Tibeszti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeszti-hegység
Az Emi Koussi az űrből
Az Emi Koussi az űrből

Hely  Csád,  Líbia
Legmagasabb pont Emi Koussi (3415 m)
Terület 100 000 km2
Hosszúság 380 km
Szélesség 350 km
Elhelyezkedése
Tibeszti-hegység (Csád)
Tibeszti-hegység
Tibeszti-hegység
Pozíció Csád térképén
é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′Koordináták: é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′
Térkép
A hegység domborzata
A hegység domborzata

A Tibeszti-hegység egy inaktív vulkánokból álló hegység a Szahara központi részén, Csád Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régiójában. Északi nyúlványai átérnek Líbiába.

A Csád északi részén egészen a Líbiával vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100 000 km²-en terül el.[1] (Kicsit nagyobb Magyarországnál.) A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti vulkanizmusa a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a Szahara legmagasabb csúcsait,[2] melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot. Az Emi Koussi (3415 m, kiejtve: emi-kuszi) – egyben Csád legmagasabb pontja – egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos kaldera szélén áll.[3] További magas hegycsúcsok: Kegueur Terbi (3376 m), Tarso Taro (3325 m), a potenciálisan aktív Pic Tousside (3265 m) vulkán és a Soborom (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10-60 mm,[4] de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év.[5]

A hegységben többfelé (Mathendous, Zouar) ősi sziklarajzok találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak. A sziklafestmények és rajzok azt tanúsítják, hogy valamikor itt, az afrikai szavannákra jellemző antilopok, zsiráfok, elefántok és más állatok éltek. A hegység lábánál levő üledékben pedig krokodilok maradványait fedezték fel. A Tibeszti néhány nagy folyója elég bővizű volt ahhoz. hogy elérje a Nílust vagy a Nigert, míg mások a mai Szahara távoli medencéibe folytak.

A terület régóta otthont ad a tubu népnek, mely már az i. e. 5. században kereskedelmi kapcsolatban állt Karthágóval.[6]

A térség legnagyobb települése Bardai, egy kis oázisváros 1500 lakossal.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa
  2. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  3. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  4. Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.
  5. Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne
  6. http://visiterletchad.com/accueil/a-voir-et-a-faire/sites-touristiques/les-deserts/tibesti

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roger Few: Vadregényes tájakon. Földünk még létező vadonjai (Magyar Könyvklub, 1995)