Szepesi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
Világörökség
Spis Castle 03.JPG
Szepesi vár
Adatok
Ország Szlovákia
Világörökség-azonosító 620
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Szepesi vár  (Szlovákia)
Szepesi vár
Szepesi vár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″

A szepesi vár (szlovákul Spišský hrad), 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik, Szepesváralja település mellett. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkősziklára épült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várat sziklára építették
A donjon

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziklát, amelyen épült, már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között az úgynevezett púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű erődöt építettek ki a kelták. Ennek udvarán lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket, valamint kőutakat hoztak létre. Az erőd falait a régészeti ásatások során megtalálták, a falak a várudvaron még felismerhetők. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a mai szepesi várat. A vár legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony és a sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal, amely a 13. század első felében a szikla tektonikus mozgása miatt semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a nagyméretű, háromszög alakú román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár további részeit. Ezek az épületrészek az architektúra fő részeivé váltak, és meghatározó jellegűvé váltak a komplexum további építészeti fejlődésében.

Virágkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román stílusú elővár

A tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249. szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. A prépost megépítette a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal. A század végére azonban a közeli szepesi káptalanba költözött, így két jelentős közigazgatási központ is működött, a káptalan – egyházi jelleggel, és a vár – világi jelleggel. A vár Szepes vármegye központjává vált, a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. A 14. század utolsó harmadában I. Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvar keletkezett, melyet most középső várudvarnak hívnak, ez 150 méter hosszú és 60 méter széles.

A vár alsó udvara, középen Giskra tornyának kerek nyomával

Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles). Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit. A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolya család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.

A vár így nézett ki fejlődése csúcspontján

A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a várat a császári seregek, és a Habsburgok a várat elkobozták, s hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá, ők főleg a belső terek átalakítását végeztették el. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó család kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.

A vár felújításra váró, romos részei

Romlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár délnyugatról

1703-ban a kurucok csellel foglalták el. Könyöki Józsefnek a középkori várakról 1905-ben megjelent lexikona szerint Szepes várából a kurucok fogságába esett gróf Stahremberg Miksa császári altábornagy úgy menekült el, hogy az árnyékszék nyílásán keresztül leereszkedett a sziklára.

A Csákyak a várat csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon, később Szepesmindszenten, Kluknón és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és 1707-re teljesen odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy kis katonai helyőrség maradt, és az egész lakatlan komplexum romlásnak indult, majd az 1780-as, villámcsapás okozta tűzvész után az őrség is elhagyta. Ezután a vár rommá vált, és a Csáky család birtokában maradt 1948-ig.

A vár napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 óta a világörökség része

A szepesi várat 1961-ben műemlékké nyilvánították, és 1970-től folynak az újjáépítések és a kiterjedt régészeti kutatások a helyszínen. Az alsó várudvart 1983-ban megnyitották a nagyközönség előtt. A vár és környéke 1993-ban bekerült az UNESCO világörökségi listájára. A Lőcsén székelő Szepesi Múzeum közigazgatása alá tartozik, a vár újjáépített részei otthont adnak a múzeum kiállításainak. Itt régészeti leleteket, fegyvergyűjteményt állítottak ki, a gótikus várkápolnában egyháztörténeti kiállítást rendeztek be. 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.

Filmforgatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyvergyűjtemény legnagyobb darabja

A várat több film forgatása során használták helyszínként:

Nyitvatartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látogatható májustól szeptemberig, 8:30-tól 19:00 óráig mindennap. Októberben 8:30-tól 17:00 óráig, hétfő kivételével. Novembertől áprilisig külön kérésre megtekinthető.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két fő irányból is lehetséges:

  • Lőcse felől a 18-as számú (E50-es) úton kelet felé haladunk,
  1. az 547-es úton Szepesváraljára fordulunk. A falun áthaladva a vár felé fordulunk, át a vasúti síneken, és a temető melletti fizetőparkolóba jutunk. Innen gyalog kell a várdombra felmászni, és körülbelül 35 perc gyaloglás után elérjük az alsó várkaput.
  2. Hatkóc felé kanyarodunk, és a vár főbejáratához nagyon közel levő parkolóba érkezünk, ahonnan könnyű, 10 perces sétával a középső várudvarba juthatunk.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesi vár témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Novotná M.: Spišský hrad, Modrý Peter, Levoča 1994