Fiktív helynevek Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fiktív települések Magyarországon szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A köznyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Csoportosításuk kialakulás szerint[szerkesztés]

Egyedi esetek: Kukutyin, Piripócs[szerkesztés]

Az ilyen fiktív (vagy fiktívnek ható, illetve fiktívként használt) településnevek közt a leggyakrabban előfordulók minden bizonnyal Kukutyin és Piripócs. Ezek használatának külön története van.

  • Kukutyin

A településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: „Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében gyakran zabbal volt bevetve, de egy alkalommal, az éppen akkor áradó Maros kiöntése miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés.

Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.[1]

A csendőr és a csendőrlányok című Louis de Funès film magyar fordításában is előfordul az alábbi mondat 1 óra 21 perc 31 másodpercnél: „Menjen, hozzon nekem három zsák hegyezett zabot Kukutyinból!”

  • Piripócs

A Pallas nagy lexikona szerint képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése,[2] ezzel szemben a név csak látszólag fiktív: Piripócs a valóságban a Tolna megyei Dunaföldvár, hozzá közeli Piripócstelep a Fejér megyei Daruszentmiklós része.[3][4]

  • Csajágaröcsöge

A név vasúti eredetű: Csajág település egyik régi, már megszűnt vasúti megállóhelye a Csajágröcsöge 14. sz. őrház nevet viselte az 1914-es menetrend szerint.[5] További tisztázást igényel még, hogy hogyan született ebből a helységnévből (vagy más elnevezések felhasználásával) az ugyancsak széles körben elterjedt Mucsaröcsöge fiktív településnév.

Névadójuk puszta humor[szerkesztés]

A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.

Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, Alsószentkegyetlen vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze)[6] vagy a megfoghatatlan jelentésű - talán részben hangutánzó - Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.

Sajátos elemét képezi e csoportnak Bivalybasznád, amelynek a magyar nyelvű interneten saját weboldala is van. Az oldal kialakítása és kidolgozottsága eléggé hasonlít egy átlagos települési honlaphoz, de a közhelyek halmozásából, az alkalmazott személynevekből és más jelekből viszonylag könnyű rájönni, hogy paródiaoldalról van szó. Az oldalon várostérkép is található, amely feltűnő hasonlóságot mutat Sopron térképével, a helyi látnivalók ismertetésénél ugyanakkor a honlap a Kerka folyása mellé lokalizálja a harmincezres lélekszámú, nemzetközi repülőtérrel is rendelkező települést. A fiktív térkép Bivalybasznád város nyugati szomszédjaként (Sopron térképét alapul véve nagyjából Ágfalva valódi helyén) említi Piripócs községet. (Bivalybasznád szerepel az Irigy Hónaljmirigy show 8. típusú találkozások című epizódjában, de z betűvel, Bivalybaznád, BAZ megye formában.)

Vélhetőleg puszta humor szülte a Humbákfalva településnevet is, amely egy fiktív internetes (facebookos) mém, Tibi atya (vagyis egy kitalált alkoholista pap) képzelet szülte szolgálati helye. A Humbák szó kitalált családnév, amely hangalakjával valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő letompultságra utalhat. [Humbákfalva egyik szomszédja Venyigelacháza,[7] melynek nevét szintén a humor szülhette, a létező Kiskunlacháza településnévből és a szőlőtermesztésre (ezáltal pedig a gyakori borfogyasztásra) utaló venyige szóból hibridizálva.]

Bödőcs Tibor humorista a 2020-as M1-híradó paródiájaként készült műsorában említi meg Alsótiszabánatos nevét.[8]

Névadójuk a környező települések halmaza[szerkesztés]

Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl.: Rákos-patak, Tápió) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó vagy Tápiórettenetes.

  • Rákosborzasztó

Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze, amely a taxis szlengben a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyszínt jelent. Régen, amikor egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra és a burkolatlan, rossz földutak miatt a tengelytörés sem volt ritka. Rákosborzasztónak nincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep.

Rákosborzasztó jellemzően a 17. kerület Rákosmente településrészeit foglalja magába: Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskert, Rákoshegy.

  • Pilisborzasztó

A Pilis hegységet, mint a röghegységeket általában, hepehupás kitüremkedések és völgyek gazdagítják. Lankáin számos település húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.

  • Nahátszentpéter

Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó - …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós - településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ez adhatott okot a Nahátszentpéter kifejezés megszületésére. A név kialakulását külön is iniciálhatta a létező Hegyhátszentpéter településnév.

Névadójuk egy közeli hely vagy a régió nevéből jövő áthallás[szerkesztés]

Ilyenek például Pilissörösjenő, vagy Salakszentmotoros.

  • Pilissörösjenő

Ahogyan - a szintén nem létező - Pilisborzasztó is, Pilissörösjenő annak köszönheti a létét, hogy a környéken tájékozatlan – azaz átlagos – ember nehezen ismeri ki magát a Pilis hepehupáinak rengeteg Pilis… kezdetű településének útvesztőjében. Emellett Pilissörösjenő létrejöttében nyilvánvalóan szerepet játszott az igazságérzet, tudniillik míg Pilisborosjenő nevében irigylésre méltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.

  • Pusztakotkodács

Pusztakócs nevéből származtatható, amelyet leginkább az Ohat-Pusztakócs vasútállomás (innen ágazik ki a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalból az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal) révén ismerhetnek. A név ebből kifolyólag egyrészt összefügghet a vasúti közlekedéssel (használatos „alsó” utótaggal is), másrészt a falusi életről alkotott sztereotípiákkal (állattartás). Vasutasok használják Pusztaszabolcs állomásra is.

  • Marhahalom

Az ihletője a Csongrád-Csanád megyei Mórahalom nevű város. Az alföldi állattartás (szarvasmarha), de még inkább a pejoratív (sértő), helyi lakosokra alkalmazott változata (ti. marha) is szóba jön a szóösszetétel eredetében. Tükrözi a nagyváros (Szeged) és vidéke (feltörekvő kisváros) ellentétes viszonyát, érdekkülönbségeit. Sok „halom” (birtokos jelzővel „halma”) nevű település van az Alföldön: Árpádhalom, Ásotthalom, Mórahalom, Jászjákóhalma, Jánoshalma stb., melyek neve rendszerint kunhalmokra utal.

  • Salakszentmotoros

Szalkszentmártonra – a közeli cross-motorosok miatt – akasztották rá a becenevet: Salakszentmotoros. Nevét egyébként eldugott, jelentéktelen helyek általános megnevezésére is használják.

  • Jászkarafaszajenő

Az ihletője valószínűleg a létező Jászkarajenő település.

  • Baranyaberenye, Zalarottyantó

Gyakran már egy adott régió vagy megye is kikerülhet az ország fő vérkeringéséből, így létrejönnek nagy területet lefedő fiktív településnevek is. Példa a dallamosan alliteráló Baranyaberenye (Baranya megye) (amelyet a Mézga család nevű rajzfilmsorozatban is megemlítenek), vagy az ismét a testiségre utaló Zalarottyantó (Zala megye).

Névadójuk a vasúti közlekedés[szerkesztés]

A MÁV számos sebes- és gyorsvonata a zónázó személyvonatokhoz hasonlóan a fővárostól eltávolodva már nem csak a fontosabb csomópontokon, hanem valamennyi megállóhelyen megáll. Az utazóközönség túlnyomó – inkább a gyors továbbhaladásban érdekelt – része az ebből adódó frusztrációt humorral is feloldhatja, így jönnek létre további fiktív településnevek.

A fiktív településnevek ezen eredetének egyértelmű bizonyítéka, hogy a kisebb utasforgalmú vasúti megállóhelyek megnevezésében jellemzően előfordul az alsó, felső megnevezés. Ezek pedig megjelennek – a humor egyik eszközeként már eleve hosszú – fiktív településnevek további toldalékaiként: például Mészárospusztaszemölcs alsó – vagy pedig mint a jelentéktelenség/eldugottság önálló megtestesítőiként önállóan is alkothatnak aforizmát: például Alsókismellék, Felsőzsebalja, Külső alsó. Hasonlóan utal az eldugottságra a "Bokoraljapusztaszéle" elnevezés is.

Regionális használatban[szerkesztés]

Egyes környékek megalkották a saját történettel rendelkező szinonimájukat a jelentéktelen helyek megnevezésére. Ilyen például Miskolc környékén az egyébként létező Csincsetanya településnév, amelytől, mint jelentéktelenséget sugalló kifejezéstől még a rendszerváltás előtt maga az érintett (1994-ig Mezőkereszteshez tartozó) község is sietett megszabadulni.[9]

Fiktív települések filmekben, irodalomban[szerkesztés]

A–Á[szerkesztés]

  • Acélváros

Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmje játszódik itt; a helynév az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi. (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin név jelentése pedig acél(ember). Az Acélváros ugyanakkor gyakran volt Miskolc beceneve is az 1980-as években (lásd a P. Mobil Miskolc című slágerét). A film jeleneteit Dunaújvárosban és a pilisvörösvári vasútállomáson vették fel.[10]

  • Almafalu (németül Apfelsdorf)

Őrvidéki település a Kisváros című tévésorozat Szurdi András által írt regényváltozatában. A történet szerint ez a határ túloldalán lévő első település Ausztriában. A sorozatban itt mindig Rohoncot (Rechnitz) említik, tehát Almafalu feltehetőleg megegyezhet Rohonccal.

  • Almáslonka

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Alsóböszörmény

Kitalált település Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakáj című színdarabjában.

  • Alsó-Kukucs

Fiktív falu Csukás István Csicsóka és a moszkitók című ifjúsági regényének helyszíne.

  • Alsóliszka

Bán Frigyes Felmegyek a miniszterhez című filmjében hallhatjuk ennek a községnek a nevét.

  • Alsó Murci

Falu, az Irigy Hónaljmirigy show Must vagy soha című epizódjának színhelye.

  • Alsó-Ordód

Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében említett négy állomás egyike; a történet szerint az innen induló vonatok Hámor és Babod megállóhelyek érintésével Dég állomásra tartottak, amikor az előbbi megállóhelyen összeütköztek. A jeleneteket Acsa-Erdőkürt vasútállomáson forgatták.

  • Alsópajka

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Alsórókás

Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele; vasúti rendező állomással rendelkező Tolna megyei település, Paks környékén. Bár a fekvése a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő, elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Alsórákos eltorzításából jöhetett létre. A jeleneteket Pátka külterületén, a megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonalnak és a mai 811-es főút forgalomból ma már ugyancsak kivett pátkai szakaszának kereszteződése környékén vették fel.

  • Alsószeg

A mi kis falunk sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a pajkaszegi pap ide akarja áthelyeztetni magát, amikor úgy néz ki, hogy megszűnhet a plébániája.

  • Alsótatárdi

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében említett település, mely a Felvidéken fekszik. Nevét valószínűleg a hajdan ott élt tatár népesség után kapta.

  • Alsótörökverő

A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.

  • Alsóvámos

Nemere László Kántor című sorozatának Havas történet című epizódjában találkozhatunk vele. Község az osztrák határ mellett, Szombathely térségében. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos azzal az ugyanilyen nevű egykori községgel, amelyet 1950-ben Győrszabadival Vámosszabadi néven egyesítettek.

  • Alsózavaros

Az Irigy Hónaljmtalálhirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában szereplő, csak érintőlegesen említett helység, amely a szintén fiktív Tarhospaszulyfalvától 7 kilométeres távolságra fekszik.

  • Anda

Fiktív falu Észak-Magyarországon, az Ipoly mentén, Háy János Dzsigerdilen című regényében.

  • Apolc

Kitalált falu Kántor Zsuzsa Apolci csacsi és más mesék című mesekötetében.

  • Ágvár

Fiktív kisváros Kállai R. Gábor A nótárius és a nyolc pisztolygolyó című ifjúsági regényének színhelye. Az Észak-Dunántúlon található, a Buda-Szombathely és a Veszprém-Győr útvonal metszéspontjában, nyugatról a Kisalföld, délről pedig a Bakony határolja. A névhasonlóság ellenére nem azonos Ságvár községgel, és bizonyára Sárvárral sem, mely ugyan e térségben fekszik, de jóval nyugatabbra a Veszprém-Győr útvonaltól.

  • Árkod

Szabó Magda Abigél című regényében a cselekmény színtere. "Árkod, hetvenkétezer lakos, Kelet-Magyarország legősibb iskolavárosa. A lakosság kilencvenhét és fél százaléka protestáns, ipara most van fejlődőben. Céhjei a középkorban világszerte ismeretesek voltak, egyeteme skót, németalföldi, skandináv és német egyetemek testvérintézete. Híres felsőkereskedelmi iskolája, református fiúgimnáziuma és a Matula püspökről elnevezett leánynevelő intézet, amely Magyarország első olyan intézménye volt, ahol hivatásos nevelők rendszeres nőképzést folytattak." Feltehetőleg Debrecen és Hódmezővásárhely helyszíneinek „összegyúrásával” jött létre; a könyvből készült film forgatási helyszínei között szerepelt a budapesti Kálvin téri református templom, a váci püspöki palota és a vasútállomás, a vácrátóti arborétum, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola is. Nem azonos a valóban létező szerbiai Árkod településsel.

  • Árnyékos

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

B[szerkesztés]

  • Babod

Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett, vasúti megállóhellyel rendelkező település. Nem azonos Somogybabod településsel.

  • Baglyas

A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a nevet. Valóban létezik ilyen nevű település, teljes neve hivatalosan Baglyasalja, a köznyelvben csak Baglyas, Salgótarján egyik városrésze.

  • Bagolyneszmény

A Kisváros című televíziós sorozat Sivatagi rózsa című epizódjában találkozhatunk vele. Község Magyarország délnyugati részén.

  • Bajsa

Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A történet szerint innét kértek engedélyt a balesetet szenvedett vonat továbbhaladására. A név feltehetőleg Bajcsa vagy Balsa nevéből eredhet. A film az 1968-as mendei vasúti baleset alapján készült, a baleset előtt a forgalmi szolgálattevő Sülysáptól kért engedélyt, tehát Bajsa feltehetőleg megegyezhet Sülysáppal.

  • Bakhát

Moldova György Szálljon a dal! című kisregényében említett település, mely a szintén fiktív Csongor megyében van.

  • Bakod

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos a Dunapatajhoz tartozó Bakodpusztával, sem pedig Bokoddal.

  • Bakonybánya

Veszprém térségében lévő bányásztelepülés a Kántor című tévésorozat Havas történet című epizódjában. A történet szerint az itteni bánya főpénztárosa rabolja el a bányászok fizetését. A jeleneteket Ajka-Csingervölgyben, a ma már bezárt és elbontott Jókai-bányában vették fel.

  • Bakonypárizs

Fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Bakony hegységben található; a regényben az egyik fiktív szereplő, Adyutcai Bandi indul el az ottani vadonba, miután osztálya kiközösítette. A helynév az említett személynévvel együtt egyértelmű utalás Ady Endre költészetére, ezen belül is leginkább a Páris, az én Bakonyom című versére.

  • Bakonyszék

Berkesi András A 13. ügynök című regényében érintőlegesen említett, fiktív település, minden bizonnyal Veszprém megye területén.

  • Bakonyszéphely

Mág Bertalan Halál a síneken című regényében találkozhatunk vele. Feltehetőleg megegyezhet Veszprémmel, mert a városnak színháza is van, ezenkívül említik, hogy a várost Budapest felől is a 8-as úton lehet megközelíteni, ráadásul aki Pest felől jön, az keresztezi Várpalotát is, ezenkívül a városból Jánosháza is a 8-as úton közelíthető meg. Továbbá említik, hogy a város mellett van a Kab-hegy, illetve, hogy a Balaton is a közelben van. Említést kap még Ajka, Szentgál és Tapolca is, mint a környéken lévő települések.

  • Bakonyterebes

A Telepódium című szórakoztató tévéműsor Spanyolul tudni kell című részének színhelye.

  • Baktatófalva

Mocsár Gábor Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? című szatirikus regényének, és a belőle készült tévéfilmnek a helyszíne.

  • Balatonátokháza

A Família Kft. című sorozat Vili, a szépfiú című részében találkozhatunk vele. A történet szerint Alföldi Kázmérnak itt van büféje.

  • Balatonbogdány

Rónay György Esti gyors című regényének egyik helyszíne. A települést Balatonszárszóról mintázta a szerző, ahol 1941-től haláláig minden nyarát töltötte. A regény alapján készült Utószezon című film e településen játszódó jeleneteit a balatonaligai vasútállomáson forgatták.

  • Balatonborzadály

A Gálvölgyi Show epizódjainak egyik színhelye volt.

  • Balatonbögyörő

A fővárostól autópályán másfél óra alatt elérhető település Zoltán Diána Terézapu beájulna, avagy Állítsátok meg a szőke nőket! című paródiaregényében; a főhős egy munkahelyi továbbképzésének helyszíne.

  • Balatoncsillag

Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének - és a történet folytatásainak - egyik helyszíne. (A filmben Balatonidrányként szerepel).

  • Balatonemőd

Berkesi András A 13. ügynök című regényében találkozhatunk vele. Községi rangú település, bár tíz emeletes szállodája is van; minden bizonnyal a Balaton északi partján fekszik, mert a történet kezdetét jelentő gyilkosság ügyében a Veszprém megyei rendőrség indította meg a nyomozást. A regényben egyébként létező települések is megjelennek (pl. Balatonfüred, Balatonszemes, Veszprém, Siófok), s a történetvezetés alapján gyanús, hogy az emődi bűnügyi helyszíneket talán a csopaki tópart jellegzetességei ihlethették.

  • Balatonidrány

Katkics Ilona A fantasztikus nagynéni című filmjének egyik fontos helyszíne, a név először a film második részében hangzik el (ebben a változatban 1 óra 0 perc 23 másodpercnél). A film itt zajló jeleneteinek többségét a soproni Taródi-várban,[11] egy részüket pedig Dunakeszin vették fel.

  • Balatonkopács

Oláh Gábor A múmia közbeszól című filmjében találkozhatunk vele.

  • Balatonkörtvélyes

Fábián Janka Emma-trilógiájában szereplő fiktív, Balaton-felvidéki település. Az írónő Keszthelyről, Tihanyról és Balatonfüredről mintázta. A regényből kiderül, hogy közel van Balatonfüredhez, mert a főszereplő utal rá, hogy akár bejárhatna Füredre gimnáziumba, ha nem a helyi iskolába járna.

  • Balatonnádas

Berkesi András Akik nyáron is fáznak című regényében szerepel.[12]

  • Balatonmackóalsó

Fábry Sándor kitalációja az egyik kabarétréfájában.

  • Balatonmeggyes

Fiktív község a Balaton-felvidéken, a Doktor Balaton című sorozat fő helyszíne. A külső helyszíneket a szentendrei skanzenban vették fel.

  • Balatonszemezd

A Gyalogbéka című ifjúsági sorozat másik fiktív helyszíne. A név valószínűleg Balatonszemes és Balatonszepezd egyesítésével jött létre.[13]

  • Balatonszentgál

Vasútállomással rendelkező, kitalált település Tihanytól nyugatra, a Balaton északi partján, Gaál Albert Hosszú szökés című filmjében. A településnév a filmben nemcsak elhangzik, de kiírva is látszik az állomásépület homlokzatán. Vasúti kapcsolatban áll a szintén fiktív Bánkházával, s a közelben fekhet a filmben névvel említett Balatonsénye is. A film itteni jeleneteit valószínűleg Örvényesen vették fel.

  • Balatonszered

Az Egyiptomi történet című filmben találkozhatunk vele.

  • Balatonszuttyó

Rényi Tamás Krebsz, az isten című filmjében találkozhatunk ezzel a településnévvel, amely a főszereplő és társai által felállított óriásplakáton olvasható a film 24-25. percében, az alábbiak szerint: „Fortuna Szépségverseny Balatonszuttyó”.

  • Balatontelki

A Dániel című televíziós sorozat Csupa öröm az élet! című epizódjában találkozhatunk e kitalált település nevével.

  • Baláta

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Ballószeg

Fiktív község Magyarország délnyugati részén; a Kisváros című televíziós sorozat Gázkitörés és a Halálos emlék I. című epizódjaiban találkozhatunk vele. A név minden bizonnyal a Bács-Kiskun megyei Ballószögből ered, aminek vasútállomását régen Ballószegnek hívták.[14] A jeleneteket a Zala megyei Sárhidán forgatták.

  • Balmaz

Baranya megyei, elnéptelenedett és ezért – a történet szerint – a településjegyzékből törlésre kerülő falu Gaál István Holt vidék című filmjében. Csak említés szintjén szerepel. Nem azonos Balmazújvárossal.

  • Baltonya

Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében említett település: a történetben egy idős németországi cselédként dolgozó mellékszereplőről derül ki, hogy 1944 előtt ezen a településen élt, nem biztos, hogy jobb módban, de magasabb „sarzsiban”. A név feltehetőleg Battonya nevéből eredhet.

  • Baranyaberenye

Nepp József A Mézga család kalandjai című rajzfilmsorozatában említették a nevét (a Memumo című epizódban).

  • Barinkay-birtok

Ifj. Johann Strauss A cigánybáró című daljátékának egyik helyszíne. A birtok a XVIII. századi Magyarországon, a Délvidéken fekszik, egy kastély és a hozzá tartozó házakból áll. A birtok Jókai Mór azonos című kisregényében szereplő, szintén fiktív Botsinkán alapul; megjelenik a regény feldolgozásával készült, Szaffi című rajzfilmben is.

  • Barlangvár

Nagy Lajos A tanítvány című regényének fő helyszíne. A falu a dél-dunántúli térségben helyezkedik el. A falut Suhopolje faluról mintázta a szerző, mivel itt korrepetálta jogból 1904-ben Jankovich-Bésán Endrét, az itt szerzett tapasztalataiból írta később a regényt.

„Csúnya falu volt, de a környékében lehetett gyönyörködni. Lapályon terült el, három oldalról dombok koszorúzták. Az út egyik oldalán árok vonul, annak partján ritkás sorban fák következtek, akácok, szilfák és nyárfák. (…) A házak nagy udvaraikkal, csűreikkel jókora távolságokban sorakoztak. Magának a megyei útnak egy szakasza, jobbról-balról a házakkal, ez volt a falu, (…) „

  • Bagos

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében. A település a szintén fiktív Revek kisvárostól délre fekszik, tehát valószínűleg Dél-Magyarországon, a települést a szintén fiktív Karós út köti össze Revekkel. Nem azonos Csengerbagos, Szilágybagos és Hajdúbagos településekkel.

  • Bágyaszalók

Az Új Színház Keleti PU. című színdarabjában, és a belőle készült tévéfilmben említik ezt a települést.

  • Bálintakna

Örkény István Glória című kisregényében szereplő község.

  • Bánegres

Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében szereplő település, a csehszlovák határ közelében, viszonylag félreeső vidéken. Mintegy 200 kilométerre fekszik Budapesttől, de vonaton csak hét óra alatt lehet eljutni oda. Az itt működő Magyar Művégtag Művekről ismert, a falu határát is egy különös emlékmű jelzi, melyen a gyárban készült százezredik műláb látható, terméskő emelvényen, az esővíztől való védelem érdekében vörös lakkfestékkel lefestve. A Makkosborostyán–Jenőtábor vasútvonal mellett fekszik, saját vasútállomása is van, továbbá gimnázium és rendőrkapitányság is található itt.[15]

  • Bástyacsótány 77: Lásd: Kocka utca 13.
  • Bátakér

Kepes András Tövispuszta című regénye szerint Tövispuszta közelében lévő település.[16]

  • Bátylaka

Kitalált település Fehér Béla Médiamalom című glosszájában, szomszédos Regővel.[17]

  • Báva

Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.

  • Becstelep

Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében találkozhatunk vele; a Keres Emil által megformált főszereplő itt követi el első postarablását.

  • Berekháza

Kováts Miklós Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket Szarvaskő vasúti megállóhelyén forgatták.

  • Bertót

Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó fiktív dunántúli település, kénbányája a szintén kitalált, a regény szerint a Balatonba ömlő Iszka patak völgyében húzódó vasúti szárnyvonal végállomása. Nem azonos a valóban létező, a mai országhatárokon túli (felvidéki) Bertót községgel.

  • Betononfüred

A Greenpeace Magyarország Egyesület kisfilmjében említett lehetséges új neve a Fertő-tó magyarországi részének. Valószínűleg Balatonfüred nevéből ered az elnevezés.

  • Békésberzence

Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne.

  • Békésház(a)

Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében érintőlegesen említett település, csak egy mozifilm vetítését megelőző filmhíradóban szerepel egy bejátszás az ottani termelőszövetkezet sikereiről. Mivel a könyvben csak melléknévi alakja szerepel, a pontos neve az alapján nem állapítható meg.

  • Bércesfehérvár

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Bihalgebbed

Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének, és a belőle készült filmnek az egyik helyszíne. A film jeleneteit Hollókőn vették fel.

  • Biharos

Magyar József Illatos út a semmibe című filmjének fő helyszíne.

  • Bitta

Fiktív falu Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényében. A faluban főleg rácok élnek és a szintén fiktív Gáld kisváros szomszédságában található.

  • Bodagmacok

Kitalált település Kozár Gábor A siker titka című novellájában; elhelyezkedéséről az írásban csak annyi derül ki, hogy az ország teljesen más részén fekszik, mint a szerző műveiben visszatérő, szintén fiktív Sárosbütykös.[18]

  • Bodajk

Nagyközség és járási székhely, Berkesi András Barátok című regényének az egyik fő helyszíne. Bizonyosnak tűnik, hogy nem azonos a létező, Fejér megyei Bodajkkal, mert a regénybeli település közvetlen közúti kapcsolatban áll Barccsal, vasúti összeköttetésben Szigetvárral és Budapesttel, és közel fekszik a Dráva folyóhoz. Lokalitása alapján talán legvalószínűbben Szentlőrinc lehet az a település, amely mintául szolgálhatott az író számára.

  • Bodok

Mikszáth Kálmán A jó palócok című elbeszéléskötetének helyszíne. A palócok lakta felvidéki falut Szklabonyáról, szülőfalujáról mintázta a szerző. A falu a szintén fiktív Bágy patak mentén fekszik.

  • Bodzaszőlős

A Bátrak földje című fikciós történelmi televíziós sorozatban szereplő helyszín. Rögtön a nyitó epizódban elhangzik a neve: egy (hamis) tanúvallomás azzal igyekezett védeni a sorozat nyitójelenetében történt rokocai hídrobbantás elkövetőjét, hogy a férfi aznap Bodzaszőlősön volt. Mivel a zsandárok ezt elfogadták alibinek, a két település aránylag távol fekhet egymástól. Későbbi epizódok közlései szintén megerősítik, hogy a két város távol fekszik egymástól, utóbbiakból az is kiderül, hogy Bodzaszőlősön a cselekmény idején kolerajárvány tombol.

  • Bogyola

Felvidéki település, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.

  • Bojtárszeglet

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk e fiktív település nevével.

  • Boldogháza

Vidéki település Gyurkovics Tibor Szolgálat című regényében és a belőle készült Boldogháza című darabban. Nem azonos Jászboldogházával.

  • Bolita

Település Csongrád megyében, Szabó Magda Abigél című regényében. Itt született Makó Anna, Gina új személye.

  • Bondoros

Békés megyei település Hintsch György Hét tonna dollár című filmjében. A név Kondorosnak a filmesek által elváltoztatott neve, amit az is igazol, hogy a film alapjául szolgáló azonos című Csurka István által írt regényben a települést Kondorosként említik.

  • Bontóvár

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének egyik helyszíne.

  • Borka

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében, a település a szintén fiktív Harmos folyó közelében fekszik.

  • Bornóc

Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne, falu a Zemplénben. Az 1951-es filmadaptáció ezen településen játszódó jeleneteit az egri érseki palotában, a pedagógia főiskolában és a székesegyházban forgatták.

  • Borsány

Kitalált magyarországi település Vitéz László Békeidő című filmjében.[19]

  • Borsosréde

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.

  • Borsvár

Bíró Lajos A borsvári mandátum című elbeszélésének helyszíne, vidéki kisváros.

  • Borzas-Sárgapatak

Bányásztelepülés Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényében, és a belőle készült filmben.

  • Botor

Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.

  • Botsinka

Jókai Mór A cigánybáró című kisregényében, a XVIII. századi Magyarországon, a Temesi Bánságban szereplő elnéptelenedett birtok, mely egy faluból és egy várból áll. Megjelenik a regény feldolgozásával készült, Szaffi című rajzfilmben is

  • Bozos

Község Észak-Magyarországon a Zemplénben, Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik színhelye.

  • Bölényes

Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Vasasszentgothárd „álneve”.

  • Budamadaras

Érintőlegesen említett, fiktív település Berkesi András Az öt kódex titka című bűnügyi regényében.

  • Budapest 24. kerülete

A Barátok közt televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket a kispesti Wekerletelepen vették fel. Budapesten valójában csak 23 kerület található.

  • Budapest 25. kerülete

Szalkai Sándor Kojak Budapesten című filmjében találkozhatunk ezzel a helynévvel, a jelenetek nagy részét Zuglóban vették fel. Szintén szerepel XXV. kerület a Jófiúk című, 2019-ben indult krimivígjáték-sorozatban. Kristófváros néven is említik.

  • Budapest 33. kerülete

Zsurzs Éva Körözés egy csütörtök körül című tévéfilmjének fő helyszíne.

  • Bükkapáti

A Linda című tévésorozat Aranyháromszög című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel.

  • Bükkösszántó

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett falu.

  • Bükkszentpál

Kitalált település a Brazilok című filmben, futballcsapata vendégként játszik a főszereplők otthonában.

C–CS[szerkesztés]

  • Cenc

Fiktív falu Fejér megyében, Németh László Iszony című regényének egyik helyszíne.

  • Csalános

Fiktív hegyvidéki település Örkény István Visszhang című egyperces novellájában.

  • Csákóberény

Kitalált település, az itt működő Vitéz Pánczél Ida Helyőrségi Művelődési Központ a MarkosNádasBoncz-trió Ki mit tud? 1997 című paródiaműsorának helyszíne. A név nyilván Csákberény elnevezéséből született meg, a csákó előtag pedig utal a közönséget alkotó kiskatonák viseletére.

  • Csákvár

Gyurkó László Aranyborjú című regényéből készült filmben szerepel egy ilyen nevű vasútállomás. Nem azonos a Fejér megyében található Csákvárral.

  • Csát

Község a vidéki Magyarországon, itt zajlottak az 1980-90-es évek Rádiókabaréinak Falugyűlés című, rendszeresen visszatérő, Ihos József által írott epizódjai. Vasútállomása is létesült, de ott nem áll meg a vonat, csak lassít.

  • Cseket

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében. A település a szintén fiktív Revek várostól mintegy 3-4 órára fekszik, valószínűleg Dél-Magyarországon.

  • Cserenyés

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Cserhaláp

Érintőlegesen említett település Palotai Boris Áldott az ilyen fiú című novellájában (megjelent az írónő Bejöhetsz hozzám panaszkodni című kötetében). Az elnevezés bizonyára Cserháthaláp és Cserhalom neveinek elegyítésével született meg.

  • Cserjeszél

Kitalált település Fehér Béla Ismét nem múlt el futballmeccs véres verekedés nélkül című novellájában.

  • Csillagkút

A Jóban Rosszban televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket Nagykovácsiban vették fel.

  • Csingerpatona

Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne. A név minden bizonnyal két létező Veszprém megyei település, Csingervölgy és Lovászpatona neveinek összevonásával született meg.

  • Csirkéd

Érintőlegesen említett, fiktív település Végh Antal A boldogtalan ember című novellájában, amely kötetben a Forgatás című könyvében jelent meg. A Szamos közelében fekszik, egyik szomszédja a szintén fiktív Szamosháza.

  • Csongorpordány

Moldova György Szálljon a dal! című kisregényének egyik helyszíne, mely a szintén fiktív Csongor megyében van.

  • Csontvár

A Megy a gőzös című filmben találkozhatunk ezzel a településnévvel. Feltehetőleg a film forgatási helyszínéül szolgáló Csongrád nevéből vagy a csontváz-ból eredhet.

  • Csoponya

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Csorrantós

Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.

  • Csóványos

Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjében érintőlegesen említett település.

  • Csököd

Kitalált falu Örkény István A Hunnia Csöködön című novellájában.

  • Csöszmöd

Köves József A csöszmödi borszálló című szatirikus regényének helyszíne.

  • Csőpép

Parti Nagy Lajos novelláiban szereplő község.

  • Csudapest

A Liza, a rókatündér című magyar romantikus filmvígjátékban a jelenetek túlnyomó részének színhelye. Az itt játszódó felvételeket általában jól felismerhető budapesti helyszíneken (Erzsébet tér, Andrássy út, SOTE központi tömb) vették fel.

  • Csudákfalva (románul Ciudac)

Wass Albert Farkasverem című regényének fő (fiktív) helyszíne az erdélyi Mezőségen, Halasd (Câmpina) mellett.

  • Csuklód

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Csutkaváralja

A rögöcsei csoda című színműben, és a belőle készült tévéfilmben említik.

D[szerkesztés]

  • Dabad

Szabó Magda A Danaida című regényében szereplő település.

  • Dalos-zug

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Darasznya

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne. Első okleveles említése idején a neve még Paláncs volt. Címerében Kun László lándzsája szerepel, hiszen Szent Joakimról elnevezett templomát a király gyógyulásának emlékére, az általa lándzsadobással kijelölt helyen állították.[20] Egyes szájhagyományok szerint itt született Ian Fleming, mások szerint valójában a szomszédos Locsmándon.[21] Templomát Szent Ubaldo nevére szentelték.[22]

  • Darnapuszta

A Bors című tévésorozat Vesztegzár a határon című epizódjában találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával.

  • Daruszeg

Kitalált falu, Rideg Sándor Daruszegi vasárnapok című regényének helyszíne.

  • Dengely

A Dunakanyarban található, várrommal rendelkező település a Linda című tévésorozat Hazajáró lélek című epizódjában. A jeleneteket Visegrádon vették fel.

  • Derek

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Derékfalva

Falu, Gergely Miklós és Korcsmáros Pál A mi falunk lesz az első című diafilmjében.

  • Dicshalom

A Mondolat kiadási helyeként megjelölt település. A név Széphalom település nevének paródiája.

  • Dobor

Várral rendelkező település Szilágyi István Hollóidő című regényében.

Döbrög kastélya a Lúdas Matyi 1977-es rajzfilmváltozatában.
  • Döbrög

Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményében szereplő kisváros és birtok, amelyről a földesúr, Döbrögi is a nevét kapta; a kisváros nevezetes a nagy vásárairól, a birtoknak pedig részét képezi egy nagy erdő is. A költemény 1949-es filmadaptációjának döbrögi jeleneteit több helyszínen forgatták: a vásári jeleneteket Dömsödön, a Döbrögi kastélyában játszódó részeket a dabasi Halász Móricz-kúriában, a többi városi jelenetet szintén Dabason, az erdei részeket pedig Gödöllőn vették fel.

  • Drenk

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének egyik helyszíne, mely a Felvidéken fekszik. Jelentős tatár közösség lakja.

  • Dunakalász

Érintőlegesen említett település Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében. Létező budapesti (budai) helyszíneken bemutatott bűncselekmény-együtteshez kapcsolódóan említik: az itteni szivattyútelepen dolgozik a legendás nyomozókutya segítségével felderített ügy elkövetőihez köthető csoport egyik tagja. A névadást – már csak a megnevezett helyszínekhez való közelsége okán is – minden bizonnyal a Duna partján fekvő Budakalász neve ihlette.

  • Dunapüspöki

Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmjében találkozhatunk egy ilyen településnévvel; ez a film fiktív helyszínének, Acélvárosnak a rendszerváltás utáni neve. A jeleneteket Dunaújvárosban forgatták.

  • Dunaszemes

Fiktív Duna-parti falu Bács-Kiskun megyében Nagy Lajos műveiben. Először a Kiskunhalom című ál-szociografikus regényében bukkant fel, mint a szomszéd falu, majd a Három boltoskisasszony című regény helyszíneként szerepelt. A községet szülőfalujáról: Apostagról mintázta a szerző. A regényből készült, 1993-ban bemutatott tévéfilmet is Apostagon forgatták.

  • Dunaszentmárton

Hintsch György Kártyavár című filmjének egyik helyszíne.

  • Dunaszéphely

Festői kisváros a Duna partján, a Pepe című televíziós sorozat helyszíne. Kollár Gábor háza a valóságban Budapesten található, a kisvárosban játszódó többi jelenetet a szentendrei skanzenban forgatták.

  • Dürhővölgy

A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív helynév, az ott feltárt előember-lelőhely tette ismertté.[23] Közelebbről nincs lokalizálva.

E–É[szerkesztés]

  • Ecsellő

Fiktív mezőváros, Urbán Ernő Uborkafa című színdarabjának helyszíne. Nem azonos a romániai Ecsellővel.

  • Elvirapuszta

Fiktív település Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című kisregényében, valószínűleg Fejér megyében.

  • Előrév

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Erdőudvardi

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Éberlak

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

F[szerkesztés]

  • Fábiánfalva

Kitalált falu az első világháború előtti Magyarországon, Szatmár megyében, Móricz Zsigmond A fáklya című regényének fő színhelye. Egyesek szerint a szerző Fábiánházáról mintázta a falut.

  • Fácánpuszta

A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a településnevet.

  • Fácányos

A Dongó örs kalandjai című televíziós sorozat Falun nyaralunk című epizódjának helyszíne, a jeleneteket Besenyszögön forgatták.

  • Fartőrákosbendő

A Mézga Aladár különös kalandjai rajzfilmsorozat Musicanta című epizódjában Mézga Géza említi: „Erre azt mondja a góré: 'Nézze, Mézga kartárs, önnek hivatali kötelessége, hogy leutazzon a fartőrákosbendői pótraktár-telephelyünkre aktákat pókhálózni.”

  • Fehérvár

Vidéki kisváros Simó Sándor Franciska vasárnapjai című filmjében. Nem összetévesztendő Székesfehérvárral.

  • Feketekút

Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjében szereplő, kitalált falu. A faluban játszódó jeleneteket 6 valós faluban és egy erdőben forgatták. Nem azonos a szlovákiai Feketekút (Šambron) községgel.

  • Feketetelek

Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.

  • Feketeváros

Alföldi város a Tisza partján Grecsó Krisztián műveiben. A név egyrészt utalás Mikszáth Kálmán A fekete város című regényére, másrészt tisztelgés az író előtt. A várost Csongrádról mintázta a szerző. Nem azonos az Őrvidéken található Feketevárossal.

  • Felső-Akác

Vidéki falu Fejes Endre Rozsdatemető című regényében.

  • Felsőfalu

Vidéki falu, Háy János Rák Jóska, dán királyfi című színdarabjának helyszíne. Nem azonos a szlovákiai Felsőfaluval.

  • Felsőgádor

Szathmári Sándor Hiába című utópikus regényének egyik helyszíne.

  • Felsőhát

Kitalált Vas megyei település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melynek egyik érintőlegesen említett helyszíne.

  • Felsőpiskolc

Örkény István Tóték című kisregényében és drámájában említett Észak-Magyarországi település.

  • Felsőregmec (szlovákul Horno Regmecké)

A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Csehszlovákiához csatolt település. Az elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a valóságban létező és szintén a szlovák határon található Felsőregmec településsel, mert az Sátoraljaújhely térségében lévő magyarországi település, ez viszont Vác környékén található. Érdekesség, hogy 1920-ban Felsőregmec tiszta szlovák falu volt, egy másik érdekesség, hogy a filmben a ,,Regmec" szó Regéc községnek a filmesek által eltorzított neve.[24]

  • Felsőszeg

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Felsőtatárdi

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében említett település a Felvidéken. Nevét bizonyára a hajdan ott élt tatár népcsoport után nyerte el.

  • Felsőtörökverő

A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.

  • Fenekes

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Fenyőér

Bányateleppel rendelkező, kitalált település vagy településrész, „ott, ahol a legsűrűbb a Bakony erdeje”. Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében szerepel, a legendás nyomozókutya segítségével felderített bűnügyek egyikének helyszíneként említve. A név születése összefüggésben lehet a környéken lévő Fenyőfő településsel.

  • Fényesagócs

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Féregnádasd

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Fokos

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

G–GY[szerkesztés]

  • Gabos

Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

  • Gádoros

Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne; az író szülővárosának Szekszárdnak felel meg. Nem azonos a Békés megyei Gádoros településsel.

  • Galgarét

Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település.

  • Gallyasfa

Szénbányászatból élő község valahol Magyarországon, Sarbu Aladár Töredék, Tűnődő, illetve Tájkép tóval című regényeiben. A szerző és családja a regények születése előtt Pilisszentivánon élt, s a művek megannyi tájleírása, névhasználata is azt támasztja alá, hogy a könyvbéli falut az író e településről mintázta. Említésre kerül még a regényekben Porkövesd település, amely a fenti analógiák alapján Pilisvörösvárral azonosítható, valamint Dombos is, amely a regények leírásai alapján az esztergomi vasútvonal által érintett nagyobb települések valamelyike, talán maga Esztergom, esetleg Óbuda lehetett.

  • Galyabérc

Az Angyalbőrben című tévésorozat Military-tours című epizódjában kerül említésre. A név feltehetőleg a Galya-tető és a Kajla-bérc nevéből jött létre.

  • Gáld

Fiktív kisváros, Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényének helyszíne.

  • Gátalja

Alföldi község vagy községrész, folyóparti tanyavilága kulcsfontosságú helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

  • Gecsőpuszta

Kitalált település A sípoló macskakő című magyar filmszatírában, a cselekmény egy itteni nyári táborban játszódik.

  • Gerely

Kitalált település Felvidéken, Kassa közelében, Mikszáth Kálmán A dzsentri fészek című elbeszélésében.

  • Gerlafüred

Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.

  • Glogova

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényében szereplő falu egy fiktív település. „Messze, messze innen sehol sincs még jóravaló országút sem, nemhogy vasút lenne. (...) Ötszáz esztendő kell ahhoz, hogy Glogova ott legyen, ahol a civilizált vonalba eső falvak vannak. A talaj agyagos, terméketlen és makacs. (...) Szegénység, nyomor van itt és mégis valami báj, valami édes poézis. A csúnya viskókat megszépítik a hatalmas sziklák, amelyek rájok néznek. Szinte nem illenék e szép sziklákat elrontani cikornyás kastélyokkal, melyeknek tornyai eltakarnák őket.”

Mikor Nagy Miklós kutatni kezdett a Beszterce ostroma című regény valóságtartalma után, az alkotói szabadságot teljesen figyelmen kívül hagyva, a következő ironikus választ kapta Mikszáth 1896. február 2-án kelt levelében: „…Még bizony rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-re, hogy »aljas« koholmány, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában sem fordul elő - Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában.” Mikszáth eme művében igyekezett a mese és a valóság határmezsgyéjén maradni, így a valós helyszínek mellé nem létezőket is beépített a történetbe (esetünkben Glogova). A regény első 1917-es filmadaptációjának e faluban játszódó jeleneteit Szászfenesen és Sztánán forgatták. Az 1958-ban bemutatott filmváltozatban a szlovákiai, Korponai járásban fekvő Zsibritó községben vették fel a glogovai jeleneteket.

  • Gózon

Mikszáth Kálmán A jó palócok című elbeszéléskötetében szereplő felvidéki falu, mely a szintén fiktív Bágy patak völgyében fekszik.

  • Göcsejszeg

Fiktív Zala megyei település Végh Antal A forgatás című novellájában (megjelent az író Forgatás című kötetében); a fővárostól a legkedvezőbb megközelítési útvonala a történet szerint a Balatontól északra vezet. Egykori nagy kastélyában kis falusi iskola és tanítói szolgálati lakás kapott helyet, az épület többi része lassan az enyészetévé válik.

  • Gömörháza

A Szerencsi, fel! című rajzfilm-sorozat helyszíne.

  • Göndöcs

Keleti Márton Fel a fejjel! című filmjének egyik helyszíne.

  • Gőzalsóvár

Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában, futballcsapata a Gőzalsóvári Vasutas.

  • Gyánód

Mohácsi János és Mohácsi István rendezéseiben felbukkanó kisváros.

  • Gyelénes

Kitalált falu, Rakó József, Zórád Ernő és Szemere Antal Párducok és galambok harca című diafilmjének helyszíne. Nem azonos Gelénes községgel.

  • Gyetva

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett falu, mely a szintén fiktív Karacsin és Nahátszentpéter mellett fekszik. Nem azonos a szlovákiai Gyetva (Detva) várossal.

  • Gyopáros

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Gyulaháza

Fiktív kisváros Gádor Béla Vidéki Othello című kisregényében, és Zsurzs Éva filmrendező e mű alapján készített, 1967-ben bemutatott, Othello Gyulaházán című filmvígjátékánan. A filmet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a Mafilm műtermeiben forgatták. Nem azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaháza községgel.

  • Gyűrű

Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényének egyik helyszíne. Város a Duna partján, egykori megyeszékhely.

H[szerkesztés]

  • Halasd (románul Câmpina)

Wass Albert Farkasverem című regényének egyik, fiktív helyszíne az erdélyi Mezőségen, Csudákfalva (Ciudac) mellett. (Nem azonos sem a létező, felvidéki Halasd, sem a szintén létező munténiai, Prahova megyei Câmpina településekkel.)

  • Hangafok

Fejér Tamás Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. A jeleneteket Szilvásváradon vették fel.

  • Hangosvölgy

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Halmaz

Máriássy Félix Fügefalevél című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Cegléden forgatták.

  • Hegyalja

Érintőlegesen említett település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában.

  • Hejőkacat

A Napirajz című internetes képregény- és karikatúra-oldalon felbukkanó fiktív helynevek között szerepel.[25]

  • Hejőpacsmag

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Herceghartyán

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Hercegudvar

Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényében említett település. A Gyűrűt veszélyeztető árvíz miatt feláldozott három falu egyike.

  • Herkópáter

A Barátok közt egyik helyszíne; Berényi András halála után kiderült, hogy itt vett házat a Mátyás király téren egykor működő nevelőintézet vezetőjének, a Pécsi Ildikó által alakított Kórónak. Az elnevezés feltehetőleg a „tudja a herkópáter” és más formákban fennmaradt szólásból származtatható, melynek eredete több évszázadra nyúlik vissza; egyes feltevések szerint egy egykor létezett XVII. századi pap, más vélekedések szerint az Atyaúristennek a magyar nyelvben eltorzult, német nevét (Herr Gott Vater) őrzi.[9] Ezen a néven a XIX. században legalább két élclap is létezett.[10]

  • Heverdel

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Hétrongyos

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Hódmezővásárhelykutasipuszta

Az 1920-as években Hugo Andreas Hartung (Netzschkau/Vogtland 1902. szeptember 17.München, 1972. május 2.) későbbi német író (a Hódmezővásárhely közelében lévő) Székkutason (akkor még Kutaspuszta) vendégeskedett. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet 1955-ben filmként is feldolgoztak. A film első jelenetében szereplő ölnyi hosszúságú állomásnév: Hódmezővásárhely-Kutasipuszta. A név születése összefüggésben lehet a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal egykori Kutasi puszta nevű megállójával, ami Hódmezővásárhely és Székkutas határában volt található.[26] A jeleneteket a Vajdaságban lévő Felsőhegy vasútállomásán forgatták.

  • Hollós

Mág Bertalan Zsákutca című regényének és a belőle készült Megtörtént bűnügyek című tévésorozatnak A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele. Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy Hollós községnek a közvetlen szomszédságában egy Rempe nevű település található. Egy másik érdekesség, hogy Nemesrempehollós környékén található egy Egyházashollós nevű település is, amit Hollós néven említenek először az oklevelek.

  • Homoki

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjában említett település.

  • Homoknyékvárad

Kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában. A települést az írás szerint két napos vonatúttal lehetett elérni Budapestről, legendás futballcsapata a Nyékvárad ÚCSTK (Újonnan földhöz jutottak, Családok Testedző Köre).

  • Homonna

A Kisváros című televíziós sorozat Mit akart mondani? című epizódjában találkozhatunk vele. Nem azonos a Felvidéken található Homonnával.

  • Honos

Szőke András Hasutasok című filmjének fő helyszíne. A név feltehetőleg a vasúti járműveken található „Honállomás” és „Honos KTH” feliratokból ered. A jeleneteket Taliándörögdön és a tapolcai vasútállomáson forgatták.

  • Horád

Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye; termelőszövetkezetének futballcsapata a járási bajnokságban játszott.

  • Hortobágyakasztó

A Kisváros című televíziós sorozat Fönícia Takarék című epizódjában találkozhatunk vele.

  • Hosszúhegy

A Balaton közelében fekvő, kitalált település Dobozy Imre A pince című novellájában.

  • Humbákfalva

A Tibi atya internetes mémsorozat főszereplőinek lakóhelye.

I[szerkesztés]

  • Ibusár

Fiktív vidéki település Parti Nagy Lajos Ibusár című színdarabjában és novelláiban. A település nevét egy IBUSZ plakát ihlette, melyen az utazások árai voltak feltüntetve, innen a név: IBUSZ-ár, Ibusár.

  • Igercs

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjában említett település.

  • Illéshegyalja

Palásthy György Retúr című filmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket Angyalföld vasútállomásán forgatták.

  • Ilosva

Felvidéki kisváros, Móricz Zsigmond Az isten háta mögött című regényének színhelye. Nem összetévesztendő az ukrajnai Ilosva (Іршава) várossal.

  • Ipolymellék

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Irgács

A Portugál című film, illetve az azonos című színdarab fiktív helyszíne. A 300 lelkes település elvileg a Dunántúlon lehet – bár elhelyezkedése a filmben nincs lokalizálva –, mert a főszereplő fővárosi esszéíró, Bece Portugáliába kívánt eljutni, amikor „elakadt” ebben a faluban. A jeleneteket Viden és Nagyalásonyban forgatták.

  • Irtály

Fiktív falu Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényében.

  • Istvánd

Balaton-parti város Nádasdy László Fény a redőny mögött című filmjében. A jelenetek egy részét Keszthelyen vették fel. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Istvánddal.

Ivaros vasútállomása valójában Csongrád vasútállomása
  • Istvánvárad

Kitalált település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a főszereplő család lakóhelye (kiírva először a 9. perc 26. másodpercében szerepel). Az itt játszódó jeleneteket Vácott vették fel.

  • Iszapvár

Település Moldova György Istók, a vizek királya című novellájában.

  • Izsép

Falu, Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjának egyik helyszíne. Nem összetévesztendő a horvátországi Izsép (Topolje) faluval.

  • Ivaros

Az Indul a bakterház folytatásaként aposztrofált Megy a gőzös című film Ivaros vasútállomásán játszódik. Ivaros a film szerint egy magyarországi kisváros, ahol a két világháború közötti vidéki társadalom jellegzetes képviselői bukkannak fel. A filmet Csongrádon forgatták.

  • Ivánmindszent

A Megy a gőzös című filmben hallhatjuk ezt a nevet. A név feltehetőleg a forgatási helyszín Csongrád környékén található Mindszentből ered.

J[szerkesztés]

  • Jajdon

Erdélyi, hegyvidéki kisváros a századfordulói Magyarországon, Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének helyszíne. A kisváros neve utalás az ott lakók mindennapi életének komorságára, zordonságára. Jajdont Zilahról mintázta a szerző.

  • Jakháza

Bányásztelepülés Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Előléptetés című epizódjában találkozhatunk vele.

  • Jankavölgy

Szilvási Lajos Egymás szemében című regényének egyik helyszíne. Ennek a falunak az építőtáborában tölti a nyarat a regény főhőse.

  • Jászkunpalota

A persely, avagy egy görbe nap Budapesten című tévéjátékban a főszereplők ebből a fiktív kisvárosból származnak.

  • Jászlak

Kitalált település Berkesi András Hűség című politikai-történelmi regényében, elhelyezkedése nincs lokalizálva.

  • Jenőtábor

Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarország északi részében, a csehszlovák határtól nem messze, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.[27]

  • Jósfa

Érintőlegesen említett település a Kisváros című tévésorozat Tolvaj húga című epizódjában.

K[szerkesztés]

  • Kákony

Falu Somogy vármegyében; Gárdonyi Géza A lámpás című regényének fő helyszíne.

  • Kalászpuszta

A mi kis falunk című sorozat Meglepetés című epizódjában itt kell a papnak egy temetési szertartást megtartania.

  • Kalotafő

Fiktív falu a kalotaszegi hegyek között, az 1943-ban bemutatott Kalotaszegi madonna című film egyik helyszíne. A filmet Borszéken forgatták.

  • Kámváspuszta

Kitalált helynév Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melyben büntetés-végrehajtási intézet található itt.

  • Kangyal

A Barátok közt sorozatban hangzott el a neve, a Varga Izabella által alakított Balogh Nóra egy időre oda költözött.

  • Karabátor

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Karacsin

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett falu. A szintén fiktív Gyetva és Nahátszentpéter mellett fekszik.

  • Karancsfalva

Nógrád megyei település a Karancs–Medvesben. Gyertyán Ervin Karancsfalvi szökevények című regényében, és a belőle készült filmben találkozhatunk vele. Nem tévesztendő össze a Partiumban lévő a Karáncsfalvával.

  • Kárászi

A Drága örökösök című televíziós sorozat másik vidéki helyszíne, Ökörapáti szomszédságában levő város. A jeleneteket Budakeszin vették fel.

  • Kardoshíd

Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében tesznek említést róla. A történet szerint a balesetet szenvedett motorvonatnak itt lett volna a végállomása.

  • Kecerakonca

A Mézga család rajzfilmsorozatban Mézgáék vidéki rokonai itt laktak.

  • Kecskésharkány

A Szeress most! című sorozat 31. részében elhangzó említés szerint itt él a Tatai Piroska nevű szereplő családja.

  • Kékberek

Alföldi falu vagy falurész egy meg nem nevezett folyó mentén, tanyavilága Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik lényeges színhelye.

  • Kékújhely

Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, a szintén fiktív Kék megyében, a jelenetek többsége itt játszódik. Van matematikai gimnáziuma, ahova azonban a hatályos rendelet értelmében csak Kék megyei lakosok vehetők fel, más megyeiek – mint a főhős – még annak ellenére sem, hogy Zöld megyében például nincs is gimnázium. Az igazgatónő azonban korántsem akkora erkölcsi „lángoszlop”, mint amekkorának mutatja magát, így demonstrálva, hogy minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle.

  • Kemecsend

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabájban említett település.

  • Kerazsán

Felvidéki település, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.

  • Kerepeshuta

Miklauzic Bence Hőskeresők című filmjének fiktív helyszíne; a forgatókönyv szerint borsodi falu, ahol a megélhetést a rendszerváltás előtt a közeli vasgyár biztosította. Elhangzik a filmben a Nagyhuta településnév is, mint a szomszéd falu neve, ez utóbbi azonban létező településnév. A film jeleneteit Pátyon és Tökön forgatták.[28][29]

  • Kerekesfüzítő

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Keresztszeg

Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó kitalált, vélhetően dunántúli település. Semmi nem utal arra, hogy azonos lenne a 19. században ilyen néven is emlegetett, Bihar vármegyei Körösszeg településsel.

  • Kerékfalva

Falu, Gergely József és Korcsmáros Pál A mi falunk lesz az első című diafilmjében.

  • Keser

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjában említett település.

  • Kétháza

A Csere Rudi című, Fejér Tamás által rendezett, 1988-ban bemutatott ifjúsági film egyik helyszíne.

  • Kincsapáti

Falu a Vértesben a Cofidis Hihetetlen, de igaz! című reklámfilmjében.

  • Kisbánya

Fejér Tamás Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. Nem tévesztendő össze a romániai Kisbányával.

  • Kisharta

Baranya megyei dombvidéki falu Örkény István Glória című 1956-os kisregényében. Nem azonos a Bács-Kiskun megyei Harta községgel.

  • Kiskara

Fiktív alföldi falu, Móricz Zsigmond Sárarany című regényének egyik helyszíne. „A falu csinos kis alföldi magyar falu. Alig száz házból áll. Rendesen kiszabott hosszú telkek; a kert mindenütt gyümölcsös, és a falu közepén a pompásan megépült fatorony valóságos kis erőd kellő közepéről nyúlik ég felé, mint egy dárda. A hegyében kakas berzenkedik s ez messze hirdeti, hogy itt református, tehát színmagyar nép lakik. A gróf Karai-család névadó birtoka ez a falu.

  • Kiskorpás

Kitalált település Örkény István Hírek és álhírek című egyperces novellájában. Nem azonos a valóságban is létező Kiskorpád községgel.

  • Kiskunbékás

Palásthy György Hazai pálya című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Kunszentmiklóson vették fel.

  • Kiskunfertő

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Kiskunhalom

"Nagy Lajos remekműve, a Kiskunhalom egy dunai falu – Apostag1930-as évekbeli társadalmát örökíti meg. Az egész könyv egyetlen vaskos tévedés: a címe. A Kiskunság, az más világ. Nem jobb, nem rosszabb, de más. Apostagra legfeljebb a Dunahalom név illett volna." (Varga Domokos Vizek könyve című könyvéből, 132. o.)

  • Kisküllő

Bánki Viktor 1943-ban bemutatott Shakespeare-adaptációja, a Makacs Kata című filmvígjáték egyik színhelye.

  • Kisladovány

Fehér Béla Két felhívás – Gyere haza, Frici és Meghívásos pályázat című humoreszkjeinek kitalált színhelye. Utóbbi szerint a települést a szintén fiktív Lesharaszttal a 404-es főút köti össze.

  • Kispércs

Kitalált település Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakáj című színdarabjában.

  • Kispirics

Pusztai Zsolt Ufoman című filmjének fő helyszíne; község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A jelenetek nagy részét Ibrányban forgatták. A falunév bizonyára a létező Kispiricse (a nyírségi Piricse településrésze) nevével azonos, de része lehetett a népdalbeli név kialakulásában a Veszprém megyei Kispirit község nevének is.

  • Kisrozsdás

Jellemzően bortermelésből élő, kitalált település, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában. Határában jó bor is terem – borellenőr érkezésekor természetesen azzal kínálják –, de a borászatban tárolt, illetve más településeken (például Nagyrozsdáson) kisrozsdási minőségi borként árult tételek jelentős hányada „egérízű, zsákízű, hordóízű”.

  • Kisteszér

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban említik. Nem tévesztendő össze Teszérrel.

  • Kisvatya

Rideg Sándor: A kisvatyai harangozó nyilatkozata című novellájában szereplő település.

  • Klopacska

Felvidéki kis bányászvároska, az első világháború előtti Magyarországon Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényének színhelye. A városkát Mecenzéfről mintázta az író. A város a szintén fiktív Szkopacs és Sugó patakoknál fekszik.

  • Kocka utca 13.

Fiktív nagyvárosi lakótelepi panelház Nagy Bandó András humorista előadásaiban és műveiben, amely a tipikus, jellegtelen lakótelepek életét és problémáit (csőtörés, 1987-es nagy havazás és tüzelőhiány) figurázza ki, eltúlozva. A rendszerváltás okozta lelkesedésből lakói gúnyosan "Bástyacsótány 77"-té nevezték át.[11][12] [30] Ez utóbbi elnevezés Baróti Géza egyik színműve, a Bástyasétány '77 címének kifacsarásából születhetett.

  • Kocsonyád

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Koplalló

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Korog

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos Szamoskóróddal, amelyet Korog néven említenek először az oklevelek.

  • Korpád

Falu, majd idővel városi rangot kapott helyszín, Moldova György Egy város emlékkönyvébe című novellájában. Nem azonos Kiskorpád községgel.

  • Korpáspuszta

Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában.

  • Korporád

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Kóty

Szándékosan kitalált néven említett falu Móra Ferenc azonos című novellájában, a Szegedet körülvevő kiterjedt pusztavilágban. A mű az író Göröngykeresés című kötetében jelent meg.

  • Ködörkút

Cserépy László Orient Express című, 1943-ban bemutatott romantikus filmjében a főhősnő e kitalált település földbirtokosának a lánya.[31]

  • Kőhegy

Korompai Márton Azt hittem… című vasútbiztonsági kisfilmjében említik.

  • Krahács

Kitalált falunév a Rádiókabaré Nyomják Krahácsot... kabaréjelenetében.

  • Krapec

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében szereplő falu, mely a Felvidéken fekszik, a Vág folyó közelében.

  • Kripóc

Fiktívnek tűnő felvidéki, a Garam vízgyűjtő területén fekvő település Móra Ferenc A nagyeszű kripóciak című novellájában (megjelent az író Göröngykeresés című kötetében).

  • Kristófváros

Budapest fiktív városrésze, a Jófiúk című krimivígjáték-sorozat fő helyszíne. Említik úgy is, mint Budapest XXV. kerületét.

  • Kunbajom

Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település. Az elnevezés Kunbaja neve és a -bajom utótagú településnevek (például Biharnagybajom) elegyítéséből jöhetett létre.

  • Kuntanya

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Kunvadas

Závada Pál Egy piaci nap című regényének fő színhelye. Alföldi falu Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Karcag közelében. Valószínűleg Kunmadarasnak felel meg a falu, mivel a valóságban itt zajlottak le azok a pogromok, melyek a regény alapjául szolgáltak.

  • Kurjantó

Egy kiskunsági település írói fantázia szülte álneve Temesi Ferenc Amszterdam, stb. című regényében, amely – az életrajzi ihletésű műveket alkotó író helynévadási szokásait figyelembe véve – nagy valószínűséggel létező települést fed, ahol – a mű szerint – a XIX. században Petőfi Sándor családja is lakott. Az 1970-es években még vasúton is elérhető volt az akkor 2500 lelkes település, Fülöpszállás külterületén.

  • Kuruchalom

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Kutyanyak

Fiktív település Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című regényében,

L[szerkesztés]

  • Lados

Baranya megyei elnéptelenedett és ezért – a történet szerint – a településjegyzékből törlésre kerülő falu Gaál István Holt vidék című filmjében. Csak említés szintjén szerepel.

  • Lajosgerecse

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk vele. A történet szerint innét szöknek meg azok a fegyencek, akik később a főszereplő szakasz egyenruháit lopják el egy filmforgatáson, ahol a szakasz tagjai fegyenceket alakítanak.

  • Laposladány

Kitalált alföldi kisváros, Szép Ernő Patika című színdarabjának színhelye.

  • Lassú-rét

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Lánc

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjában említett település.

  • Légrád

Fejér megyei település Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében; a Keres Emil által megformált főszereplő második, benzinkúti rablásának helyszíne. A jeleneteket Pétfürdőn vették fel. Nem tévesztendő össze a horvátországi Légráddal.

  • Lengyelbugac

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Lenkeháza

A Drága örökösök című televíziós sorozatban említett, kitalált település; Ökörapáti vetélytárs faluja az asszonyfuttatáson.

  • Lepénd

Gárdonyi Géza műveiben szereplő falu.

  • Lesharaszt

Kitalált település Fehér Béla Töredékek Berettyó Gyula szellemi műhelyéből, Ismét nem múlt el futballmeccs véres verekedés nélkül és Meghívásos pályázat című humoreszkjeiben. Utóbbi szerint a települést a szintén fiktív Kisladovánnyal a 404-es főút köti össze. Az első okleveles források még Paláncs, illetve Pecek névvel említik a helyet.

  • Letényfalva

Érintőlegesen szóba kerülő település Berkesi András Húszévesek című bűnügyi regényében; a történet szerint egy olyan esperes szolgálati helye vagy lakhelye, aki szemtanúja (esetleg, a homályos megfogalmazás alapján akár részese is) lehetett egy 1944-es kivégzésnek.

  • Léta

Szolnok megyei település a Holt-Tisza partján, Örkény István Macskajáték című kisregényében, illetve színdarabjában.

  • Licsipancs

Hamvas Béla Karnevál című regényében egy kitalált gyilkosság kitalált helyszíne.

  • Liszka

Kitalált felvidéki falu, Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című nagyregényének helyszíne. A falut Körtvélyesről mintázta a szerző.

  • Locsmánd

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne; Darasznyával szomszédos település, a szintén fiktív Cser megyében. Közép-Európa egyik leggazdagabb madárparadicsoma, több madárfaj csak itt fordul elő egész Európában.[32] Korábban Makk Hatos nevet viselő italmérését, Filotás Ádám helyi lakos tevékenysége előtt tisztelegve, az ő beceneve után Amper Falatozó névre keresztelték át.[33] Testvérvárosa Riccione, legnagyobb ünnepe a szüreti fesztivál.[34] Minden bizonnyal nincs köze a ténylegesen létező, burgenlandi Locsmánd községhez.

  • Lohina

Felvidéki falu, Mikszáth Kálmán A lohinai fű című elbeszélésének helyszíne.

  • Lombos

Elzárt, izolált falu, Pálfalvi Nándor Csoda Lomboson című regényében.

  • Lovaspuszta

Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolán: A test angyala című művében szereplő település.

  • Lovas-szirt

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Lóvár

Baktai Ferenc kabarészámaiban szereplő város, mely a szintén fiktív Krahács megye székhelye (bár Posványos is székhelyként szokott szerepelni).

  • Lóvásárhely

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett település.

M[szerkesztés]

  • Macsolád

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Magasgyörgye

Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.

  • Magyarnafta

Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékában találkozhatunk vele.

  • Magyarszurdok

Alapvető anyagi nehézségekkel küzdő kisváros az 1980-as évek Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékban, amelyet az a veszély fenyeget, hogy beolvasztják a szomszédos Tatárszegbe – hacsak nem történik valami addig.[35] A jeleneteket Dunaföldváron vették fel.

  • Mahornyák

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében említett település, mely a Felvidéken fekszik, jelentős tatár közösség lakja.

  • Majornok

Fiktív, palócok lakta, felvidéki falu Mikszáth Kálmán műveiben, amit az író valószínűleg a felesége, Mauks Ilona szülőfalujáról, Mohoráról mintázott. A szintén fiktív Bágy patak mentén fekszik. "Majornok igen unalmas kis falu volt, egészen az isten háta mögött elrejtve a nemes vármegye egyik legigénytelenebb szögletében."

  • Makátsfalva

Kitalált település Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakáj című színdarabjában.

  • Makkosborostyán

Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarországon, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.[15]

  • Makkosfüzítő

A Barátok köztből ismert helyszín, a történet szerint innen származik Kertész Vilmos jelenlegi felesége, Fekete Bözsi mama.

  • Makkosszállás

Rendőrkapitánysággal és önkéntes tűzoltósággal is rendelkező település közvetlenül a magyar-ukrán államhatár mentén, az RTL Klub Keresztanyu című, 2020 őszén induló napi sorozatának fiktív helyszíne. A jeleneteket díszletfaluban forgatták, amit a Drága örökösök című sorozat ugyancsak fiktív helyszínét, Ökörapátit megjelenítő díszlet-település nagyszabású átépítésével alakítottak ki.[36]

  • Makucska

Falu Zala megyében, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című szatirikus elbeszélésének helyszíne.

  • Maracska

Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele. Tolna megyei település Paks környékén. Bár a település a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Baracskából vagy a Dunaújváros melletti Baracs községből ered.

  • Marosvár

Bíró Lajos műveiben szereplő vidéki kisváros.

  • Marovány

Község a Felvidéken, Mikszáth Kálmán A szökevények című elbeszélésében.

  • Málnás-Újváros

Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.

  • Mándor

Fiktív település Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényében. A település a szintén fiktív Gáld és Bitta közelében fekszik.

  • Máriaostoros

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Mátraszentanna

Örkény István Tóték című kisregényének fő helyszíne. Község a Mátrában, Eger térségében. Az Isten hozta, őrnagy úr! című filmváltozatában a jeleneteket Szarvaskőn forgatták, ami Eger mellett a Mátra és a Bükk-vidék határában fekszik, tehát a kisregény helyszínével megegyező helyen.

  • Mátraszentmiklós

Örkény István Tóték című kisregényében említett település, mely (hasonlóan a cselekmény fő helyszínéhez, Mátraszentannához) a Mátrában található.

  • Mátravárad

Marton Endre Már nem olyan időket élünk! című filmjének egyik helyszíne.

  • Mecser

Szabó Magda A Danaida című regényében szereplő város, innen származik a mű hősnője. A várost Debrecenről mintázta a szerző.

  • Mecske

A magyarosztrák határszakasz mentén lévő település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában. A történet szerint ennél az állomásnál térítik el a vonatot. A jeleneteket a Győr–Veszprém-vasútvonal PorvaCsesznek állomásán forgatták.

  • Mezőkertes

Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település. A név feltehetőleg Mezőkeresztesből eredhet.

  • Méla

Város, Nádas Péter Protokoll című tragikomédiájának színhelye.

  • Mérgespata

Fiktív település az Irigy Hónaljmirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában, csak kórházát említik.

  • Mézeskút

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Miklósdomb

Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Cege „álneve”.

  • Mindenszentek

Grecsó Krisztián Isten hozott című regényében említett alföldi település.

  • Mitér

Békés megyei település Bacsó Péter Te rongyos élet című filmjében, ide telepítették ki a grófokat, gyártulajdonosokat. Neve feltehetőleg a „Mit ér az élet?” kifejezésből ered. A jelenetek nagy részét Nagybörzsönyben forgatták.

  • Modolány

A Na végre, itt a nyár! című film és a belőle készült sorozat fő helyszíne. A jeleneteket Pilisszentlászlón és Pilisszentléleken forgatták.

  • Mogyoróújfalu

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel.

  • Mohor

Gáll István A ménesgazda című regényének helyszíne, fiktív település Magyarország déli határánál, Mohácstól délre, annak közelében. A regény alapján készült filmet a bajnai Sándor-Metternich-kastélyban és Répáspusztán forgatták.

  • Monostor

Ottlik Géza Buda című regényében a főhős, Bébé ide vonul el vidékre a fővárosból. Monostor a valóságban Gödöllő városa. Ottlik Géza anyja 1924-ben vásárolt itt házat, ahol az író a vakációit töltötte. 1946 és 1954 között itt is élt.

  • Mosonfüzes

Határátkelővel rendelkező település Pajer Róbert Ördög vigye című filmjében. A történet szerint itt lép be az országba az ördög és a társa. A név feltehetőleg Rábafüzesből eredhet.

  • Musa

Kitalált falu az első világháború előtti Magyarországon, Szatmár megyében, Móricz Zsigmond A fáklya című regényének egyik színhelye. A név a mucsai szó szándékos ferdítése.

N–NY[szerkesztés]

  • Nádasterebes

Település a Robog az úthenger című filmsorozat Balatoni betyárok című részében.

  • Nádori-Csabadul

Település Szabó Magda Az ajtó című, 1987-ben megjelent regényében. Eredetileg két különálló falu, de törvényhatóságilag egyesítették őket. Innen származik Szeredás Emerenc, a regény egyik hősnője (akit a Túrkevéről származó Szőke Julianna valóságos figurájáról mintázott az írónő, ezért feltehetően Túrkevének felel meg Nádori-Csabadul). A regényből készült film ezen községben játszódó részeit Lovasberényben forgatták.

  • Nagybábony

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település Örkény István Macskajáték című kisregényében.

  • Nagycserés

Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében többször említett, városi ranggal bíró település: a történetben egy alacsonyabb rangú magyar katonatiszt véli azt magáról, hogy ha nem kényszerült volna 1944 után emigrációba, akkor közel egy évtized után már polgármester lehetne a nevezett városban.

  • Nagycsép

Fiktív település Szilágyi István Hollóidő című regényében, csak érintőlegesen említik. Nem azonos Csép községgel.

  • Nagyfüzitő

Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében kerül említésre a fiktív Fejér megyei település salakbányája, ott szökött meg a rabló házaspár az őket üldöző rendőrök elől. A film külső felvételeit részben a Balaton-felvidéken, Vigántpetenden és környékén, részben Leányfalun forgatták.

  • Nagyhályog

Kitalált lusta, porlepte kis falu az Alföldön (valószínűleg Csongrád megyében), Cserna-Szabó András Félelem és reszketés Nagyhályogon című novellaciklusának színhelye.

  • Nagymagony

Kitalált település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ahol érintőlegesen említik az itteni termelőszövetkezetet.

  • Nagyrétfalva

Kitalált falu, Gergely Miklós, Kovács György és Pál György Ütközet a krumpliföldön nevű diafilmjének helyszíne.

  • Nagyrozsdás

Korrupcióval és pletykákkal átszőtt, kitalált kisváros, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában, annak fő helyszíne. Jellegzetes létesítménye a fürdője; ennek külső felvételeit az óbudai selyemgombolyító épületénél vették fel.

  • Nagytárkány

Kováts Miklós Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne, ahol súlyos vasúti baleset történik. Nem azonos a Tisza-partján lévő Nagytárkánnyal.

  • Nahátszenpéter

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett falu; 9 kilométerre fekszik a szintén fiktív Karacsintól.

  • Nászliget

Néhány házból álló dél-nyugat magyarországi település a Kisváros című televíziós sorozat Aknamunka című epizódjában.

  • Nekeresd

Kitalált falu, mely több műben is megtalálható, például a Mátyás király és a nekeresdi bírók című mesében. [Maga a helynév egyébként létezik, bár sokan talán nem is gondolnák: Zalaegerszeg egyik városrészét hívják így.]

  • Nemesjános

A Munkaügyek című televíziós sorozat IV. évfolyamának 11., Workplace Consulting című epizódjában hangzik el a neve, amely Nemesvámos eltorzításával, „személynevesítésével” születhetett.

A Baradlay család nemesdombi kastélya a valóságban a bozsoki Sibrik-kastély
  • Nemesdomb

Kitalált alföldi falu, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében, valószínűleg Debrecen közelében. Itt élt a Baradlay család. A regény filmváltozatának nemesdombi jeleneteit a bozsoki Sibrik-kastélyban forgatták.

  • Nosztaháza

Kitalált település a Felvidéken, Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében. Ebből a településből származik a történet férfi címszereplője, valószínűleg a nevét is innen kapta.

  • Nógrádregmec

A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Határmenti község Vác térségében.

  • Nyíratád

Érintőlegesen említett fiktív település Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című történelmi-bűnügyi regényében. Az elnevezés Nyíracsád és Nagyatád neveinek elegyítésével születhetett meg.

  • Nyírkenderespuszta-Homokfelső

A Robog az úthenger című sorozat Balatoni betyárok című részében említik. A történet szerint innét származik a főszereplő Józsi rendőrismerőse.

  • Nyírmadocsa

A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne. A név feltehetőleg Nyírmada és Madocsa nevének elegyítéséből ered. A jeleneteket Pilisszentlászlón forgatták.

  • Nyírszamos

Koltai Róbert Világszám! című filmjének egyik helyszíne, az egyik főszereplő (Naftalin) bátyja bebörtönzésétől az 1956-os forradalom kitöréséig az ottani színház kellékese volt. A név arra két városra utal, amelyek támogatták a filmet és a forgatási helyszínek egy részét is adták: Nyíregyháza és a Szamos folyó partján lévő Szatmárnémeti.

  • Nyírugar

Érintőlegesen említett fiktív település Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című történelmi-bűnügyi regényében.

O–Ő[szerkesztés]

  • Olaszröszke

Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne. A Zemplénben elhelyezkedő község valódi megfelelője Girincs, mivel itt élt a Dőry család. Az 1951-es filmadaptáció ezen településen játszódó jeleneteit az egri érseki palotában, a pedagógia főiskolában és a székesegyházban forgatták. Az 1984-ben bemutatott tévésorozat itt játszódó jeleneteit a bozsoki Sibrik-kastélyban forgatták.

  • Orbác

A Kisváros című televíziós sorozat Hamis pénz című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel. Község Magyarország délnyugati részén. A jeleneteket a Baranya megyei Hobolon vették fel.

  • Orgonásliget

Kitalált helyszín az Utánam, srácok! című sorozatban, Lillafüred filmbeli megfelelője.[37]

  • Oroszvár

A Szentendrei-szigeten lévő település Bacsó Péter Megint tanú című filmjében. A történet szerint itt lakik Pelikán József, és ennek a településnek lesz a polgármestere. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a ma Pozsonyhoz tartozó Oroszvárral. A név feltehetőleg a forgatási helyszínként szolgáló Kisoroszi nevéből eredhet.

  • Oszú

Fiktív helyszín Nyíri János Madárország című regényében, megfelel a létező Tarcal településnek.

  • Óbánya

Berkes Péter Az öreg bánya titka című regényének fő helyszíne. Határmenti falu a Hegyköz térségében. Nem tévesztendő össze a Baranya megyében található Óbánya nevű településsel. A filmváltozat jeleneteit Csolnokon forgatták.

  • Ógyarmat

Keményffy Tamás Mázli című filmjének fő helyszíne; a forgatókönyv szerint a magyar-osztrák határ mentén található. A film jeleneteit az Észak-Magyarországon található Cserhátszentivánon vették fel.

  • Ökörapáti

A Drága örökösök című tévésorozat fő helyszíne. A falut Budakeszi és Telki között építették fel, Budakeszi külterületén. A díszletfalu nagyszabású átépítésével született később egy új fiktív település, Makkosszállás néven, ott forgatták Keresztanyu című tévéjáték-sorozatot.

  • Öregberény

Az Öregberény című televíziós sorozat helyszíne. A jeleneteket Budajenőn és a solymári vasútállomáson forgatták.

  • Öregtelep

Kitalált település vagy településrész az Utánam, srácok! című sorozatban.[37]

  • Öregvisnyó

A Gyalogbéka című ifjúsági tévésorozatban találkozhatunk vele. A jeleneteket Nagyvisnyón, illetve a szarvaskői, a szilvásváradi és az ózdi vasútállomáson forgatták (még Velence-telep házai is látszódtak), de néhány jelenetet Pilisszentlászlón, Pilismaróton és a Szentendre közelében lévő sikárosi erdészháznál vettek fel.

  • Örkényzug

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Örvény

Az Öregberény című tévésorozatban tesznek említést róla.

P[szerkesztés]

  • Pagonytusnád

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában említett, mindössze 30 lelkes település.

  • Pajkaremete

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Pajkarét

A mi kis falunk című sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a fő helyszín, Pajkaszeg szomszéd települése, akikkel állandó rivalizálásban állnak a pajkaszegiek. A jeleneteket Pilisszentlélek határában vették fel.

A Pajkaszeg főterén található „modern szobor”, mely a falu jelképe is. Kakaós briósnak mondják, bár elég gyakran mással keverik össze.
  • Pajkaszeg

A mi kis falunk című sorozat fő helyszíne. Pest megyei település, aminek eredetileg "Pajtaszeg" lett volna a neve, csak az erősen ittas lakosok remegő kézzel vésték fel a nevét a táblára. Lakosainak száma 147 fő.[38] A jeleneteket Pilisszentléleken vették fel.[39]

  • Pajkavölgy

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Palánk

Kitalált erdélyi falu, az 1941-ben bemutatott Leányvásár című film egyik helyszíne. Nem azonos a szerbiai Palánk faluval.

  • Pallag

Fiktív falu Szentes közelében, Simó Sándor Franciska vasárnapjai című regényében. Innen származik a regény címszereplője.

  • Papháza

A Kisváros című televíziós sorozat Mérkőzés című epizódjában találkozhatunk vele. Település Magyarország délnyugati részén. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Papházával.

  • Parászka

Felvidéki falu, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésének egyik színhelye. A települést a valóságban is létező Peszerény község alapján alkotta meg Mikszáth, Mauks Ilona visszaemlékezései szerint.

  • Parlaghát

Moldova György Parlament gebinben című novellájában szereplő település, a „Nincsen hézag” termelőszövetkezet székhelye.

  • Pasaháza

A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.

  • Pálháza

Dunántúli, valószínűleg Fejér megyei település A tizedes meg a többiek című filmben és a belőle készült kisregényben. A film jeleneteit Telkiben forgatták. Nem azonos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálházával.

  • Pándok

Kitalált vidéki kisváros Szász Péter Egy kis hely a nap alatt című, 1973-ban bemutatott filmjében, a film szerint a városnak szimfonikus zenekara volt, futballcsapata pedig a Fradi együttesével is játszott.[40] A név legvalószínűbben Pánd és Mándok nevének elegyítésével születhetett meg.

  • Párd

Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A történet szerint ennél a megállónál történik egy súlyos vasúti baleset. A film az 1968-as mendei vasúti baleset alapján készült, amikor Pusztaszentistván megállóhelynél két vonat frontálisan ütközött, tehát Párd feltehetőleg megegyezhet Pusztaszentistvánnal.

  • Pávabánya

Üdülőhely, Parti Nagy Lajos novelláiban.

  • Pelyhes

Téglagyárral rendelkező határmenti település Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Túszdráma a vonaton című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket Pilisjászfalun forgatták.

  • Perence

Kisváros, Győri Péter Szörnyetegek és bolondok című művének fő színhelye.

  • Perenyevackor

Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai rajzfilmsorozat Távszerviz című epizódjában érintőlegesen említett vidéki település, "Új Barázda" (vagy "Új Garázda"?! nem érthető pontosan) Tsz. nevű termelőszövetkezetéről ismert.

  • Peretnek

A Dollárpapa című film fő helyszíne. A filmet Nagykőrösön forgatták.

  • Perezd

Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének 2022-ben bemutatott filmváltozatában szereplő település. Ide utazik egy hétre a címszereplő.

  • Petlend

Gárdonyi Géza műveiben szereplő település.

  • Pécelmocsolád

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Pécsasszonyfa

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Pétermizse

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban találkozhatunk vele. A név feltehetőleg Lajosmizséből ered.

  • Péterpuszta

Szomaházy István Egy éjszaka Péterpusztán című elbeszélésének helyszíne, vidéki falu és udvarház.

  • Pikkes

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Piliscsávoly

Falu, Csáth Géza A kút című elbeszélésének helyszíne. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Pilis hegységben található. Nem azonos a Bács-Kiskun megyei Csávoly községgel.

  • Piliskéve

Az Aranyélet című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Pilisrátót-Cicekfalva

Az Index.hu Napirajz rovatának egyik miniképregényében érintőlegesen említett település. Az itt készülő élelmiszeripari termékek csomagolásán a neve rövidítve szerepel, „Mede in PRC” formában.[41]

  • Pilisszentgerő

Fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Pilis hegységben található.

  • Pirosujhely

Kitalált település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, Piros megyében. Annyi derül ki róla a filmből, hogy van matematikai gimnáziuma, a különféle korábbi kalamajkák után, a film utolsó szakaszától itt folytatja középiskolai tanulmányait a fiatal főhős. A film egyes jeleneteiből ítélve a települést az M3-as autópályán lehetett megközelíteni, egy helyen látható egy útjelző tábla is, ahol a neve rövid u-val írva szerepel.

  • Pockos

Falu, Zádori Bence Banyaláz és Pockosi vész című regényeinek helyszíne.

  • Pogányszentgyörgy

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozat helyszíne. A név feltehetőleg a forgatási helyszínnek, Tatárszentgyörgynek a filmesek által megváltoztatott neve.

  • Pókahegyes

Fiktív, hetven házból álló falu Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényében.

  • Polyákpuszta

Fiktív falu Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című kisregényében. A falu valószínűleg Fejér megyében fekszik.

  • Porlód

Temesi Ferenc Por című szótárregényének fő helyszíne. A regény számos szereplője, fordulata és egyéb momentuma jelzi, hogy a regénybeli város vitán felül Szegeddel azonos (a regényben még Porlód-térkép is található, amely pontosan megfeleltethető a csongrádi megyeszékhely térképének). A helynév, azonos jelentéssel felbukkan az író számos későbbi művében is.

  • Porvár

A kitalált Taksony vármegye székhelye Eötvös József A falu jegyzője című regényében.

  • Pórakút

Fiktív település Örkény István Glória című, 1956-os kisregényében. A községet valószínűleg Sztálinvárosról mintázhatta, mivel a Déry Tiborral itt töltött időszakának tapasztalataiból született meg a kisregény.

  • Posványos

Baktai Ferenc kabarészámaiban szereplő város, mely a szintén fiktív Krahács megye székhelye (bár Lóvár is székhelyként szokott szerepelni).

  • Pöcehát

A Szeszélyes című szórakoztató műsor ötödik epizódjában szereplő település.

  • Pötke

A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív település, a sorozat fő helyszínének számító Szecső közelében;[42] az ottani erdő legmagasabb fája varázserővel bír.[43] Felbukkan a képregény-sorozat más epizódjában is, amely szerint 8 kilométerre fekszik. Hogy mitől, az nem derül ki egyértelműen, de a Napirajz-univerzum jellegzetességei alapján feltehetőleg a szintén fiktív Szecsőtől.[44]

  • Puppental

Község Parti Nagy Lajos novelláiban.

  • Pusztaszemere

A Barátok közt című sorozatban itt zajlik a „víz-projekt”. Az egyik epizódban utalnak rá, hogy a forgatókönyv szerint a település Győr közelében van, eszerint elképzelhető, hogy a névadást Győrszemere neve ihlette.

R[szerkesztés]

  • Rabiráz

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Rablóvágás

Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.

  • Radosháza

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

  • Radva

Fiktív kisváros Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Raplód

Falu, egyik színhelye Mohácsi János, Mohácsi István és Kovács Márton Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című színművének. A falut a lovasberényi események ihlették, amelyek során 1946-ban a szovjet katonák és a lakosok közt kialakult konfliktus következményeként a Gulágra vittek öt lakost színjátszás közben. Mohácsi későbbi rendezéseiben is szerepel a falu, például a szombathelyi Mágnás Miskában vagy a marosvásárhelyi Az öreg hölgy látogatásában is.

  • Rácmedgyes

Gaál Béla 1935-ben bemutatott Budai cukrászda című filmjében találkozhatunk vele, ott a történet szempontjából kisebb jelentőségű, de mégis lényeges helynév.

  • Rácpácegres

Lázár Ervin meséiben előforduló helység, melynek elnevezését gyerekkori lakóhelye, Alsórácegrespuszta nevéből alkotta meg.

  • Rákosmákos

Egy budapesti, a központtól nagyon távol eső városrész elnevezése Temesi Ferenc műveiben. A regényekben említett jellegzetességei alapján (megközelítési útvonal, a városrész egykori ismert lakói) a név szinte biztosra vehetően Rákoshegyet takarja.

A Rákosszentmihályi toronyváros szférakarcolói
  • Rákosszentmihályi toronyváros

A Mézga család rajzfilmsorozatban MZ/X 30. századi lakóhelye.

  • Rátót

Több régi, a vidéki elmaradottságot csúfoló klasszikus falucsúfoló („rátótiáda”), továbbá Schwajda György A rátóti legényanya című regénye és az abból született, A legényanya című film színhelye. Egyes források szerint e csúfolók Gyulafirátótról szólnak, de mind az ottani lakosok, mint két másik hasonló nevű magyarországi településen (Rátóton és Vácrátóton) élők el szoktak határolódni a rátótiádák által megjelenített nagy mérvű együgyűségtől, ezért az anekdotikus, illetve az említett regényben és filmen is megjelenített település inkább fiktívnek tekinthető. A filmet Gyermelyen forgatták.

  • Redecs

Fiktív település Budapesttől 60 kilométerre, Szabó Magda Alvók futása című novellájának egyik színhelye.

  • Redéc

Fiktív falu Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című kisregényében. A falu valószínűleg Fejér megyében fekszik.

  • Regő

Kitalált település Fehér Béla Médiamalom című glosszájában, szomszédos Bátylakával.

  • Rekettyés

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében szereplő falu, mely a Felvidéken fekszik.

  • Rempe

Mág Bertalan Zsákutca című regényében és a Megtörtént bűnügyek című tévésorozat e regényből készült, A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele; Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy a könyv szerint Rempe község közvetlen szomszédságában egy Hollós nevű település található.

  • Rendes

Bán Frigyes Felmegyek a miniszterhez című filmjében találkozhatunk ezzel a községgel.

  • Repcsány

Fiktív észak-magyarországi, borsodi kistelepülés, a Hacktion: Újratöltve című televíziós sorozat Falazásban profi című epizódjában. A sztori szerint a településnek korábban cementgyára volt, a falu iskoláját egy budapesti építési vállalkozó a halála előtt nagy összeggel támogatta; a magas munkanélküliség miatt a munkaképes helyi férfiak egy része ugyanezen vállalkozó fővárosi építkezésein talált munkát.

  • Revek

Fiktív síksági kisváros, mezőváros Szilágyi István Hollóidő című regényének egyik színhelye, valószínűleg Dél-Magyarországon helyezkedik el. A kisvárosból indul a szintén fiktív Karós út, mely összeköti az úgyszintén kitalált Bagos településsel.

  • Réterdős

Fiktív vidéki település, Kiss Márton Angéla evangéliuma, avagy a réterdősi patkányfogó című színdarabjának helyszíne. Egy kritika szerint az amúgy saját színházzal rendelkező helység valahol a MÁV ibusári szárnyvonala mentén fekhet (ez utóbbi persze ugyancsak fiktív helynév).[45]

  • Rigókő

Észak-dunántúli (Vas megyei) kisváros, Szabó Csongor Péter azonos című – horrorelemeket sem nélkülöző – misztikus thrillerjének színhelye. A regénybeli város mindennapjai kedélyes viszonyok között telnek, a mélyben azonban egy vérfagyasztó, soha be nem vallott gyilkosság emlékezete búvik meg.

  • Rizseshurkád

Temesi Ferenc műveiben szereplő település, mely a szintén fiktív Csömör megyében található.

  • Rokoca (Rokocza)

A Bátrak földje című, 2020-ban indult magyar filmsorozat fő helyszíne, városi ranggal bíró település. Egy kisebb folyó mentén fekszik, amelynek neve azonban az eddig leadott epizódokban nem hangzott el. Ezidáig annyi vált még ismertté vele kapcsolatban, hogy nem megyeszékhely, távol esik Pesttől és a határában emelkedő hegyekről „messzi havasok” is látszódnak. Kiderült még, hogy a környező, nem túl közeli városok egyike Bodzaszőlős, ahol a cselekmény kezdete idején kolerajárvány tombolt. A 18. epizódból az is kiderül, hogy a városban gimnázium is van. A jelenetek túlnyomó többségét a Nagytétényi Kastélymúzeum épületében, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén forgatták.

  • Rózsavár

Dévényi Tibor A Tökéletes Robot című, 2097-ben játszódó, tudományos-fantasztikus kisregényének kitalált színhelye, hatszámjegyű lélekszámmal rendelkező nagyváros.

  • Rögöcse

Nagyközség valahol Magyarországon, A rögöcsei csoda című komédia színhelye.[46] A mű filmváltozatát javarészt debreceni, hajdúnánási és pocsaji helyszíneken forgatták.

  • Rődely

Fiktív kisváros Szilágyi István Hollóidő című regényében.

S–SZ[szerkesztés]

  • Sajókút

Fábri Zoltán Életjel című filmjében találkozhatunk ezzel a településsel. Bányásztelepülés Észak-Magyarországon. A film az 1952-es szuhakállói bányaszerencsétlenséget dolgozza fel, tehát feltehetőleg a település megegyezhet Szuhakállóval.

  • Sádvár

Fiktív település Kamondi Zoltán Az alkimista és a szűz című filmjében. Nem összetévesztendő Szádvárral.

  • Sáfrányos

Kováts Miklós Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne.

  • Sándorpuszta

Észak-magyarországi falu, "melyet keletről a Börzsöny övez, nyugatról az Ipoly", Háy János Dzsigerdilen című regényének egyik színhelye.

  • Sáraság

Alföldi falu Grecsó Krisztián műveiben. A település a szintén fiktív Fekete megyében található. A falut Szegvárról mintázta a szerző.

  • Sárdvölgy

Fiktív lepusztult, romos, mocsárban és vízben úszó falu Kamondi Zoltán Az alkimista és a szűz című filmjében. A faluban játszódó külső jeleneteket a romániai Bözödújfaluban forgatták.

  • Sármező

A Csere Rudi című ifjúsági film egyik helyszíne.

  • Sárosbütykös

Kitalált település az Öregpatak folyása mentén, Kozár Gábor Aranyláz Sárosbütykösön című novellájában; határában fogták el egy ötvenkét rendbeli betöréses lopást elkövető bűnbanda egyik tagját. Sajnálatos módon csak az egyiket.[47] A település és annak EztRád nevű zenekara a szerző más novelláiban is felbukkan.

  • Sárszeg

Kosztolányi Dezső Pacsirta és Aranysárkány című regényeinek színhelye, egy poros, istenháta mögötti kisváros, ahogy a neve is mutatja. A város mintájául Kosztolányi szülővárosa, Szabadka szolgált. A regényekből készült filmadaptációkat Baján és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban forgatták. A Pacsirta második filmváltozatának felvételei a Pesti Magyar Színházban és környékén készültek.

  • Sereges

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Somogymogyoród

A Mézga család rajzfilmsorozatban említett település, itt élnek Mézga Géza rokonai. Nevének előtagja alapján valószínűleg Somogy megyében fekszik.

  • Somorja

Érintőlegesen említett helység Berkesi András A fekete mappa című bűnügyi regényében, az egyik szereplő rokonságának volt ott korábban földbirtoka. Székesfehérvárhoz közel fekszik, nem lehet azonos a létező, felvidéki Somorjával. Mivel azonban a regény jobbára létező helyszíneken játszódik, az sem kizárható, hogy a szerző esetleg tévesztésből fakadóan használta ezt a nevet, a Fehérvárhoz valóban közeli Soponya helyett.

  • Somoród

Többször, bár jobbára érintőlegesen említett helység Berkesi András Hűség című politikai regényében. Könnyen lehet, hogy a név szerzői vagy szerkesztői figyelmetlenség szüleménye: első ízben ugyanis még Somodor formában jelenik meg (a könyv 51. oldalán), mint a mű egyik fő helyszínét, Somogyfajszot környező települések egyike, márpedig Somodor valóban viszonylag közel fekszik a nevezett községhez. A névválasztást, ha nem puszta betűcsere állt a hátterében, Somodor, Homorúd és a Homoród- előtagú településnevek elegyítése szülhette.

  • Sonk

Németh László Emberi színjáték című regényében szereplő település, valószínűleg a Tolna megyei Gyönk „átkeresztelése”.

  • Sotonya

Fiktív község, nevét a Gálvölgyi Show 1992-es szilveszteri epizódjában említik.

  • Sót

Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne, az író Pécsről mintázta, ahol rokonai éltek.

  • Sóvár

Moldova György Szálljon a dal! című kisregényének egyik helyszíne, nagyváros, a szintén fiktív Csongor megye székhelye.

  • Sutyorka

Fiktív község, Milbacher Róbert Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet című meseregényének helyszíne.

  • Süle

Thurzó Gábor A szent című regényének egyik fiktív nyugat-dunántúli helyszíne, itt állatorvos a történet egyik kulcsszereplője, a nyilvánvalóan a Jézus Társaságáról mintázott kitalált szerzetesrend, a Szent József Fiainak Társasága mintatehenészetében.

  • Süttőlapocka

Dél-dunántúli település Örkény István Fellendülés a sportszeriparban című egyperces novellájában, a település határában a Déldunántúli Mélyfúró Vállalat kutatói kőolajat kerestek, amikor egy fúrásból 2200 méteres mélységből a földgázkitörést követően teniszcipők lövelltek az égbe.

  • Szacsa

Sas Tamás Rosszfiúk című filmjének helyszíne. A városi jeleneteket Esztergomban, az intézetben játszódó jeleneteket pedig a csobánkai Margitliget kastélyában forgatták.

  • Szakály

Érintőlegesen említett település Berkesi András Barátok című regényében. Valahol a Dél-Dunántúlon fekszik, de így is valószínűtlen az azonossága a ténylegesen létező, Tolna megyei Szakály községgel, mert a történet szerint annál jóval közelebb fekszik a Drávához, alig tíz kilométer a távolsága a regény fő színhelyének számító, ugyancsak fiktív (a történetvezetés alapján talán Szentlőrinc helyére lokalizálható) Bodajktól. Fekvése alapján talán Sellyével azonosítható.

  • Szamosháza

Végh Antal Jégzajlás című kisregényének egyik fő helyszíne, 18 kilométerre fekszik Szatmárnémetitől, a Szamos folyó közelében. Említi az író az A boldogtalan ember című novellájában is, amely kötetben a Forgatás című könyvében jelent meg. Termelőszövetkezettel és vasútállomással, de egyre kevesebb kilátással rendelkezik; egyik szomszédja a szintén fiktív Csirkéd.

  • Szarvascsanád

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Szárcsapuszta

Magyar József Illatos út a semmibe című filmjében hangzik el ennek a településnek a neve.

  • Szecső és Szecső–Tibortelep

A Napirajz képsorainak visszatérő helyszíne, fiktív, valaha jobb napokat látott magyar kisváros. Itt található többek között a Gébics söröző is, a képsorok legtöbb visszatérő szereplőjének törzshelye. Legalább egy villamosjárata is van.[48]

  • Szegényrét

Budapest szegény, lakótelepi része Árkus József 1987-es szilveszteri Szuperbolájában, ahol a magyar család, "Takács 2"-ék laknak. Itt él Román szomszéd, aki Horvát szomszéd szerint lopja az áramot, valamint itt laknak Ny-Németék és K-Németék egy hatalmas, közös, ámbár fallal leválasztott lakásban, és Tót szomszédék is, akik azonban szilveszter este nem tartózkodnak odahaza, ugyanis a hétvégi vízlépcsőjüket építgetik Gabčíkovón. Lakóit az akkori európai államok, névadását az abban az évben indult Szomszédok című tévésorozatban is szereplő Gazdagrét ihlette.

  • Szekeresd

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Szekcső

Részben német nemzetiségiek lakta település, a női főszereplő otthona Szász János Örök tél című tévéfilmjében. Minden bizonnyal nem azonos a Baranya megyei Dunaszekcsővel, mert a filmben az hangzik el, hogy Tolna megyében fekszik. [Valószínűleg Kaposszekcsőre gondoltak.] A forgatáshoz szükséges dél-dunántúli sváb környezetet az alkotók a szentendrei Skanzenben találták meg.

  • Szénás

Kitalált település a Gyalogbéka című televíziós sorozatban, melynek az itt játszódó epizódjait Tóalmáson és a putnoki vasútállomáson vették fel.

  • Szentalj

Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjében találkozhatunk ezzel a településnévvel. A névválasztás feltehetőleg összefügg a Baranya megyei Szentlászló község nevével, amely község szomszédos a film forgatási helyszínéül szolgáló Almamellékkel.

  • Szentdiófás

Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolán: A test angyala című művében szereplő település.

  • Szentimre

Az Állomás című televíziós sorozatban találkozhatunk vele. Település a magyar-román-szerb hármashatárnál.

  • Szentkatalin

Határmenti település Magyarország dél-nyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Túszdráma a vonaton című epizódjában találkozhatunk vele. A név feltehetőleg a fő forgatási helyszín Szigetvár közelében lévő baranya megyei Szentkatalin községből eredhet, de a sorozatban lévő település nem azonos a valóságban létező településsel. A jeleneteket Piliscsabán vették fel.

  • Szentkereszt

Alföldi város, Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik érintőlegesen említett színhelye; az itteni MEDOSZ focicsapata a megyei bajnokságban szerepelt.

  • Szentlacháza

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában szereplő település.

  • Szentmáriarét

Kitalált falu Ambrus Mária és Zsótér Sándor Gyilkosság meghirdetve című színdarab-fordításában, melynekl eredeti szerzője Agatha Christie volt. A név a főszereplő, Miss Marple angliai lakhelye, St. Mary Mead magyarított változata.

  • Szentmárton

Kisváros, Gábor Andor Dollárpapa című komédiájának helyszíne. Nem azonos a romániai, szlovákiai és horvátországi Szentmárton falvakkal.

  • Szentpatak

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Szentvázsony

Az Aranyélet című televíziós sorozat egyik helyszíne, Zebegény községből kölcsönzött helyekkel. A Miklósi Janka nevű szereplő itt indult polgármesteri posztért.

  • Szennyeshalom

Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Szepetlelke

A Linda című tévésorozat Pop-pokol című epizódjában találkozhatunk ezzel a fiktív településnévvel. A történet szerint innét lopnak el brilliánsokat.

  • Szepezd

A Munkaügyek című televíziós vígjáték-sorozat visszatérő motívumai közé tartozik a „Szepezdi Köztisztviselő Találkozó”. Említés szintjén néhány korábbi epizódban is felbukkant ez a képzelt rendezvény, de a III. évad 8. epizódja (Műkedvelő előadás) kifejezetten a munkaügyesek e találkozóra való felkészüléséről, és az ottani fellépésükről szólt.[49] A Köztisztviselő Találkozón zajló jeleneteket a solymári művelődési ház színháztermében forgatták. A név nyilván Balatonszepezd nevéből ered, de a sorozatban a Balaton- előtag sehol sem hangzik el.

  • Szépkert

Veszprém környéki település a Kántor című tévésorozat Havas történet című epizódjában. A történet szerint van itt egy itt lovasudvar, aminek a tulajdonosai törvénytelen úton szerzik a jövedelmük nagy részét. A jeleneteket Porva-Szépalmapusztán vették fel.

  • Szépvölgy

Vidéki falu Szabó István Zárójelentés című filmjének fő helyszíne. A faluban játszódó jeleneteket Zebegényben forgatták. Nem azonos a valóságban is létező, Budapesthez tartozó Szépvölggyel.

  • Szigetkeve

Község a Csepel-szigeten. A Zimmer Feri 2. című film helyszíne. A név feltehetőleg a Csepel-szigetből és a település szomszédságában található valóban létező Ráckevéből ered. A jeleneteket is Ráckevén forgatták.

  • Szigetkomlós

A Jóban Rosszban című sorozatban említett település.

  • Szigetnádasd

Bacsó Péter A tanú című filmjében szereplő Duna-parti falu, itt gátőr Pelikán József. A külső helyszíneket Tahitótfalun forgatták, a Pelikán házában játszódó jeleneteket a Mafilm 4. műtermében felépített díszletben vették fel.

  • Szikbottyán

Koltai Róbert Világszám! című filmjében találkozhatunk ezzel a fiktív településnévvel.

  • Szikes

Falu, Sarkadi Imre Kísértetjárás Szikesen című regényének színhelye.

  • Szikhalom

A Megy a gőzös című film egyik helyszíne. A név feltehetőleg Szihalomból és Szeghalomból ered.

  • Szomjúhely

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Szotyolás

Petrovácz István Csere Rudi című ifjúsági regénye, illetve az abból készült, 1988-ban bemutatott, Fejér Tamás által rendezett film egyik helyszíne, vasútállomása van.[50]

  • Szömölnök

Település Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében. Létező, a Szentgotthárdi járásba tartozó más településekkel (Orfalu, Apátistvánfalva) együtt kerül érintőlegesen említésre, amely tájon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik fontos nyomozása zajlik. A névadást feltehetőleg a környéken létező Alsó- és Felsőszölnök települések neve ihlette, amelyet a szerző Szomolnok nevével elegyíthetett.

  • Szurdokfűrdő

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Szunyogos

Kitalált alföldi település Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében. Ennek a településnek a vonatállomásánál találkozik egymással Baradlayné és fia, Ödön.

T[szerkesztés]

  • Taktaruzsány

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Talárd

Község a Balaton-felvidéken. Köpfler Tibor El Nino – A kisded című filmjében találkozhatunk vele.

  • Tarcsa

Koltai Róbert Világszám! című filmjének egyik helyszíne. A történet szerint az egyik főszereplőt, Dodót itt börtönözték be. A név feltehetőleg Kistarcsa, Nagytarcsa és Kerepestarcsa nevével lehet összefüggésben.

  • Tarhospaszulyfalva

Kitalált falu, az Irigy Hónaljmirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjának helyszíne, amely az epizód végére (nem teljesen függetlenül a polgármesterének korrumpálódásra való hajlandóságától) városi rangot kap. [A falunév a műsorban kiírva is látható, 7 perc 25 másodpercnél.] A lakosság magas alkoholfogyasztási hajlandóságának köszönhetően a településről annyi jövedéki adó folyik be az államkasszába, mint Budapestről, ezért arra törekszenek, hogy a fejlesztésre kapott forrásaik is azonosak legyenek. A település díszpolgárainak egyike Solymos Tóni; a helyi politikai életben a Függőben Lévő Kisgizda Párt tevékenysége érdemel említést. A felvételek Etyeken készültek.

  • Tarhosrév

Szilvási Lajos Egymás szemében című regényének egyik helyszíne. A regény kitalált helyszíneket vegyít létezőekkel, így a főhös a budapesti „Tófenék lakótelepen” él, „Jankavölgybe” megy építőtáborba, apja pedig korábban egy „Tarhosrév” nevű vidéki városban dolgozott.

  • Tarnád

Kilátástalan sorsokkal teli, kitalált város valahol Észak-Magyarországon, Goda Krisztina Veszettek című filmjében és a film alapjául szolgáló regényben. A film jeleneteit kazincbarcikai, ózdi, várpalotai és budapesti helyszíneken forgatták.[51]

  • Tataújkér

Fiktív település a Napirajz webképregény 014 szamuraj című, egy képkockás epizódjában, itt működik a Tataújkéri Kaolinbányász Szamurájsport Egyesület.[52] Elnevezése Tata és Abaújkér nevének elegyítéséből keletkezhetett.

  • Tatárszeg

Fiktív kisváros az 1980-as évek elejének Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című televíziós vígjátékában, melynek kezdetén küszöbön áll az összeolvasztása a szomszédos Magyarszurdokkal – ám egyik településnek sem mindegy, melyikük lesz a településegyesítés nyertese.[53]

  • Tengőd

Temesi Ferenc Híd című regényének egyik fő helyszíne, nem tévesztendő össze a valóban létező Somogy megyei Tengőddel. A regénybeli település valójában Kistelekkel azonos. Vélhetően beszélő név, amely arra utal, hogy a (szintén fiktív) Porlód (Szeged) vonzáskörzetében lévő, de attól viszonylag távol fekvő kisváros lakóinak, a megyeszékhellyel összevetve csak a tengődés jutott osztályrészül. Elvétve felbukkan az író későbbi műveiben is. A Kistelekkel való azonosítást az író maga támasztja alá az Apám című regényében, ahol egyértelművé teszi, hogy a könyvben megörökített életű anyai nagyapja ezen a településen élt.

  • Tápiópalóznak

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában szereplő falu, mely a Balatontól délre, a szintén kitalált Tóbedresfalvától 40 kilométerre fekszik.

  • Terescsény

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének egyik helyszíne.

  • Terény

Makk Károly Fűre lépni szabad című filmjének egyik helyszíne. A jeleneteket Veszprémben forgatták. Nem azonos a nógrád megyei Terénnyel, illetve a ma Szlovákia területén lévő Terénnyel.

  • Térkővágóörs

A Greenpeace Magyarország Egyesület kisfilmjében említett lehetséges új neve a Fertő-tó magyarországi részének.

  • Tihanyküküllő

Település a Robog az úthenger című filmsorozat „Balatoni betyárok” című részében.

  • Tipa

Szabó Magda Fanni hagyományai című színdarabjában említett település.

  • Tiszabergenye

A Capitaly című vígjátéksorozat Brisós című epizódjában említik ezt a települést.

  • Tiszabottyán

Koltai Róbert Szamba című filmjében találkozhatunk vele. A jeleneteket Tiszalúcon forgatták.

  • Tiszakocsány

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Tiszapárkány

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Tiszarét

Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált faluban zajlik, a település a képzelet szülte Taksony vármegyében található, elhelyezkedéséről még annyi derül ki a regényből, hogy látható innen Tokaj hegye is.

  • Tokánypuszta

A Tóth János című televíziós sorozat A nyomozás című epizódjában felbukkanó település, ahova a címszereplő egészen váratlanul, rejtélyes módon kerül egy éjszakába nyúló pesti buli után. A hely falusias jellege ellenére a lakosok nagy része a közeli Mercedes-gyárban dolgozik.

  • Tompás

Kitalált falu, Justh Zsigmond Ádám című regényének színhelye. A falu a Tisza partján fekszik Szentes közelében.

  • Topolya

Gyurkó László Aranyborjú című regényéből készült film egyik helyszíne. Nem azonos a Vajdaságban található Topolyával.

  • Tóbedresfalva

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település, mely a Balatontól délre fekszik.

  • Tófenék

Baranya megyei, elnéptelenedett és ezért – a történet szerint – a településjegyzékből törlésre kerülő falu, Gaál István Holt vidék című filmjében. Csak említés szintjén szerepel.

  • Tóhomok

Feltehetőleg fiktív település vagy településrész Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében; Mosonmagyaróvár közelében található, a Fertőzug déli részén; a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet szerint határőr őrssel rendelkezik; itt zajlik Kántor egyik nyomozása. Elképzelhető, hogy Fertőhomoknak felel meg, vagy a névadását ihlette annak neve.

  • Tótsomlyód

A Kisváros című televíziós sorozat Ereklyék című epizódjában találkozhatunk vele.

  • Tótszarvas

Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében említett település: a történetben az egyik mellékszereplő, mielőtt 1944 után emigrált volna, az ottani községházán volt főjegyző.

  • Tótváros

Viharsarokban lévő kisváros a Körös partján Grecsó Krisztián regényeiben. A kisvárost Békéscsaba ihlette.

  • Tölös

Turistatérképeken nem szereplő, így bizonyára fiktív település vagy településrész Szentendre fölött a pilisi hegyekben (valójában a Visegrádi-hegységben). Szentendrétől Izbég érintésével érhető el, a várostól és Szentlélektől is legalább tíz kilométerre fekszik. Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében találkozhatunk vele, fűrésztelepe és annak környéke a legendás nyomozókutya segítségével felderített bűncselekmény-együttesek egyikének fő helyszíne, egyben Kántor utolsó, végzetessé vált bevetésének színhelye. A tölös szó egyébként tölgyest jelentő régi magyar köznév, Győrzámoly határában helynévként is létezik, talán az ihlette az író névválasztását. A sorozat itt játszódó jeleneteinek egy részét a Pilisszentkereszt határában lévő Dera-szurdokban, valamint Telki fölött vették fel.

  • Tömpemizsér

Község, Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című művének színhelye.

  • Törökd

Szabó Magda: A Danaida című regényében szereplő település.

  • Tövispuszta

Kepes András azonos nevű regényének egyik helyszíne, a mai Magyarország területén, közelebbről nem meghatározott helyen. A településnek Szentjakabbal történt egyesítése előtt nem volt vasútállomása.[54]

  • Tunya

A Gálvölgyi Show című műsor egyik epizódjában szereplő falu neve.

  • Tunyád

Alföldi falu, Kovács D. Dániel és Vinnai András Virágos Magyarország című színdarabjának helyszíne.

  • Turanád

Kováts Miklós Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett település.

  • Tuslag

Az Állomás című televíziós sorozat fő helyszíne. Falu a magyar-román-szerb határon. A jeleneteket Angyalföld vasútállomásán forgatták.

  • Tükrös

Németh László Irgalom című regényének egyik fontos helyszíne, a főszereplő Kertész család és Halmi Ferenc származási helye. Teljes nevén Mezőtükrös (de így csak egyetlen egyszer említik), és valahol Fejér vármegye déli vagy Tolna vármegye északi részén helyezkedett el.

  • Tüllő

Daróczy József Pista tekintetes úr című filmjében szereplő vidéki falu, valószínűleg Keszthely közelében fekszik.

  • Tűzkő

Fiktív kisváros Kostyál Márk 2016-ban forgatott, Kojot című akciófilmjében. A film jeleneteit Epölben vették fel.

U–Ű[szerkesztés]

  • Ukkonvár

Mesebeli, képzelt, ősmagyar város, Weöres Sándor A holdbéli csónakos című mesejátékának egyik helyszíne.

  • Ursulafürdő

Parti Nagy Lajos novelláiban szereplő kitalált település.

  • Újfalu

Viharsarki település a Kisváros című televíziós sorozat Túsz-szedés című epizódjában.

  • Újhely

Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének központi helyszíne, szinte az egész történet itt zajlik, leszámítva a film nyitó és záró jeleneteit (pályaudvari és lóversenypályai epizódok), melyek Budapesten játszódnak. A filmet többek között a régi sashalmi piacon[55] és más helyszíneken – többnyire Sátoraljaújhelyen[56] – forgatták.

  • Újpusztaszer

A magyar történelemmel gúnyos és groteszk módon viccelődő Hungarikum című rajzfilm fő helyszíne. A történet szerint itt élnek a magyarok, itt játszódik az epizódok többsége. Neve vélhetően Ópusztaszer nevének újjá változtatása.

V[szerkesztés]

  • Vacsa

Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

  • Vakbottyán

A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne.

  • Vanda

Fiktív falu, Észak-Magyarországon, Háy János Dzsigerdilen című regényében.

  • Váralja

Korompai Márton Azt hittem... című vasútbiztonsági kisfilmjében említik. Nem azonos a Tolna megyében található Váraljával.

  • Várbogyors

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Várda

Az Öregberény című tévésorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a sorozat fő helyszíne, Öregberény közelében lévő város. Nem azonos a Somogy megyében található Várda községgel.

  • Varjúliget

Budapest fiktív városrésze; a Jófiúk című sorozatban érintőlegesen említve szerepel.

  • Várkony

Czakó Gábor Várkonyi krónika című, 1978-ban megjelent regényének írói képzelet szülte helyszíne, pár száz lakosú zsákfalu, amelyet csak a Váradra vivő távolsági busz köt össze a külvilággal. Néhány kivétellel csak Gaál és Guti nevű emberek lakják. Bár a regényben erre egyértelmű utalás nem szerepel, valószínűnek látszik, hogy a települést az író – legalább részben – a szülőhelyétől nem messze fekvő Zengővárkonyról (Váradot pedig a vele szomszédos Pécsváradról) mintázta.

  • Vasakarattya

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.

  • Vásárosladány

Az új rokon című, 1934-ben bemutatott magyar filmben az Esztáry családi vidéki lakhelyéhez közeli vasútállomás viseli e település nevét.

  • Vasbogdány

Az Angyalbőrben sorozat kitalált helyszíne, neve a történet szerint onnan származik, hogy Vas megyében található és ott temették el Bogdán vezért. A 13. részben megemlítik, hogy a várostól 3 km-re található a valóságban is létező Bük. A jeleneteket a Budapest és Budaörs határában lévő egykori Vasvári Pál laktanyában, valamint Csobánkán és Zsámbékon forgatták.

  • Vaspordány

Moldova György Szálljon a dal! című kisregényében említett település, mely a szintén fiktív Csongor megyében van.

  • Vastava

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne.[57] Itt nyílt meg a Transformo Intézet, ahol kisállatok átoperálását vállalják bármilyen más kisállattá;[58] itt működik az Újjászületés Gyógyfürdő, de a településnek gimnáziuma is van.[59]

  • Veregy

Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A film itt játszódó jeleneteit Veresegyházon vették fel, a név feltehetőleg Veresegyház rövidítéséből eredhet. A történet szerint itt teljesített szolgálatot az a vasúti dolgozó, akinek a hibájából súlyos vasúti baleset történik. A film az 1968-as mendei vasúti baleset alapján készült, a balesetnél Mende vasútállomás forgalmi szolgálattevője hibázott, tehát Veregy feltehetőleg megegyezhet Mendével.

  • Végvár

A Kisváros sorozat helyszíne, a valódi forgatási helyszín Szigetvár volt, ahol 1566-ban a végvári harcok egyik jelentős ostromát vívták. Fontos különbség a valós és a kitalált város közt, hogy Szigetvár Baranya megyében található, Végvár viszont az osztrák-magyar határ mellett. A 76. részben tudjuk meg, hogy Végvár irányítószáma 4867. A határátkelős jeleneteinek jelentős részét a bozsoki határátkelőnél forgatták, amit nemegyszer Végvárként említenek meg, annak ellenére, hogy többször mutatják az épületen lévő Bozsok feliratot, tehát feltehetőleg a sorozatban Bozsok Végvár településrésze. Nem tévesztendő össze a Bánságban található Végvár nevű településsel.

  • Vernyó

Felvidéki falu, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésének egyik színhelye.

  • Verőcsény

Vidéki város Pintér Béla A bajnok című, a Katona József Színházban játszott zenés színdarabjában, ahol a polgármester közéletileg évtizedek óta sikeres ugyan, magánélete viszont romokban hever, leszbikus felesége egy, a város által támogatott fiatal olimpiai bajnok sportolónővel csalja; a történethez a 2010-es évek egy ismert magyarországi közéleti pletykája szolgált mintául.[60] A név feltehetőleg a Pest megyei Verőcéből és Perőcsényből ered.

  • Vértesréva

Többször visszatérő fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében, buszjárat is érinti. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Vértes hegységben található, határában bükkerdő terül el.

  • Vértesszilas

Kitalált település a Vértes lábánál, Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ebből a faluból származott a regénybéli galeri azon tagja, aki a bűnszervezet lebukása előtt halálos balesetet szenvedett, s így az ő esetében nem kerülhetett sor büntetőjogi felelősségre vonásra. Az elnevezés feltételezhetően Vértesszőlős és a -szilas utótagú településnevek elegyítésével született meg a szerző fantáziájában.

  • Veszteglő

Fiktív falu Szentes közelében, Simó Sándor Franciska vasárnapjai című regényében.

  • Vidoly

Mikszáth Kálmán Fili című elbeszélésében szereplő falu.

  • Virágbecse

Kitalált falu, Petrovácz István A Süldő Madonna című ifjúsági regényének helyszíne.

  • Voglány

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében szereplő Felvidéki falu, melynek lakossága jelentős tatár közösségből áll.

Z–ZS[szerkesztés]

  • Zagyvaapáti

A Munkaügyek című televíziós sorozat VI. évfolyamának 4., Átvilágítás című epizódjában hangzik el többször is a neve, az epizód szerint a településen Kazimir Róbertnek van telke, amely tény lényegesnek bizonyult az iroda vezetőinek nemzetbiztonsági átvizsgálása szempontjából.

  • Zajgóvár

Fiktív település Tamkó Sirató Károly Vándor móka című gyermekversében.

  • Zalavermes

A Kémeri című tévésorozatnak A nuncius látogatása című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket a Fejér megyei Ráckeresztúron vették fel.

  • Zegercs

Vidéki település Szabó Magda Csibi című novellájában. Csak említés szintjén szerepel.

  • Zöldpuszta

Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, ahol a főhős és édesanyja lakik; csak állattenyésztési szakközépiskolája van, matematikai gimnázium viszont – ahova a főhős szeretne járni – nemcsak itt, de egész Zöld megyében nem található.

  • Zsály

Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye.

  • Zsarátnok

Móricz Zsigmond Rokonok című művének helyszíne, kitalált alföldi város. A regény 1954-es és 2006-os filmadapatációit Kecskeméten forgatták.

  • Zsebenc

Lázár Ervin alkotói fantáziájában született fiktív helynév. Mint önálló település nem jelenik meg az író műveiben, csak helynévi eredetű(nek sejthető) -i képzős családnévként: "Zsebenciék locska-fecske lánya", Zsebenci Klopédia a Berzsián és Dideki című regény egyik főszereplője.

  • Zsókatelep

Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település.

  • Zsolcatanya

A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsor egyik epizódjában említett település.

  • Zsolyonka

Fiktív település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a történet szerint a 37-es főút mentén helyezkedik el, a közelében folyik bele a Bodrog a Tiszába és itt található a Tisza Csokoládégyár. Először film 22. percének 47. másodpercében hangzik el, majd utána még jó néhány egyéb alkalommal is felhangzik a neve.

Más fiktív közigazgatási egységek, helynevek filmekben, irodalomban[szerkesztés]

  • Alajos Kórház és Rendelőintézet

A Gálvölgyi Show 1998-as szilveszteri epizódjában szereplő fiktív intézmény.

  • Aranyalbum Otthon

Kitalált idősek otthona a Pappa Pia című filmben.

  • Aranybánya lakópark

Építkezés alatt álló lakópark az Irigy Hónaljmirigy show Aranybánya lakópark, avagy otthon édes otthon? című epizódjában.

  • Attila út 238.

Fiktív lakóház az Attila úton, Budapest I. kerületében. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének fő színhelye. A ház Vizy Kornél tulajdonában állt, ő és felesége, Angéla laktak az első szinten, felettük a második szinten Drumáék és Moviszterék, az alsó szinten pedig a házmesterék, Ficsorék.

  • Bábony

Észak-Magyarországi hegységnév Örkény István Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.

  • Bágy patak

Fiktív patak Mikszáth Kálmán A jó palócok című elbeszéléskötetében. A patak összeköti a szintén fiktív Bodok és Majornok falvakat. Mikszáth a Kürtös-patakról mintázta a patakot.

  • Bajnaköves

Fiktív vár a szintén fiktív Bajnaságban, Szilágyi István Hollóidő című regényében. A név utótagja utal az épület anyagára.

  • Bajnaság

Fiktív hegyek övezte tájegység Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Bartalaposi völgy

Észak-magyarországi völgy Örkény István Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.

  • Bástyasétány 77.

Fiktív lakókörzet és lakóház Budán, Baróti Géza azonos című operettjében. Valószínűleg a Várnegyedben valaha volt Bástya sétány ihlette a helyet.

  • Bernyés

Fiktív erdő Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében. A helység valószínűleg Heves megyében található Erdőtelek közelében, mivel itt terül el a Buttler család egykori birtoka. Az 1951-es filmadaptáció ezen helyszínen játszódó jeleneteit a Bükk-vidéken forgatták.

  • Béla-major

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Boróth-kastély

Kitalált kastély a Felvidéken, Kassa közelében, a szintén fiktív Gerely településen, Mikszáth Kálmán A dzsentri fészek című elbeszélésének fő helyszíne.

  • Bottyán megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Csenger megye

Érintőlegesen említett, kitalált helyszín Örkény István Egy országgyűlési felszólalás című egyperces novellájában.

  • Cser megye

Fiktív közigazgatási egység Fehér Béla irodalmi világában, biztosan oda tartozik az általa ugyancsak fiktív településként kitalált, az azonos nevű, létező településsel nyilván nem egyező Locsmánd.[61]

  • Csillagmajor

Kitalált majorság, Lázár Ervin Csillagmajor című novelláskötetének helyszíne. A majorság a szintén fiktív falu, Rácpácegres közelében van.

  • Csillagvirág Klinika

A Jóban Rosszban című tévéfilmsorozat fő helyszíne. A forgatási helyszínül szolgáló kastély valójában Nagykovácsiban található. A belső felvételeket a Csillagvirág utcai stúdióban vették fel, innen kapta a klinika a nevét.

  • Csongor megye

Moldova György Szálljon a dal! című kisregényének helyszíne. További helyszínek: Sóvár, Gyártelep; Vaspordány; Bakhát.

  • Csömör megye

Porlód, valamint Tengőd és Rizseshurkád fiktív településeket is magában foglaló megye Temesi Ferenc több könyvében és esetenként más kisebb írásában, nyilvánvalóan megfeleltethető Csongrád megyének.

  • Dárim

Fiktív széles, nagy folyó Szilágyi István Hollóidő című regényében, mely a szintén fiktív Revek várostól nyugatra fekszik.

  • Dereg megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Eperjes Benjámin utca

Fiktív budapesti utca, Szabó Magda Születésnap című ifjúsági regényében. A girbegurba, hosszú, szabálytalan utca a belvárosban található, az egyik vége a Forgács térnél kezdődik, a másik pedig a Hal térbe torkollik. Eredetileg Kanál utcának hívták, 1945 után nevezték el Eperjes Benjámin utcának.

  • Erdőpuszta

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Eufémia

Államalakulat Czakó Gábor író azonos című regényében. Helye nincs egyértelműen lokalizálva, de mivel az összes személyneve magyar, és vannak a mű szövegében visszautalások megtörtént magyarországi eseményekre, konkrét helyszínekre, ezért kevés kétség férhet ahhoz, hogy az írói fantázia az államot a mai Magyarország területére képzelte el. Bükkfanyelvet használó civilizációja …37-ben ért véget; az író megjegyzése szerint, amit az erről tudósító beszámoló kísérőleveléhez fűzött, „[a]z évszázad teljesen olvashatatlan, az évezredet jelölő szám föltehetőleg 2 volt a fordítógép szerint”. Államberendezkedését jól illusztrálják a fontosabb hivatalok és hatóságok elnevezései, pl. Demokráciaelosztó, Viszonyokat Természetesítő Igazgatóság (korábban Spontaneitást Biztosító Hatóság), Művészi Szabadságot Engedélyező Igazgatóság, vagy a Legfőbb Érték Az Ember Klinika (valójában abortuszklinika) elnevezése. Nemzeti tizenegye drapp-szürke mezben lép pályára.

  • Fekete-major

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Fekete megye

Dél-Alföldi megye Grecsó Krisztián műveiben. A megyében található Sáraság.

  • Futrinka utca

Kitalált utca Bálint Ágnes A Futrinka utca lakói, Mi újság a Futrinka utcában? és Mazsola című meseregényeiben.

  • Fülep-hegy

Fiktív hegy Örkény István Visszhang című egyperces novellájában, mely híres visszhangjáról nevezetes. A szintén fiktív Csalános település mellett fekszik.

  • Gudimhegy

Fiktív mészkőhegy Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényében.

  • Gyikos

Folyó, Mikszáth Kálmán A szökevények című elbeszélésében.

  • Harang-puszta

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Harap utca 3.

Weöres Sándor Kutyatár című versében szereplő utca és házszám, itt található a műben megénekelt intézmény. A költemény (és a kitalált utcanév) megalkotásában szinte biztosan motiválta a költőt a Budapest 12. kerületében valóban létező s e névtől csak egyetlen betűvel eltérő Karap utca; ez utóbbi elnevezés a többgenerációs Karap jogászcsalád tagjainak emlékét őrzi.

  • Harmos

Fiktív folyó Szilágyi István Hollóidő című regényében.

  • Hegyipuszta

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Kanál utca

Fiktív budapesti utca Szabó Magda Születésnap című ifjúsági regényében. Az utcát 1945 után átnevezték Eperjes Benjámin utcára.

Fiktív palócföldi vármegye Mikszáth Kálmán műveiben.

  • Karós út

Fiktív út Szilágyi István Hollóidő című regényében. Az út összeköti a szintén fiktív Revek várost és Bagos települést. Az út nevének eredete az régmúltba nyúlik vissza, mikor a föllázadt jobbágyokat az út mentén húzták karóba.

  • Katalin utca

Fiktív szűk utca Szabó Magda azonos című regényében. Az utca az I. kerületben található, melynek egyik oldalán műemlék-jellegű lakóházak tapadnak a várhoz, a másikon pedig egy fasor található, mögötte pedig a Duna.

  • Kálvária lakópark

Székely Rozália Kálvária Lakópark című színdarabjának helyszíne, mely a Józsefvárosban található.

  • Kis- és Nagy-Tongyó

Természeti látványosság Parti Nagy Lajos A bányamosodás című novellájában.

  • Kisze víz

Fiktív földrajzi név, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.

  • Klopács

Patak Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényében.

  • Koszorú köz

Szabó Magda A Danaida című regényében szereplő budapesti köz, mely a szintén fiktív Mák utcával érintkezik.

Baktai Ferenc kabarészámaiban szerepel. Gyakorta emlegetik név szerint székhelyét – Lóvár –, néha pedig egy másik települést – Posványos – is.

  • Kutas megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Lilahagyma köz

Az Irigy Hónaljmirigy show Született férjek című epizódjának színhelye. A hely neve a parodizált Született feleségek című sorozat helyszínéből, a Lila akác közből (Wisteria Lane) ered. Az elnevezés kiírva is látható a videó 57. másodpercénél; az epizódot a várgesztesi villaparkban forgatták.

  • Luborcai pagony

Kitalált felvidéki pagony, Mikszáth Kálmán A dzsentri fészek című elbeszélésében.

  • Macskavár

A középkori Magyarország északi részén, a hegyek között, a Vág mentén fekvő vár, Krúdy Gyula A macskavári sasok című történetében.

  • Mandragóra utca 7.

Szécsi Noémi azonos című regényének fő helyszíne, titokzatos, rejtélyes pesti lakóház.

  • Matula Leánynevelő Intézet

Szabó Magda Abigél című regényében és a belőle készült filmsorozatban szereplő kálvinista leányiskola, a cselekmény fő helyszíne. Az intézet a szintén kitalált Árkod nevű kisvárosban működik. Az iskolát az írónő a Dóczi Leánynevelő Intézetről mintázta. A sorozat Matulában játszódó belső jeleneteit a Filmgyár stúdiójában vették fel. Az épület külső homlokzata a váci Püspöki Palota volt. A külső, kerti jeleneteket a XVIII. kerületben, az Üllői út mellett forgatták.

A Barátok közt fő színhelye, a képzeletbeli XXIV. kerületben található Mátyás király téren. Az épület a valóságban a XIX. kerületi Kós Károly tér 4-es házszámú épülete
  • Mák utca

Szabó Magda A Danaida című regényében szereplő budapesti köz, mely a szintén fiktív Koszorú közzel érintkezik.

  • Mátyás király tér

A Barátok közt című tévéfilmsorozat fő színhelye, mely a szintén kitalált 24. kerületben található. A főcímben látható épület valójában a XIX. kerületben, a Kós Károly téren található, a belső teret pedig stúdióban vették fel.

  • Mélykút

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Nyulas Dűlő

Tersánszky Józsi Jenő Legenda a nyúlpaprikásról című kisregényének helyszíne. Bizonyára nem azonos a Vácott valóban létező Nyulas dűlővel.

  • Okatootáia

Petőfi Sándor ilyen című versében szereplő, fiktív ország, "második szomszédja Kína, az első Ausztr(ál)ia". A jellegzetesen feudális, elmaradott műveltségű állam a versben valójában magát az 1848-as szabadságharc előtti Magyarországot jelképezi. Érdekesség, hogy Petőfi létező földrajzi nevet használt fel (csekély módosítással) a fiktív országnév megalkotására, ami nyilván fiatalkori olvasmányélményeiből maradt meg a fejében: Martinkó András kutatásai kiderítették, hogy Tahiti szigetvilágának egyik szigete viseli az (O)takootaia, vagy Takutea nevet, James Cook felfedező harmadik útjáról készített leírásában.[62] Az Okatootáia országnevet felhasználta Laczkó Géza is, a Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön című tudományos-fantasztikus regényében. (Tartalmazza az Innen és túl című kötet is.)

  • Orrom megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Palást megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Pol Pot megye

Temesi Ferenc író az Apám című, ténylegesen a saját apjáról írt regényében említi, mint olyan kifejezést, amellyel széles körben elterjedt módon illették az 1970-80-as években Csongrád megyét. Magyarázata szerint a névadás oka az volt, hogy a háború utáni évtizedekben kiemelkedően nagy súlya volt a megye politikai életében a Komócsin családnak, melynek egyes tagjai az akkori állami vezetésnél is szélsőségesebb, a kambodzsai Pol Potéhoz hasonlóan agresszív baloldali kommunista politikát követtek.

  • Puppen-völgy

Parti Nagy Lajos Libabőr Puppentalban című novellájában említik.

  • Szamos megye

Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.

  • Szent András Klinika

Az Irigy Hónaljmirigy show A Jóban, a Rosszban és a Csúf című epizódjában említik.

  • Szent Ede Kórház

Fiktív budapesti kórház Eörsi István A műtét című tragikus bohózatában.

  • Szent Johanna Gimnázium

Budapesti gimnázium, Leiner Laura A Szent Johanna gimi című regénysorozatának fő helyszíne.

  • Szkopacs

Patak Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényében.

  • Taksony vármegye

Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált, reformkori vármegyében játszódik. Székhelye Porvár, itt található a megyei börtön is.

  • Tarkövi puszta

Fiktív pusztaság Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében.

  • Terjes

Fiktív folyó Szilágyi István Hollóidő című regényében, a folyó a szintén fiktív Revek várostól északra fekszik.

  • Tó-puszta

Kitalált majorság, Nagy Lajos A tanítvány című regényének egyik helyszíne. A majorság a szintén kitalált Barlangváron található.

  • Tófenék utcai lakótelep

Szilvási Lajos Egymás szemében című regényének egyik helyszíne. Ezen a lakótelepen él a regény főhőse. A területen egykor víz állt, mely inkább hasonlított egy bűzlő, poshadó mocsárra. Idővel a víz apadni kezdett, majd nyomorteleppé vált, ekkor kapta a Tófenék utca nevet. A XX. század közepén a nyomortelepet felszámolták és nyolc háztömböt húztak fel a telepre.

  • Tuhutum vármegye

Jókai Mór A kiskirályok című regényében szereplő vármegye.

  • Virág Gimnázium

Kitalált gimnázium, az Álom.net című film fő helyszíne. A jeleneteket a siófoki Kodolányi János Egyetemen forgatták.

  • Visnyei kiserdő

Erdő, Mohácsi János rendezéseiben. A szintén fiktív Raplód község mellett terül el.

  • Kék megye, Piros megye, Zöld megye

Fehér Klára Csak egy telefon című írásában (és az abból készült filmben) szereplő kitalált megyék.

  • 78-as körzet

Bonyolult határvonalú, ezért feltehetőleg kitalált közigazgatási egység a 80-as évek Budapestjén, Rákospalota területén, az azonos című hatrészes tévéjáték-sorozatban. A felvételek jelentős részét ténylegesen a fiktív körzethatár által közrefogott rákospalota-újfalui helyszíneken forgatták, de néhány forgatási helyszín a körzethatáron kívül volt (pl. Kozák utcai általános iskola, Kozák téri felüljáró, stb.)[63]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Merre található Kukutyin
  2. Kislexikon: Piripócs[Tiltott forrás?]
  3. Az 1967-es helységnévtár szerint a Fejér megyei Baracs külterülete.
  4. Dunaföldvár adatai a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. Az állomás lapja a vasútállomások.hu oldalon. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 8.)
  6. [Konok Péter történész és író tréfás fiktív helyneve (http://huppa.hu/konok-peter-ki-koptog/[halott link])
  7. [1]
  8. Herczeg Márk - Bödőcs Tibor: Kim Dzsongun élesen bírálta a magyar médiaviszonyokat (444.hu, 2020.09.04.)
  9. Archivált másolat. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  10. [2]
  11. Lantos Gábor: Egyedül épített fel egy egész várat. origo.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  12. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1971, 386. old.
  13. https://fidelio.hu/szinhaz/megneztem-szarka-gabor-kancellar-urat-gyerekszineszkent-es-leesett-az-allam-158659.html
  14. [3]
  15. a b Moldova György: Titkos záradék
  16. Kepes, András. A munkaszolgálatos behívó, Tövispuszta. Budapest pages=146: Ulpius-ház (2011) 
  17. Fehér Béla: Médiamalom. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 113. old.
  18. Kozár Gábor: T. Howard ötven története. Szerzői kiadás, évszám nélkül; p33
  19. Archivált másolat. [2014. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  20. Archivált másolat. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
  21. Archivált másolat. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
  22. Fehér Béla: Töredékek Berettyó Gyula szakmai műhelyéből. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 178. old.
  23. Parittyás fasság. napirajz.hu, 2011. október 10. [2019. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
  24. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  25. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10224260057309526&set=gm.10157720796746828&type=3&theater
  26. Archivált másolat. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 30.)
  27. name="MGYTZ"
  28. [4]
  29. [5][[6] halott link]]
  30. Nagy Bandó András: Bevezetés I–II. 
  31. Az Orient Express a filmkatalógus.hu adatbázisában. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  32. Fehér Béla: Készül, mint a madárpark. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 95. old.
  33. Fehér Béla: Korunk kovásza. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 99. old.
  34. Fehér Béla: Milyen idő várható a szüreti fesztiválon?. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 114. old.
  35. Várkonyi Gábor: A tönk meg a széle című filmjének ismertetése a PORT.hu adatbázisában
  36. Elindult az RTL Klub új, Keresztanyu című sorozatának forgatása. Media1.hu, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  37. a b Szűcs Gyula: Miskolcon vagy Pesten játszódott 40 éve az Utánam, srácok?. Index.hu, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  38. Archivált másolat. [2018. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  39. [7]
  40. Egy kis hely a nap alatt. mozi24.hu. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  41. Grafitember: Beleszúrod. Index.hu, 2020. január 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  42. Aki béna. napirajz.hu. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
  43. Fáklyafény. Napirajz.hu, 2018. december 8. [2018. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 18.)
  44. Taopénzek. Napirajz.hu, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  45. Stuber Andrea: Anya szív. Kiss Márton: Angéla evangéliuma / Centrál Színház. Revizoronline.com, 2012. december 21. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  46. Archivált másolat. [2014. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  47. Kozár Gábor: T. Howard ötven története. Szerzői kiadás, évszám nélkül; p26
  48. Csomagolva. napirajz.hu. [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  49. Archivált másolat. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 26.)
  50. http://moly.hu/konyvek/petrovacz-istvan-csere-rudi
  51. Archivált másolat. [2015. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  52. 014 szamuraj. Napirajz.hu, 2005. június 13. [2020. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  53. name="tmsz"
  54. Kepes, András. A munkaszolgálatos behívó, Tövispuszta. Budapest pages=: Ulpius-ház (2011) 
  55. http://epiteszforum.hu/sose-halunk-meg-a-sashalmi-piac-ujjaszuletese
  56. Archivált másolat. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  57. name="kortarsonline.hu"
  58. Fehér Béla: Impromptu 2. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 91. old.
  59. Fehér Béla: Kézre került az Árpád-házi szélhámos. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 78. old.
  60. Dull Szabolcs: Mese a polgármesterről, akit a leszbikus felesége egy sportolónővel csal meg. Index.hu, 2016. március 19. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
  61. Fehér Béla: Készül, mint a madárpark. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön. Helikon Kiadó, 2015
  62. [8]
  63. Palotabarát: Rákospalota, 78-as körzet (frissítve). bpxv.blog.hu, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2017. január 3.)