Tibeszti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeszti-hegység
Emi Koussi-Tibesti Mountains-Chad.jpg
Az Emi Koussi az űrből

Hely Szahara, Afrika
Legmagasabb pont Emi Koussi (3415 m)
Terület 275000 km2
Elhelyezkedése
Tibeszti-hegység  (Afrika)
Tibeszti-hegység
Tibeszti-hegység
Pozíció Afrika térképén
é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′Koordináták: é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′
Térkép
Massif du Tibesti topographic map-fr.svg
A hegység domborzata

A Tibeszti-hegység egy inaktív vulkánokból álló hegység a Szahara központi részén, Csád Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régiójában. Északi nyúlványai átérnek Líbiába.

A Csád északi részén egészen a Líbiával vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 275000 km² -en terül el. A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti vulkanizmusa a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a Szahara legmagasabb csúcsait, melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot is. Az Emi Koussi (3415 m) egyben Csád legmagasabb pontja is. További magas hegycsúcsok: Kegueur Terbi (3376 m), Tarso Taro (3325 m), a potenciálisan aktív Pic Tousside (3265 m) vulkán és a Soborom (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyiségét 12 cm-re becsülik a magasabb részeken.

Zouar környékén ősi sziklarajzok találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak. A terület régóta otthont ad a Toubou népnek, mely már az i. e. 5. században kereskedelmi kapcsolatban állt Karthágóval.

A térség legnagyobb települése Bardai, egy kis oázisváros 1500 lakossal.

A hegység Bardai-tól keletre
Az Emi Koussi krátere
Tevék a hegység keleti részének sziklái között
A hegység líbiai részén ősi sziklarajzok jelzik, hogy nem mindig sivatag volt itt