Szlovák nyelvtörvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szlovák nyelvtörvény egy 1995-ben elfogadott és 2009-ben jelentősen módosított törvény a nyelvhasználatról Szlovákiában. A jelenlegi állapot egy 2009-es parlamenti szavazással jött létre és 2009. szeptember 1-je óta hatályos.

A 2009-es módosítás széles körű kritikát és tiltakozást váltott ki a lakosság 10%-át kitevő szlovákiai magyarok, továbbá a magyar kormány, civil szervezetek és a magyar lakosság körében a magyarok elleni diszkrimináció[1][2] és anyanyelvük, a magyar nyelv használatának korlátozása miatt. A tiltakozási hullámot kiváltó törvény kulcskérdéssé vált a feszült Magyar–szlovák kapcsolatok kérdéskörében, melyek a törvény hatására sokéves mélypontra jutottak.[3]

A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben és azt állítja, hogy a szlovák nyelv „a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása”.[4] A törvény számos olyan helyzetet, köznapi szituációt részletez, amely során a népesség (pl. orvosok)[5]) kötelezve van a szlovák nyelv használatára írásban és szóban egyaránt.

A 2009-es módosítás 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben.[6]

A magyar nemzetiségűek aránya Szlovákiában

██ 50-100%

██ 10-50%

██ 0-10%

A nyelvtörvény története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10 nyelvű tábla az árvai várban

1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelvhasználattal foglalkozó első törvényt 1990-ben hozták létre, Csehszlovákiában ez csak ott engedélyezte a magyar nyelv használatát, ahol a magyarok aránya a népesség 10%-át meghaladta.[7]

1995[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Szlovákia független állam lett, 1993-ban a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská olyan törvények elfogadását szorgalmazta, amelyek „megvédelmeznék" a szlovák nyelvet. A "dél-szlovákiai szlovákok" az 1995. április 4-ei nagysurányi találkozón kiadott nyilatkozatban követelték a nyelvtörvény elfogadását. A nyelvtörvény módosítása („kivételek nélküli nyelvtörvény") különböző büntetési tételeket írt elő más nyelvek, például a magyar használatáért a hivatalos kommunikációban, a kisebbség részarányától függetlenül. Így a törvény a magyar többségű településeken is büntetni rendelte a magyar nyelv használatát. Az államnyelvtörvény betartása felett őrködő ellenőrző testület első négy tagját a kulturális minisztérium 1996 februárjában nevezte ki.[8] Ezt az elnyomó jellegű törvényt még a szlovák alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta és később megsemmisítette.[7]

1999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahhoz, hogy Szlovákia folytathassa a tárgyalásokat az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás ügyében, el kellett fogadnia a kisebbségek nyelvhasználatához való jogokat. Ez egy 1999-es törvényben történt meg, amely a kisebbségi nyelv használatát nyilvános helyeken (pl. kórházakban) ott engedélyezte, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben a szlovák parlament elfogadta az úgynevezett „államnyelv törvényt”, mely szerint a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban és intézményekben csak szlovák lehet.[9] Más nyelv például a magyar[10] használata a leírt feltételek mellett a törvény következtében pénzbüntetést eredményez, minimum 100, maximum 5000 eurót. A The Economist című tekintélyes lap egy cikkében foglalkozott a nyelvtörvénnyel, eszerint a törvénnyel „Szlovákia kriminalizálja a magyar nyelvet”,[11] ami az anyanyelve a szlovákiai állampolgárok 10,7%-nak, ennek használata bizonyos helyzetekben büntetést von maga után.

Knut Vollebæk, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa számos ponton kritizálta a nyelvtörvényt, azonban utóbb Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait titokban és nem nyilvánosan tette. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra kérte a szlovák kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Vollebæk-el folytatott kommunikációt annak teljességében,[12] hogy a biztos véleményét és állásfoglalásait ne lehessen meghamisítani vagy eltorzítani. Korábban számos alkalommal a szlovák kormány a biztos véleményét úgy próbálta prezentálni, mintha minden rendben lenne a törvénnyel. Magyarország kifejezésre juttatta, hogy aggódik a törvény magyarokkal szembeni diszkriminatív volta miatt.

Augusztus 31-én lepleztek le egy szobrot Szlovákiában, mely egy országos demonstráció alkalmával az ott élő magyarok tiltakozását szimbolizálta a nyelvtörvény ellen. A gyászszobor leleplezése során tartott beszédekben elhangzott, hogy „A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük! Ez a szobor üzenete”.[13] Bajnai Gordon magyar miniszterelnök szerint: „Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat”.[14] Szeptember elején a nyelvtörvényre felhívták a Fehér Ház figyelmét. Koszorus Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (American Hungarian Federation) vezetője „elfogadhatatlan és diszkriminatív”-nak nevezte a törvényt az amerikai kormányzat vezető külpolitikai döntéshozóval történt találkozóján.[15] A magyar külügyminiszter, Balázs Péter a szlovákiai gyakorlatot a kegyetlen Ceauşescu-diktatúra nyelvpolitikájához hasonlította.[16][17][18]

Bajnai-Fico tárgyalások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnai Gordon, Magyarország akkori miniszterelnöke
Robert Fico, Szlovákia akkori miniszterelnöke

A nyelvtörvény ügyében Bajnai Gordon és Robert Fico tárgyalásokat kezdeményezett, amelyek Szécsény városában zajlottak szeptember 10-én. A sajtó akkoriban úgy értékelte, hogy a magyar félnek sikerült valami apró eredményt elérnie a nyelvtörvénnyel kapcsolatban,[19] akkor még nem lehetett tudni, hogy a megállapodást a szlovákok rövid idő után semmibe veszik. Ugyanakkor már a találkozó utáni sajtótájékoztatón is Fico számtalan félmondattal és utalással gúnyolódott a magyarokon. A felek Szécsényben megállapodtak, hogy a szlovák államnyelvtörvény vitás kérdéseit a törvényhez kiadandó végrehajtási utasításban rendezi majd a szlovák kormány, a végrehajtási utasításról pedig a kisebbségi vegyesbizottságban (kvb) egyeztetnek, a tárgyalásokba az EBESZ-t is bevonva. Fico azt is vállalta a szécsényi megállapodásban hogy elfogadja és kötelezőnek tartja EBESZ ajánlásait és véleményét.[20] Ezt a megállapodást a szlovák fél teljes egészében felrúgta mindössze néhány hónappal később. Kiderült, az EBESZ ajánlásait semmibe vevő végrehajtási utasítást akar elfogadni a szlovák kormány december közepén az államnyelvtörvényhez. A szlovákok a szécsényi megállapodással ellentétben nem egyeztettek a kérdésről a magyarokkal és az EBESZ-szel.[21]

Magyarország később változtatott eredeti álláspontján és nem Szlovákiát támogatta azon a szavazáson, ahol az energiaügyi miniszterek arról döntöttek, hol legyen az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) székhelye. „Csalódtam Magyarországban, mert emlékszem, hogy Luxemburgban [június folyamán] Szlovákiát támogatta, de az álláspontja most megváltozott.”[22] A döntés okáról a szlovák fél úgy vélekedett, a nyelvtörvény idézte elő ezt a döntést. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szerint azonban „Magyarország a hagyományosan jó magyar-szlovén kapcsolatokra való tekintettel döntött a szlovén ACER pályázat támogatása mellett.”[23] A döntés nagy veszteség volt Robert Fico szlovák kormányfőnek, aki erőteljesen lobbizott a központ szlovákiai telepítése érdekében.

2009. december 16-án a szlovák kormány elfogadta a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. A dokumentum – amely kétszer olyan hosszú, mint maga a törvény – rögzíti, hogyan kell értelmezni a törvény egyes sokat vitatott fogalmait, mint például a hivatalos és a nyilvános érintkezés, a hivatalos nyelv, a földrajzi megnevezés vagy az egészségügyi és szociális intézmények nyelvhasználata.

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Januárban Knut Vollebæk EBESZ-főbiztos elismerő közleményben üdvözölte a végrehajtási utasításokat, noha a szlovák kormány a nyelvtörvény magyarázatából több fontos javaslatát kihagyta.[24]
  • 2010 októberében a Velencei Bizottság állásfoglalást adott ki a törvénnyel kapcsolatban.[27] A Bizottság részletesen elemezte a törvényt, és annak módosítására szólított fel.[28]
  • A Magyar Koalíció Pártja kezdeményezésére 2010 októberében aláírásgyűjtést indítottak a szabad anyanyelvhasználat követelése végett. A közel 34 000 támogató aláírást tartalmazó petíciós íveket 2010 decemberében átadták parlament elnökségi irodájának.[29]
Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök 2010-ben
  • 2010. december 9-én a kritikák hatására módosította a törvényt a szlovák parlament. A kiszabható pénzbírság felső határát 2500 euróra csökkentették, és magánszemélyek kikerültek a büntethető körből.[30] Ivan Gašparovič államfő visszaküldte a törvényt megfontolásra,[31] így az egy második szavazás után, csak 2011 márciusában lépett érvénybe.[32]

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2011. május 25-én a parlament hosszas vita után ismét módosított a törvényen, amely végül több helyen eltért a Most–Híd és a kormány javaslatától.[33] Az elfogadott változat szerint a nyelvhasználati küszöb a településenkénti 20%-ról 15%-ra csökken, mindkét nyelven kiadják majd az anyakönyvi és halotti kivonatokat, a hivatalos ügyeket anyanyelven is lehet intézni. A települések ülésein a képviselők és a polgármester jóváhagyása esetén az adott népcsoport nyelvén is lehet beszélni, ám az anyakönyveket továbbra is szlovákul vezetik.[34] Berényi József, az MKP elnöke bírálta a módosítást.[35] Az államfő ezt a törvénymódosítást is visszaküldte megfontolásra.[36] A magyar kormány „csalódástkeltőnek” nevezte a módosítást.[37]
  • 2011-től a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalom nevű facebookos civil csoport akciókkal igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nyelv kiszoruljon a mindennapokból. A mozgalom küzd például a hiányzó kétnyelvű közlekedési táblák kihelyezéséért, a törvénysértő módon csak szlovák nyelvű reklámok ellen, a kétnyelvű vasúti tájékoztatásért. Számos kezdeményezésüket később politikusok is felkarolták.

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szlovák Nemzeti Párt 2011-ben aláírásgyűjtést kezdeményezett a kizárólagos szlovák nyelvhasználat ügyében. Petíciójuk a szlovák társadalom jelentős támogatásával rendelkezik. Összegyűjtött aláírásaik száma 2012 januárjában 420 000 körül volt, amely ezáltal teljesíti a népszavazás kiírásának számbeli feltételét.[38]

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sólyom László magyar és Ivan Gašparovič szlovák államfő

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény széles körben kritikát kapott a magyarok elleni diszkrimináció miatt, valamint azért, mert ellentétes az európai demokrácia szellemével. Azt is felvetették, hogy a törvény potenciálisan sérthet különböző megállapodásokat, szerződéseket.

Magyar kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sólyom László magyar államfő aggályosnak találta a nyelvtörvényt. Az elnöki hivatal közleménye szerint:[39]

„ Az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes.”

– A Magyar Köztársaság elnöki hivatalának közleményéből

Sólyom szerint az anyanyelv használatának korlátozása a jogsértéseken túl ellentétes a magyar és a szlovák nép érdekeivel is. Szerinte a két ország kapcsolatának a másik történelmének, nyelvének és kultúrájának kölcsönös tiszteletén és elismerésén kell alapulnia, „ezt elismerni és támogatni kötelessége annak az államnak, amelyben a másik nemzet részei is élnek.”

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a törvény súlyosan sérti a felvidéki magyarokat és nagy mértékben rontja a Magyar–szlovák kapcsolatokat is. Elmondása szerint a törvény számos kétoldali és nemzetközi szerződés szellemét és betűjét is sérti.

Bajnai a következőket nyilatkozta :[40]

„Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat
Előnyös lenne, ha a belpolitika, a hatalmi motivációk kikerülnének a kétoldalú kapcsolatokból, és a kisebbségek ügye visszatérne a kapcsolatok érinthetetlen, szent dolgai közé”

– Bajnai Gordon Magyarország miniszterelnöke

Balázs Péter, külügyminiszter a Die Presse-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogyRobert Fico szlovák miniszterelnök „sajnálatos módon könnyen elérhető népszerűséget igyekszik szerezni”.[41]

„Minden a jövő évi szlovák parlamenti választásokon múlik. A „magyar kártya” kijátszása egy politikai játék része. A két ország közötti további együttműködéssel kapcsolatban nem sokat várok már Ficótól.”

Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere

A magyarországi parlamenti pártok (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ) közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra kérték Szlovákiát, vonja vissza a törvényt.

Magyar Tudományos Akadémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az etnikai és nemzeti kisebbségek intézete a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) belül elemezte a törvényt:[42]

„„Az anyanyelv támogatása és védelme ürügyén a szlovák törvényhozás által alkotott módosítás több emberi alapjogot is sért, amelyek védelmét Szlovákia számos nemzetközi szerződésben vállalta."
„Képzeljük el a következő helyzetet: Egy tűzoltó egy bajba jutott embert próbál kimenteni, aki nem beszél szlovákul. A törvény mégis kényszeríti arra, hogy csak szlovákul válaszoljon a segélykérésre. ”

– MTA Kisebbségkutató Intézet

Szlovákiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„„A nyelvtörvény egy teljesen felesleges jogszabály. Sőt káros. ... mert teljesen feleslegesen rontja a különböző anyanyelvű polgárok kölcsönös viszonyát. Nem kellett volna azt még módosítgatni, mert már az eredeti[43] is annyira rossz, hogy azt nem lehet jóvá tenni, hacsak nem úgy, hogy érvénytelenítik azt.[44]

Miroslav Kusý szlovák politológus

Tüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke úgy nyilatkozott, a törvény árt az integráció szellemének és ellentétes a demokrácia alapelveivel

2009 szeptember 1-jén nagyjából 10 000 magyar tüntetett Dunaszerdahelyen a törvény ellen a helyi stadionban.[3][45]

Európai Parlament[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke úgy nyilatkozott, a törvény árt az integráció szellemének és olyan kérdéssé válik, ami az egész Európai Uniót érinti, mivel ellentétes a demokrácia alapelveivel.[46] Véleménye szerint a törvény részletes tanulmányozása szükséges, hogy kiderüljön sérti-e a fennálló jogrendet.[47]

Buzek szerint a szlovák kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megváltoztassák a nyelvtörvény szövegét.[48]

Michael Gahler, az EP képviselője és a külügyi bizottság alelnöke szintén kritizálta a törvényt, kijelentve, Robert Fico szlovák miniszterelnök és koalíciós partnerei [49] „még sem mentálisan, sem politikailag nem érkeztek meg Európába”:[50]

„Szlovákia így megsérti az EU közösen elfogadott és tisztelt normáit és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács vonatkozó ajánlásait, amik a kisebbségi nyelvek használatának kiterjesztése érdekében születtek.
Szlovákia saját lejáratódását kockáztatja EU-tagként és azt kockáztatja, hogy diktatúrává válik, ha a törvény előírásait konzisztens módon alkalmazzák.”

– Michael Gahler, az EP külügyi bizottságának alelnöke

A törvény működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2009 novemberében a szlovák rendőrség kihallgatta Nagytárkány polgármesterét, mert egy lakossági bejelentés szerint megsértette a nyelvtörvényt.[51]
  • 2010 októberében 1500 eurós pénzbírsággal sújtották a „MY - Nitrianske noviny” című nyitrai lapot, amiért az kizárólag magyarul közölte egy pénzkölcsönzéssel foglalkozó budapesti cég hirdetését.[52]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. von Tiedemann, Cornelius: Wissenschaftliche Kritik des slowakischen Sprachengesetzes (német és angol nyelven). Nordschleswiger.dk, 2009. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  2. Hungary attacks Slovak language law (angol nyelven). Euranet.eu, 2009. augusztus 4. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  3. ^ a b Protests over Slovak language law (angol nyelven). BBC news, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  4. An Act of Parliament Dated November 15, 1995 on the State Language of the Slovak Republic (angol nyelven). Ministry of Culture of Slovakia. [2007. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  5. Anger as Slovak language law comes into force (angol nyelven). Euranet.eu, 2009. szeptember 1
  6. Nyelvtörvény: büntetés jár, ha… – Kitekintő.hu, 2009. szeptember 24.
  7. ^ a b Orosz, Andrea: Nyelvtörvény és félelem - „Ezt nem lehet Európában” (magyar nyelven). Hírsarok.hu, 2009. július 21. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  8. A Szabad Újság 1996. február 7-ei lapszáma.
  9. Int'l intellectuals protest against Slovak language law (angolul)
  10. A Szlovák Köztársaság állampolgárainak 10%-nak anyanyelve
  11. The Economist Slovakia criminalises the use of Hungarian (angolul)
  12. Az MKP kíváncsi a nyelvtörvénnyel kapcsolatos levelezésre az EBESZ-szel
  13. Gyászszoborral tiltakoznak a szlovák nyelvtörvény ellenIndex, 2009. augusztus 31.
  14. Bajnai: A kisebbségek ügye szent és sérthetetlenInfoRádió, 2009. szeptember 3.
  15. Slovak language law brought to attention of White House - Politics.hu, 2009. szeptember 1. (angolul)
  16. Pozsony felháborodásának adott hangot Balázs Péter interjújával kapcsolatban: Kiakasztotta a szlovákokat Balázs Péter – Index, 2009. szeptember 17.
  17. Az MKP az EBESZ-en kívül más fórumok elé kívánja vinni a nyelvtörvény ügyét – Mti.hu, 2009. szeptember 18.
  18. Besokallt a szlovák külügy Balázs interjúja miattOrigo, 2009. szeptember 17.
  19. Fico lenyelte a szécsényi békát – Index, 2009. szeptember 11.
  20. Nyelvtörvény: a főbiztos visszafogott – Kitekintő.hu, 2009. december 2.
  21. Szlovákia felrúgja a szécsényi megállapodást – Index, 2009. december 11.
  22. Forrás: Lubomir Jahnatek.
  23. A nyelvtörvény miatt vesztett Szlovákia – Kitekintő.hu, 2009. december 9.
  24. Lenyelte a főbiztos a szlovák önfejűséget – Origo, 2010. január 11.
  25. Budapest megsegíti a szlovák nyelvtörvény áldozatait – Index, 2010. január 28.
  26. A szlovák nyelvtörvény módosítása fenntartja a pénzbüntetés lehetőségétInfoRádió, 2010. szeptember 17.
  27. Opinion on the Act on the State Language of the Slovak Republic – Velencei Bizottság, 2010. október 15-16. (angolul)
  28. Mit mond a Velencei Bizottság a szlovák nyelvtörvényről? – Kitekinto.hu, 2010. október 26.
  29. Több mint 33 ezer aláírás a szabad anyanyelvhasználatértÚj Szó, 2010. december 8.
  30. Szlovák nyelvtörvény: a parlament jóváhagyta a jogszabály módosításait – Hvg.hu, 2010. december 9.
  31. Gasparovic visszaküldte az államnyelvtörvénytNépszabadság, 2010. december 30.
  32. Szlovákiában életbe lépett a felpuhított nyelvtörvény – Origo, 2011. március 1.
  33. Tokár Géza: Merjen magyarul beszélni! – Origo, 2011. június 1.
  34. Megszavazták a kisebbségi nyelvhasználati törvényt – Bumm.sk, 2011. május 25.
  35. [1] – Index, 2011. május 25.
  36. A szlovák elnök megvétózta a kisebbségi nyelvtörvényt – Népszabadság, 2011. június 15.
  37. Csalódást okozott itthon a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosításaHírszerző, 2011. május 31.
  38. Új Szó, 2012. január 23.
  39. Sólyom László köztársasági elnök ma hivatalában fogadta Balázs Pétert és Németh Zsoltot (magyar nyelven). Office of the President of the Republic of Hungary, 2009. augusztus 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  40. Bajnai: A kisebbségek ügye szent és sérthetetlen (magyar nyelven). Info Rádió, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  41. Bognár, Peter: Balazs: „Slowakei hat sich ein Eigentor geschossen“ (német nyelven). Die Presse, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  42. Hungarian Academy of Sciences: Slovak language law violates human rights. Politics.hu, 2009. augusztus 26. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  43. A jogszabály első, 1995-ben elfogadott változata.
  44. Interjú Miroslav Kusý politológussal a Szabad Újság 2009. november 18-ai lapszámában. Oriskó Norbert írása.
  45. Slovak Hungarians protest at new language law. Euronews, 2009. szeptember 1. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  46. Opposition mounts to Slovakia's language law. European Bureau for Lesser-Used Languages, 2009. július 22. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  47. EP President suggests bilateral talks on Slovak-Hungarian issues. The Slovak Spectator, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.) (angolul)
  48. Megváltoztatja a szlovák kormány a nyelvtörvényt? – Mno.hu, 2009. november 27.
  49. Ján Slota és Vladimír Mečiar
  50. Gahler, Michael: New Slovak language law does not comply with European standards. EPP Group of the European Parliament, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  51. Nyelvtörvény: rendőrségi ügy lett a magyar beszédből – Kemma.hu, 2009. november 13.
  52. Magyar hirdetés miatt büntettek meg egy szlovák lapot – Index, 2010. október 14.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]