Istvánd
| Istvánd (Štefurov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | František Oravec |
| Irányítószám | 090 42 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 8,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Istvánd weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánd témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Istvánd (1899-ig Stefuró, szlovákul: Štefurov, ukránul: Sztefuriv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 21 km-re délnyugatra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítja az a két késő kőkori sír, melyet a Kosariska hegyen találtak.
A mai települést a német jog alapján alapították a 14. század első felében, 1414-ben „Stwfurka” néven említik először. Ekkor 20 portája volt. A makovicai uradalomhoz tartozott. A 15. század végén a lengyelek támadása következtében elnéptelenedett. A 16. századtól birtokosa a Bornemissza, Bocskay és Rákóczi-család volt. A 18. században az Illésházyaké. 1787-ben 39 házában 273 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STOFURO, vagy Stafaro. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kerekrét, és Kurima között, határja meglehetős, fája, legelője elég van.”[2]
1828-ban 42 háza és 337 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással, szövéssel, fonással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stefuro, orosz falu, Sáros vármegyében, Nyirjes fiókja: 7 r., 324 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. A zborói urad. tartozik. Ut. p. Bártfa.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 115 | 109 | 115 | 95 |
| Különbség | -5,21 % | +5,50 % | -17,39 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 99 | 95 |
| Eltérés | -4,04 % |
1910-ben 137, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 118 lakosából 117 szlovák volt.
2011-ben 117 lakosából 107 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1857. november 23-án Emil Kubek szlovák papköltő, író.
- Itt született 1885. február 10-én Terray Lajos jogász, borászati szakértő, szakíró.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szűz Mária tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1821-ben épült klasszicista stílusban. A római katolikus hívek Radomához tartoznak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Istvánd Szlovákia térképén
- Képek a görögkatolikus templomról
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

