiókáik

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]