Tapírfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tapírfélék
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelenkor
Ázsiai tapír (Tapirus indicus)
Ázsiai tapír (Tapirus indicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Tapírfélék (Tapiridae)
Gray, 1821
Szinonimák
  • Elasmognathinae Gray, 1867
Nem
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tapírfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tapírfélék témájú kategóriát.

A tapírfélék (Tapiridae) az Emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások rendjének tartozó család. Egy nem és négy ma élő faj tartozik a családba.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:

Testfelépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Disznónál valamivel nagyobb állatok, testüket rövid szőr fedi. Felső ajkuk és orruk egyesülve lefelé hajló ormányt alkot. Mellső lábukon 4, a hátsón 3 ujjuk van.

Az orrszarvúfélékhez ma az állatvilágban a tapírok állanak a legközelebb, de koponyájuk alkata mégis nagyon különböző. Az orrszarvúak meghosszabbított és megvastagodott orrcsontjukon tülköket viselnek, a tapírok orrcsontja ellenben magasabbra feltolódott, ami a rövid, mozgékony ormány kifejlődésével függ össze. Bár ez az ormány aránylag rövid és nem feltűnő, mégis nagyon jellemző a tapírokra. Fejük keskeny és megnyúlt, az arckoponya méretei jelentékenyen meghaladják a kétoldalt összenyomott agykoponyáéit; a széles, erős járomív előfelé erősen lehajló. A nagy szemüregek szélesen nyílnak a mély halánték-gödörbe, mert nincs köztük semmi választófal és e csont hiánya, valamint a nagyon széles orrlyukak igen jellemzőek a tapírok koponyájára. A felső állkapocsban 6 metszőfog, 2 szemfog, 8 elő- és 6 utózápfoguk, az alsóban 6 metsző-, 2 szem-, 6 elő- és 6 utózápfoguk van. Más fosszilis páratlanujjúakéhoz hasonló csontvázukat aránylag könnyed felépítés jellemzi. Patáik meglehetősen fejlettek, végtagjaikon kérges talpgumó hordja a testsúlyt. Ujjai száma négy, a második azonban nagyobb és erősebb a többinél, és ennélfogva ezt a családot is a páratlanujjúakhoz kell sorolnunk. Az elülső végtagok kicsiny külső ujja csak akkor érinti járáskor a földet, ha a talaj nagyon puha és ruganyos. Hátulsó végtagjukon egy fő- és két mellék-ujj található. Fő- és támasztóujj mind a négy végtagon egy-egy tökéletes szarupatába burkolt. Ez a pata mind külső alakjában, mind belső szerkezetében a lópatához hasonlít. Ugyancsak a lovakra emlékeztet a nagy, szőrtelen szarukéreg a tapír elülső végtagjainak könyökizűlete felett.

Kialakulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tapír a földtörténet hosszú szakai során jóformán semmint nem változott; felépítése még ma is azokat az alakbeli sajátosságokat tünteti fel, amelyeket ma már csak a lófélék régen kihalt fajai képviselnek. Sokan „eleven fosszíliának” nevezik a tapírt, és az állat középnagyságú, kevéssé tagolt testével, sokujjú végtagjaival és rövid ormányával valóban „vízözön előtti” időből származónak látszik. Laikusok nem is igen tudják, hogy a tapír igazán a legrégibb emlősök közül való, s a harmadidőszak közepe óta változatlanul maradt fenn. A maihoz hasonló alakjában a régmultban Európában, Kínában és Észak-Amerikában volt honos, s csupán a ma élő néhány faja szóródott szét Hátsó-Indiába és Szumátrába, úgymint Közép- és Dél-Amerikába. Feltételezhető, hogy a patás állatok ősei a harmadidőszak elején tapírszerűek lehettek. E felfogás helyessége mellett szól Weber számítása is. Szerinte a tapír agyvelejének súlya a testsúly 1/947-ed része, s ez egy miocénbeli patás agyvelejének felelhet meg.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tapír sokat és szívesen tartózkodik a vízben, kiválóan úszik, hosszú percekig képes a víz alatt maradni. Tápláléka vízinövényekből, falombból, hajtásokból és gyümölcsökből áll. A tapír nagyon értékes állatkerti állat, születése nemzetközi téren is eseménynek számít.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]