Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
NYME MÉK
A magyaróvári kar címere.jpg

A kar madártávlatból.png
Mosonmagyaróvár, Győr-Moson-Sopron megye
forrás: http://www.tothgeza.hu/
Alapítva 1818
Hely magyar Mosonmagyaróvár
Típus állami egyetem
Dékán Prof. Dr. Schmidt Rezső
Elérhetőség
Postacím 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.
Telefonszám (36 96) 566-600
A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
NYME MÉK weboldala

A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara (rövidítése: NymE MÉK), illetve annak jogelődje a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróváron alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász nevéhez fűződik.

  • Az intézmény 1818-tól Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (1818-1850) néven működött, Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat. Az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Az oktatás nyelve kezdetben latin, majd - mint az országban mindenütt - a német volt.
  • 1850-ben megszűnt magán-tanintézeti jellege, Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850-1869) néven az intézmény minisztériumi kezelés alá került, amely a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, kihatva egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére.
  • A kiegyezést követően, 1869-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869-1874) elnevezéssel funkcionált az iskola, ekkor kezdődött meg a magyar tannyelv bevezetése, majd az oktatás párhuzamosan két évfolyamon, egy magyar és egy német nyelvű tanszakon folyt. Európa szinte minden országából, Franciaországtól kezdve az egykori német és osztrák tartományokon át egészen Törökországgal bezárólag a kontinens minden sarkából érkeztek hallgatók Magyaróvárra. 1872-ben a magyaróvári Alma Materből vált ki a bécsi mezőgazdasági főiskola (Universität für Bodenkultur), amely a mai napig anyaintézményeként tartja számon a mosonmagyaróvári egyetemi kart.
  • 1874-ben a hasonló magyar intézetek közül elsőként emelték akadémiai rangra a kar jogelődjét. Hivatalos elnevezése Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1874-1942) lett, amely Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig. Az Akadémia mellett ekkoriban létesülő, gombamódra szaporodó különböző kutatóintézetek jelentették a mai magyar agrárkutatás igazi megindulását, Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé, illetve fellegvárává vált. 1884-ben a német nyelvű évfolyamok megszüntetésével lezárult a két tannyelvű képzés a tanintézetben, azóta az oktatás nyelve kizárólag a magyar.
  • A trianoni békediktátum, illetve az első világháborút követő vészterhes időszak alatt az intézménynek lehetőségeihez mérten sikerült megőrizni vezető pozícióját és presztízsét. 1919-ben, ugyan csak átmeneti jelleggel, még Főiskola elnevezést is kapott az amúgy is felsőfokú szakképesítést adó Gazdasági Akadémia.
  • Alapításának 125. évében, az 1942. évi tanévet Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola (1942-1945) elnevezéssel kezdte meg a tanintézet.
  • A második világháborút követő központosításnak köszönhetően a frissen létrehozott Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949) néven egyetemi képzést nyújtott az Alma Mater. A kommunista hatalomátvétel után működését ideiglenes beszüntették.
  • 1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia (1954-1962) néven kezdte meg működését a magyaróvári tradícióknak megfelelően. E korszakban következett be a tanintézet történelmének legszomorúbb és leggyászosabb napja: 1956. október 26.
  • 1962-ben az egyetemi jellegű Mezőgazdasági Akadémia nevét Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára (1962-1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karára (1970-1989) változtatták.
  • A rendszerváltozás környéki integrációk során az Alma Mater elnevezése többször is módosult: előbb a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (1989-2000) elnevezés alatt működött, majd legutóbb a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nevet kapta. A névváltoztatások ellenére az Alma Mater jelenleg is a nagy elődök emlékéhez méltóan, de a mai kor követelményeinek teljes egészében megfelelve képzi történelmének immár nyolcadik-kilencedik nemzedékét.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kar központi épülete: a magyaróvári vár
A Kar központi épülete: a magyaróvári vár

Az intézmény munkájára jellemző a több szakos, az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszer működtetése. A magas szintű elméleti képzés mellett fontos szerepet játszik a gyakorlati ismeretek elsajátíttatása laboratóriumokban és üzemi körülmények között. Ezt a célt szolgálja a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra épülő külföldi farmgyakorlat rendszer is. Ennek keretében a hallgatók Európa számos országába, utazhatnak 3-6 hónapos farmgyakorlatra, amely kiválóan szolgálja szakmai látókörük bővítését és a nyelvgyakorlást.

A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar:

  • első a felsőoktatási rangsorban az agrárképzéssel foglalkozó intézmények között a minősített oktatók aránya alapján,
  • lehetővé teszi a külföldi részképzésben és gyakorlatokon való részvételt,
  • speciális nyelvi és szakirányú képzéseket biztosít,
  • átjárhatóságot biztosít a szakok között, amely a párhuzamos képzés lehetőségét segíti,
  • hallgatói bekapcsolódhatnak az oktatásba és a kutatásba,
  • az országos átlagot meghaladó kollégiumi elhelyezési lehetőséget (első évfolyamosok 100%-os elhelyezése), széles körű sportolási és kulturális lehetőségeket biztosít,
  • hallgatóinak mesterképzési szakokon, valamint doktori iskolákban és szakirányú továbbképzésekben kínál továbbtanulási lehetőségeket.

Az intézmény által folytatott képzések, akkreditált szakok:

Alapképzésben:

  • állattenyésztő mérnök (BSc)
  • élelmiszermérnök (BSc)
  • gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc)
  • informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) (engedélyezés alatt)
  • környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc)
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc)
  • mezőgazdasági mérnök (BSc)
  • növénytermesztő mérnök (BSc)

Mesterképzésben:

  • agrármérnök (MSc)
  • agrármérnök-tanár (MSc)
  • agrármérnök-tanár (MSc) (5 éves, osztatlan)
  • állattenyésztő mérnök (MSc)
  • élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök (MSc)
  • környezetgazdálkodási agrármérnök (MSc)
  • mezőgazdasági biotechnológus (MSc)
  • növényorvos (MSc)
  • vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)

Felsőfokú szakképzésben:

  • gazdálkodási menedzser asszisztens (FSZ)
  • gyógy- és fűszernövény termesztő, feldolgozó (FSZ)
  • hulladékgazdálkodási technológus (FSZ)
  • ménesgazda (FSZ)
  • növénytermesztő-növényvédő (FSZ) (magyar és angol nyelven)
  • ökológiai gazdálkodó (FSZ)
  • projektmenedzser asszisztens (FSZ)
  • szőlész, borász szaktechnikus (Mosonmagyaróvár és Sopron)

Felsőoktatási szakképzésben:

  • állattenyésztő mérnök
  • élelmiszermérnök
  • gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
  • környezetgazdálkodási agrármérnök
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
  • mezőgazdasági mérnök
  • növénytermesztő mérnök

Szakmérnöki képzésben:

  • agrármarketing és kereskedelmi szakmérnök
  • agrármarketing és kereskedelmi menedzser (BSc végzettségűeknek)
  • halászati szakmérnök
  • mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnök
  • növényvédelmi szakmérnök

A PhD fokozat megszerzését a kar két doktori iskolájának (Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola, illetve a "Precíziós növénytermesztési módszerek" alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola) 8 doktori programja teszi lehetővé.

Az intézmény vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wittmann Antal kurátor (1818. – 1834.) Thallmayer Viktor mb. igazgató (1897. – 1898.) Varga Ernő igazgató (1954. - 1957.)
Kleeborni Gürtler Ferenc kurátor (1818. – 1821.) Vörös Sándor igazgató (1898. – 1907.) Kovács László igazgató (1957. - 1959.)
Liebbald Gyula vezető professzor (1818. – 1819.) Kerpely Kálmán mb. igazgató (1907. – 1908.) Varga János igazgató (1959. - 1962.)
Klingenstein Frigyes vezető professzor (1819.) Hensch Árpád igazgató (1908. – 1909.) Varga János rektor (1962. - 1965.)
Kleyle Joachim kurátor (1820. – 1849.) Ujhelyi Imre igazgató (1909. – 1919.) Márton Géza rektor (1965. - 1968.)
Schachner Károly vezető professzor (1820. – 1834.) id. Rázsó Imre igazgató h. (1919.) Kovács László rektor (1968. - 1970.)
Bischof Ede vezető professzor (1834. – 1836.) id. Rázsó Imre dékán (1919. - 1920.) Varga János dékán (1970. - 1976.)
Kopetz Gusztáv vezető professzor (1836. – 1846.) Bánvárth Sándor igazgató (1920. – 1930.) Schmidt János dékán (1976. - 1985.)
Masch Antal vezető professzor (1846. – 1849.) Zalka Zsigmond mb. igazgató (1930.) Kuroli Géza dékán (1985. - 1994.)
Pabst Henrik Vilmos igazgató (1850. – 1861.) Groffits Gábor igazgató (1930. - 1942.) Iváncsics János dékán (1994. - 1999.)
Masch Antal igazgató h. (1861. – 1863.) Groffits Gábor dékán (1942. - 1945.) Ördög Vince dékán (1999. - 2007.)
Masch Antal igazgató (1863. – 1884.) Varga-Kiss Ernő osztályelnök (1945. - 1948.) Schmidt Rezső mb. dékán (2007.)
Balás Árpád igazgató (1884. – 1896.) Sass Gábor osztályelnök (1948. - 1949.) Schmidt Rezső dékán (2008. - )

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület madártávlatból
Bethlen István miniszterelnök
Teleki Pál miniszterelnök
Fekete István regényíró emléktáblája
Bauer Rudolf olimpiai bajnok
Id. Bartók Béla, a világ első agrárpedagógiai szaklapjának alapítója, Bartók Béla világhírű zeneszerző, zenetudós édesapja
Cserháti Sándor professzor, a hazai tudományos növénytermesztés és -nemesítés megalapítója
Ujhelyi Imre professzor, a korszerű magyar állattenyésztés megteremtője
Kosutány Tamás professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a hazai élelmiszertudomány kimagasló egyénisége
Wittmann Antal, a reformkor tudós mezőgazdásza, a Tanintézet megszervezője és első igazgatója

Itt tanult[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

B[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cseh Ervin mezőgazdász, politikus, szerémi főispán, horvát-szlavón-dalmát miniszter
  • Cserháti Sándor a magyar tudományos növénytermesztés megalapozója, gazdasági szakíró
  • Csíki László mezőgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár
  • Csiszár József mezőgazdász, mikrobiológus, a hazai tejgazdasági kutatások kiemelkedő alakja
  • Csukás Zoltán mezőgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a XX. századi magyar állattenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyénisége

D[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dancs István mezőgazdász, jegyző
  • Daróczy Zoltán mezőgazdász, genealógus, történetíró
  • Deininger Imre mezőgazdász, archeobotanikus, a hazai vetőmag-vizsgálati és régészeti növénytani kutatások megalapozója

E[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

F[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gaál Gaszton mezőgazdász, országgyűlési képviselő, a Képviselőház elnöke
  • Gonda Béla mérnök, vízügyi szakíró, a magyar tengerkutatás megteremtője
  • Grábner Emil növénynemesítő, Cserháti Sándor mellett a magyar növénynemesítés megalapozója
  • Gromon Dezső mezőgazdász, a főren­diház tagja és jegyzője, főispán, honvédelmi államtitkár, birtokainak szakszerű irányítója
  • Gyárfás József mezőgazdász, a növénytermesztés és talajerő-visszapótlás Kossuth-díjas tudósa

H[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Haberlandt Frigyes mezőgazdász, a szója európai meghonosítója, a bécsi mezőgazdasági főiskola rektora
  • Habsburg Albrecht főherceg nagybirtokos, felsőházi tag
  • Hankóczy Jenő mezőgazdász, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközileg elismert szaktekintélye
  • Hensch Árpád akadémiai igazgató, a korszerű hazai agrárüzemtan és -szervezés megalapozója
  • Huszár Elemér jogász, mezőgazdász, országgyűlési képviselő

J[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jeszenszky Pál mezőgazdász, politikus, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének vezérigazgatója
  • Jókay-Ihász Lajos élelmiszeripari kutató, a világűrben is fogyasztható élelmiszerek kifejlesztője

K[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legány Ödön kiváló növénynemesítő, királyi gazdasági főtanácsos, akadémiai tanár
  • Nikolaus Lenau, más néven Lenau Miklós, költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja
  • Linhart György mezőgazdász, mikológus, a hazai tudományos növénykórtan és -védelem megalapozója

M[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

O[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

P[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

S[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

T[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

U[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ujhelyi Imre mezőgazdász, állatorvos, akadémiai igazgató, a korszerű állattenyésztés úttörője

V[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világhy Károly mezőgazdász, kormánybiztos, tanszékvezető főiskolai tanár
  • Villax Ödön korának külföldön is meghatározó növénynemesítője, a magyaróvári Növénynemesítő Intézet vezetője

Z[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt tanított, kutatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


B[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Deininger Imre mezőgazdász, archeobotanikus, a hazai vetőmag-vizsgálati és régészeti növénytani kutatások megalapozója
  • Id. Dohy János mezőgazdász, Széchenyi-díjas fitopatológus, akadémiai igazgatóhelyettes, az 1956-os események utáni koncepciós perek egyik elítéltje
  • Doby Géza Károly növény-biokémikus, -enzimológus, tudományterületének hazai úttörője, nemzetközi szaktekintélye, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Agrártudományi Egyetem első rektora

G[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Haberlandt Frigyes mezőgazdász, a szója európai meghonosítója, a bécsi mezőgazdasági főiskola későbbi rektora
  • Hensch Árpád akadémiai igazgató, a korszerű hazai agrárüzemtan és -szervezés megalapozója

K[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legány Ödön növénynemesítő, királyi gazdasági főtanácsos
  • Linhart György mezőgazdász, mikológus, a hazai tudományos növénykórtan és -védelem megalapozója

M[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Masch Antal állatorvos, akadémiai igazgató, a magyar agrárkutatás egyik megteremtője
  • Mezey Gyula mezőgazdász, fitopatológus, korának kiemelkedő növénykórtani szakembere

N[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nuricsán József agrokémikus, akadémiai tanár, a Vegykísérleti Állomás vezetője

O[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

P[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • id. Rázsó Imre növénynemesítő, akadémiai tanár, dékán
  • ifj. Rázsó Imre mezőgazdász, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, műegyetemi tanár, dékán
  • Rodiczky Jenő mezőgazdász, az Országos Gyapjúminősítő Intézet alapítója, nemzetközileg elismert juhtenyésztési szaktekintély

S[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

T[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Thallmayer Viktor gépészmérnök, akadémiai igazgató, a Gépkísérleti Állomás vezetője
  • Török János állatorvos, tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes

U[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ujhelyi Imre akadémiai igazgató, a korszerű állattenyésztés úttörője

V[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vas Károly mezőgazdász, állatorvos, nemzetközileg elismert tejgazdasági szakember
  • Világhy Károly mezőgazdász, kormánybiztos, prodékán, jeles agrárüzemtani szaktekintély
  • Villax Ödön korának külföldön is meghatározó növénynemesítője, a magyaróvári Növénynemesítő Intézet vezetője
  • Vladár Endre gépészmérnök, a Gépkísérleti Állomás vezetője
  • Vörös Sándor akadémiai igazgató, az agrár-szakoktatás fejlesztésének kiemelkedő személyisége

W[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wittmann Antal a reformkor tudós mezőgazdásza, a tanintézet megszervezője, első igazgatója

Z[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zalka Zsigmond mezőgazdász, agrokémikus, akadémiai igazgató, a szeszgyártás szaktekintélye


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Czéh Sándor-féle könyvnyomda. Magyar-Óvár, 1897.
  • Bánvárth Sándor: A Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter fennhatósága alatt álló Magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémia az 1926-27. tanévben fennállásának 108. évében. Magyaróvár, 1927.
  • Bokor József (szerk.): A Pallas nagy lexikona. Pallas irodalmi és nyomdai Rt. Budapest, 1893.
  • Borsa Károly: A Magyaróvári vár és a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rövid története. Agrártudományi Egyetem, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar. Mosonmagyaróvár, 1973.
  • Czimber Gyula - Horváth Károly (szerk.): A tanszékek és egységek története (1954-1993). PANNON Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Mosonmagyaróvár, 1993.
  • Dudits Dénes: Szemelvények a magyaróvári mezőgazdasági felsőoktatás történetéből. Mosonmagyaróvár, 1993. (Posztumusz kiadás).
  • Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon (1869-1914). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1982.
  • Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben. Mezőgazdasági Múzeum, 1994.
  • Magyar agrártörténeti életrajzok I–III. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987–1989. ISBN 9630178338  
  • Heilauf Zsuzsanna (szerk.): Külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben. In: Szögi László (szerk.): Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 3. Közreadja az MTA Egyetemtörténeti Albizottsága és az ELTE Levéltára. Budapest, 2006.
  • Hugo H. Hitschmann: Verzeichniss der Lehrer und Studirenden der erzherzoglichen landwirtschaftlichen Bildungsanstalt und der k. k. höheren landwirtschaftlichen Lehranstalt zu Ungarisch-Altenburg 1818-1848 und 1850-1864. Ung. Altenburg, 1865. Druck und Verlag von Alexander Czéh.
  • Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon I-III. Akadémiai Kiadó, 1967.
  • Kimlei Péter - Tuba László (szerk.): Moson megyei életrajzi lexikon. Huszár Gál Városi Könyvtár. Mosonmagyaróvár, 2006.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 9635474148  
  • Németh Attila (szerk.): Biographiae Óvárienses I. Válogatott életrajzok a magyaróvári agrár-felsőoktatás 190 éves történetéből (1818-2008). Kiadja az Óvári Gazdászok Szövetsége. Mosonmagyaróvár, 2009.
  • Perjámosi István: A Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanári kara, előadói és tisztviselői 1818-1941. (Kézirat)
  • Vörös Antal: Óvár, Óvár... A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola 150 éve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968.
  • Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve. PANNON Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Mosonmagyaróvár, 1993.
  • Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]