Thot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thot az írás és a tudományok íbiszfejű istene

Thot (óegyiptomiul Dzsehuti ḏḥwty) az egyiptomi mitológiában az írás és a tudományok istene,[1] az írnokok pártfogója.[2] Az orvosok patrónusa is volt, az Ebers-papirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják.[3] Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt.[4]

Szent száma a nyolcas, szent városának óegyiptomi neve, a Hemenu is ezt jelenti. A város későbbi neve Hermopolisz.[5]

Attribútumai miatt a görög Hermésszel azonosítják.[6] Ezoterikus körökben állítják, hogy személye azonos a későbbi korokban beavatott bölcsként tisztelt Hermész Triszmegisztosszal (Háromszor-Hatalmas Hermész).

A mítoszokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi pantheonban. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, égi csónakjában és jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredményt.[7] Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védő-amulettként használtak).[4] Ő és Szesat, az írás istennője írják fel a fáraó nevét az ised-fa leveleire.[8] A Piramisszövegekben néha ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe.[9]

Fontos szerepe volt az ókori egyiptomi naptár kialakulásában, annak első hónapja is az ő nevét viseli.[6]

Van azonban még egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem világlik ki egyértelműen az istenség mitológiai szerepéből. Ő a Napbárkában a „Világ Rendjének” őrizője. Ez Ízisz és Ozírisz mítoszának egy epizódjából derül ki. Amikor Ízisz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Hóruszt Széth haragja elől, az ifjú istent megmarja egy skorpió. Ízisz annyira kétségbeesetten kezd kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Az istenek Thotot ugrasztják ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyítja Hóruszt, Ízisz is abbahagyja a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját.

Thot ábrázolása (Ramesszeum)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p. 260
  2. Kákosy, op.cit., p.73
  3. Kákosy, op.cit., p.264
  4. ^ a b Kákosy, op.cit., p.317
  5. Kákosy, op.cit., p.338
  6. ^ a b Kákosy, op.cit., p.265
  7. Kákosy, op.cit., p.353
  8. Kákosy, op.cit., p.339
  9. Kákosy, op.cit., p.351

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thot témájú médiaállományokat.