Mende (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pusztaszentistván szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a magyar városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mende (egyértelműsítő lap).
Mende
Római katolikus templom Golgota-szoborcsoporttal
Római katolikus templom Golgota-szoborcsoporttal
Mende címere
Mende címere		 Mende zászlaja
Mende zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállásközség
PolgármesterKaszanyi József (független)[1]
Irányítószám2235
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség4127 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség154,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 46″, k. h. 19° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 46″, k. h. 19° 27′ 27″
Mende (Pest vármegye)
Mende
Mende
Pozíció Pest vármegye térképén
Mende weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mende témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mende község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság és a Monor–Irsai-dombság határán helyezkedik el. A községet átszelő 31-es számú főút és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal az Alsó-Tápió völgyében halad. A vízfolyást a helyiek Barina-pataknak nevezik. Hét dombra épült, amelyek a község címerében is szerepelnek.

Története[szerkesztés]

Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat az időszámítás előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek „Leányvárnak” nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a „Lányvár”.

Leányvár - bronzkori földvár légi fotón

A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.

1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.

Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.

A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.

2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.

Közlekedése[szerkesztés]

  • Vasúti közlekedés

Mende a 120a vasútvonalon fekszik. A településen található állomás és megállóhely


  • Autóbusz

Az autóbuszos Regionális, és távolsági közlekedésről a Volánbusz gondoskodik.


Elővárosi járatok:

485 Budapest - Tápiószentmárton

486 Budapest - Szentlőrinckáta

Regionális járatok:

1070 Budapest - Jászberény - Jászszentandrás

1075 Budapest - Heves - Tiszafüred


  • Közút

Mende közúton Maglód és Sülysáp felől a 31-es autóúton, Ócsa felől pedig a 4603- as mellékúton közelíthető meg.


  • Helyi járat

A helyi tömegközlekedésről a mendei önkományzat magánvállalkozó útján gondoskodik. A településen egy helyi járati vonal üzemel.

1 Dózsa györgy út - Pusztaszentistván

Vasúti tömegszerencsétlenség a településen[szerkesztés]

A ma már Mendéhez tartozó Pusztaszentistván vasúti megállóhelynél 1968. december 22-én délután 17:00 órakor 43 fő életét követelő halálos vasúti tömegbaleset történt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Trefák Istvánné (független)[3]
  • 1994–1998: Trefák Istvánné (független)[4]
  • 1998–2002: Trefák Istvánné (független)[5]
  • 2002–2006: Trefák Istvánné (független)[6]
  • 2006–2010: Trefák Istvánné (független)[7]
  • 2010–2014: Kaszanyi József (független)[8]
  • 2014–2019: Kaszanyi József (független)[9]
  • 2019-től: Kaszanyi József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4133
4092
4149
4188
4110
4127
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, református 6,1%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,6% (28% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1% szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 6,9% református, 4% evangélikus, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom
  • Szent István-emlékmű
  • Kőtojás
  • Leányvár

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ M települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Mende települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. ↑ Mende Helységnévtár
  11. ↑ Mende Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mende_(Magyarország)&oldid=27035198”