Szepesi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
Világörökség
Spis Castle 03.JPG
Szepesi vár
Adatok
Ország Szlovákia
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Szepesi vár  (Szlovákia)
Szepesi vár
Szepesi vár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″

A szepesi vár (szlovákul Spišský hrad), 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik, Szepesváralja település mellett. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkősziklára épült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várat sziklára építették
A donjon

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziklát, amelyen épült, már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között az úgynevezett púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű erődöt építettek ki a kelták. Ennek udvarán lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket, valamint kőutakat hoztak létre. Az erőd falait a régészeti ásatások során megtalálták, a falak a várudvaron még felismerhetők. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a mai szepesi várat. A vár legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony és a sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal, amely a 13. század első felében a szikla tektonikus mozgása miatt semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a nagyméretű, háromszög alakú román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár további részeit. Ezek az épületrészek az architektúra fő részeivé váltak, és meghatározó jellegűvé váltak a komplexum további építészeti fejlődésében.

Virágkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román stílusú elővár

A tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249. szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. A prépost megépítette a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal. A század végére azonban a közeli szepesi káptalanba költözött, így két jelentős közigazgatási központ is működött, a káptalan – egyházi jelleggel, és a vár – világi jelleggel. A vár Szepes vármegye központjává vált, a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. A 14. század utolsó harmadában I. Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvar keletkezett, melyet most középső várudvarnak hívnak, ez 150 méter hosszú és 60 méter széles.

A vár alsó udvara, középen Giskra tornyának kerek nyomával

Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles). Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit. A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolya család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.

A vár így nézett ki fejlődése csúcspontján

A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a várat a császári seregek, és a Habsburgok a várat elkobozták, s hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá, ők főleg a belső terek átalakítását végeztették el. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó család kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.

A vár felújításra váró, romos részei

Romlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár délnyugatról

1703-ban a kurucok csellel foglalták el. Könyöki Józsefnek a középkori várakról 1905-ben megjelent lexikona szerint Szepes várából a kurucok fogságába esett gróf Stahremberg Miksa császári altábornagy úgy menekült el, hogy az árnyékszék nyílásán keresztül leereszkedett a sziklára.

A Csákyak a várat csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon, később Szepesmindszenten, Kluknón és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és 1707-re teljesen odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy kis katonai helyőrség maradt, és az egész lakatlan komplexum romlásnak indult, majd az 1780-as, villámcsapás okozta tűzvész után az őrség is elhagyta. Ezután a vár rommá vált, és a Csáky család birtokában maradt 1948-ig.

A vár napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 óta a világörökség része

A szepesi várat 1961-ben műemlékké nyilvánították, és 1970-től folynak az újjáépítések és a kiterjedt régészeti kutatások a helyszínen. Az alsó várudvart 1983-ban megnyitották a nagyközönség előtt. A vár és környéke 1993-ban bekerült az UNESCO világörökségi listájára. A Lőcsén székelő Szepesi Múzeum közigazgatása alá tartozik, a vár újjáépített részei otthont adnak a múzeum kiállításainak. Itt régészeti leleteket, fegyvergyűjteményt állítottak ki, a gótikus várkápolnában egyháztörténeti kiállítást rendeztek be. 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.

Filmforgatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyvergyűjtemény legnagyobb darabja

A várat több film forgatása során használták helyszínként:

Nyitvatartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látogatható májustól szeptemberig, 8:30-tól 19:00 óráig mindennap. Októberben 8:30-tól 17:00 óráig, hétfő kivételével. Novembertől áprilisig külön kérésre megtekinthető.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két fő irányból is lehetséges:

  • Lőcse felől a 18-as számú (E50-es) úton kelet felé haladunk,
  1. az 547-es úton Szepesváraljára fordulunk. A falun áthaladva a vár felé fordulunk, át a vasúti síneken, és a temető melletti fizetőparkolóba jutunk. Innen gyalog kell a várdombra felmászni, és körülbelül 35 perc gyaloglás után elérjük az alsó várkaput.
  2. Hatkóc felé kanyarodunk, és a vár főbejáratához nagyon közel levő parkolóba érkezünk, ahonnan könnyű, 10 perces sétával a középső várudvarba juthatunk.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesi vár témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Novotná M. 1994: Spišský hrad, Modrý Peter, Levoča.
  • Dobroslava Menclová 1957: Spišský hrad.