Szlovákia (politikai párt)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egyszerű Emberek és Független Személyiségek szócikkből átirányítva)
Egyszerű Emberek és Független Személyiségek
Adatok
ElnökIgor Matovič
Alelnöknincs
Alapítva2011. október 28.
SzékházŠtudentská 2,
91701 Nagyszombat
IdeológiaKonzervativizmus
Kereszténydemokrácia
Jobboldali populizmus
Európa-pártiság
Politikai elhelyezkedés
Parlamenti jelenlétSzlovák parlament:
53 / 150
Európai Parlamentben (Szlovákiai mandátumok):
1 / 13
Európai pártEurópai Néppárt (Kereszténydemokraták)
EP-frakcióEurópai Néppárt
Hivatalos színeizöld
Weboldala

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (szlovákul Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽaNO) szlovákiai párt. Elnöke Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó.

Története[szerkesztés]

Az Egyszerű Emberek nevű civil szervezet 4 jelöltje a 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) listáján indult, és már a kampány idején saját célkitűzései voltak. A szervezet négy jelöltje a lista utolsó helyeit kapta, ám preferencális szavazatokkal – nagy meglepetésre – az élre kerültek, így mind a négyen bejutottak a törvényhozásba. A csoport vezetője Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó, egy országos hirdetésilap-hálózat tulajdonosa lett. Mivel a Radičová-kormánynak csak 4 fős többsége volt a parlamentben, ezért a csoport a kínálkozó helyzetet sokszor ki tudta használni céljai érdekében, zsarolásával sok konfliktust keltett.[1] Amikor a kormány megpróbálta a korábbi Fico-kormány által készített szlovák állampolgársági törvényt módosítani, a csoport megszavazta a Smer módosító javaslatát. A kormány javaslatát így nem sikerült a parlamentben elfogadtatni.[2] Ezután 2011 februárjában Matovičot kizárták az SaS frakciójából.

2011 folyamán Matovič számos botrányt kavart, például korrupcióval vádolta meg az SaS és más pártok politikusait,[3] közzétette az államigazgatásban dolgozó politikai jelöltek listáját,[4] a szélsőjobboldali SNS-t sértegette és annak képviselőivel dulakodott a parlamentben, bérstopot vezetett volna be el a képviselők, a miniszterek, a kormány- és az államfő esetében.

A kormány bukása után, 2011 októberében Matovič a pártalapítás mellett döntött. A párt neve eredetileg csak „Egyszerű Emberek” lett volna, de a bejegyzés napján megelőzte Víťazoslav Móric, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt korábbi elnöke, aki ugyanezen a néven bejegyeztetett egy másik pártot. Ezután a maradék 3 képviselő is kilépett az SaS frakcióból, és kívülről támogatták az ügyvezető kormányt.[5]

A 2011 karácsonya előtt kirobbant Gorilla-ügy nevű korrupciós és lehallgatási botrány kapcsán a párt jelentős népszerűségre tett szert a többi párt bírálatával, és a 2012-es választáson a harmadik helyen végzett. Támogatói főleg az SaS és az SDKÚ-DS csalódott korábbi szavazói valamint a bizonytalanok közül kerültek ki.

A párt később csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz. A párt 2019-ben kilépett az Európai Konzervatívok és Reformistákból, és csatlakozott az Európai Néppárthoz.

A 2016-os parlamenti választáson a párt 11,03 %-ot szerzett, és ismét a harmadik helyen végzett.

Az OĽaNO támogatottságát a 2016 és 2020 közötti parlamenti ciklus nagy részében 5 és 10% között mérték, a 2019-es európai parlamenti választáson mindössze 5,25%-os eredményt ért el, amivel épphogy átlépte a párt az 5%-os küszöböt. Ugyanakkor a 2020-as parlamenti választást megelőző hetekben nagyon erős és sikeres kampányt folyatott a párt, aminek köszönhetően az OĽaNO támogatottsága néhány hét alatt a többszörösére nőtt. A választás előtt néhány nappal készült titkos, de kiszivárogtatott közvélemény-kutatás már azt mérte, hogy az OĽaNO az első helyre került a pártok népszerűségi listáján, 19,1%-os támogatottsággal.[6] Az OĽaNO azonban még ezen közvélemény-kutatás által előrejelzettnél is jobban szerepelt a 2020-as voksoláson; a párt minden várakozást felülmúlva, 25,02%-os támogatottsággal nyerte meg a 2020-as szlovákiai parlamenti választást. A választást követően az OĽaNO koalíciót kötött a Család Vagyunk (SME RODINA), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Az Emberekért (ZA ĽUDÍ) nevű pártokkal, a koalíciós kormány élére pedig Igor Matovičot, az OĽaNO elnökét választották miniszterelnökké.

Ideológia[szerkesztés]

A párt eredetileg besorolhatatlan pozícióban volt, politikáját az elit-, és korrupcióellenesség hatotta át. A pártot szakértők populistaként írták le. 2016 után az OĽaNO mérsékelt jobboldalon igyekezett meghatározni magát, határozottan konzervatív állásponttal. Ellenzi az azonos neműek házasságát, és korlátozná az abortuszt, ugyanakkor a párttagság ideológiailag meglehetősen heterogén. Politikájában a korrupcióellenesség továbbra is fontos elem, kormányra kerülése óta sok, a korábbi kormányzatokhoz kapcsolódó politikus és köztisztviselő ellen indult korrupcióellenes eljárás. A szlovákok körében Igor Matovič kormányának támogatása ugyan folyamatosan csökken, ugyanakkor a társadalom a korrupcióellenes hadjárat ügyében egyértelműen a kormány mellett áll.

Választási eredmények[szerkesztés]

Parlamenti választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya[7] Parlamenti szerepe
2012-es 218 537 8,55% 16 10,67% ellenzék
2016-os 287 611 11,03% 19 12,67% ellenzék
2020-as 721 166 25,02% 53 35,33% kormánypárt
2023-as[8] 264 137 8,89% 16 10,6% ellenzék

A szavazatok területi megoszlása[szerkesztés]

Európai parlamenti választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport
2014-es 41 829 7,46% 1 Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR)
2019-es 51 834 5,25% 1 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP)

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szlovákia_(politikai_párt)&oldid=26572136”