Tibeszti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeszti-hegység
Emi Koussi-Tibesti Mountains-Chad.jpg
Az Emi Koussi az űrből

Hely  Csád,  Líbia
Legmagasabb pont Emi Koussi (3415 m)
Terület 100 000 km2
Hosszúság 380 km
Szélesség 350 km
Elhelyezkedése
Tibeszti-hegység  (Afrika)
Tibeszti-hegység
Tibeszti-hegység
Pozíció Afrika térképén
é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′Koordináták: é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′
Térkép
Massif du Tibesti topographic map-fr.svg
A hegység domborzata

A Tibeszti-hegység egy inaktív vulkánokból álló hegység a Szahara központi részén, Csád Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régiójában. Északi nyúlványai átérnek Líbiába.

A Csád északi részén egészen a Líbiával vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100 000 km²-en terül el.[1] (Kicsit nagyobb Magyarországnál.) A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti vulkanizmusa a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a Szahara legmagasabb csúcsait,[2] melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot. Az Emi Koussi (3415 m, kiejtve: emi-kuszi) - egyben Csád legmagasabb pontja - egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos kaldera szélén áll.[3] További magas hegycsúcsok: Kegueur Terbi (3376 m), Tarso Taro (3325 m), a potenciálisan aktív Pic Tousside (3265 m) vulkán és a Soborom (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10-60 mm,[4] de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év. [5]

A hegységben többfelé (Mathendous, Zouar) ősi sziklarajzok találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak. A sziklafestmények és rajzok azt tanúsítják, hogy valamikor itt, az afrikai szavannákra jellemző antilopok, zsiráfok, elefántok és más állatok éltek. A hegység lábánál levő üledékben pedig krokodilok maradványait fedezték fel. A Tibeszti néhány nagy folyója elég bővizű volt ahhoz. hogy elérje a Nílust vagy a Nigert, míg mások a mai Szahara távoli medencéibe folytak.

A terület régóta otthont ad a tubu népnek, mely már az i. e. 5. században kereskedelmi kapcsolatban állt Karthágóval.[6]

A térség legnagyobb települése Bardai, egy kis oázisváros 1500 lakossal.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa
  2. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  3. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  4. Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.
  5. Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne
  6. http://visiterletchad.com/accueil/a-voir-et-a-faire/sites-touristiques/les-deserts/tibesti
  • Roger Few: Vadregényes tájakon