Palotai Boris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palotai Boris
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1904. május 23.
Nagyvárad
Elhunyt 1983. szeptember 13. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Gyermekei Bacsó Péter
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény, kisregény, elbeszélés
Első műve Tavaszi áradás (versek, 1926)
Irodalmi díjai Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1949)
József Attila-díj (1950, 1967)
Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950)
Munka Érdemrend ezüst fokozata (1960)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotai Boris témájú médiaállományokat.

Palotai Boris (Nagyvárad, 1904. május 23.Budapest, 1983. szeptember 13.) József Attila-díjas magyar író, költő, Bacsó Péter filmrendező édesanyja, Palotai Erzsi testvére.

Életpályája[szerkesztés]

1919-1940 között Kassán élt. Itt végezte el középiskolai tanulmányait. 1926-ban ott is adták ki első verseskötetét (Tavaszi áradás). 1928-ban megszületett fia Bacsó Péter. 1932-ben Kassán az Én Lapom című ifjúsági folyóirat szerkesztője volt. Megnyerte az Atheneum és a Nyugat pályázatát. 1946-ban - immár hatodik éve Budapesten - az Asszonyok című lap szerkesztője volt. 1947-1953 között a Népszava irodalmi rovatának vezetője volt.

Számos művéből készült film. A következő években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Termékeny, könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát.

Művei[szerkesztés]

  • Tavaszi áradás (versek, 1926)
  • Valaminek a végén (versek, 1929)
  • Az úszóbajnoknő (kisregény, 1933)
  • Péter, egy szegény kisdiák regénye (ifjúsági regény, 1934)
  • Csillag és kenyér (versek, 1936)
  • Isten ölében (elbeszélés, 1936)
  • Julika (ifjúsági regény, 1937)
  • Julika és az ötödik osztály (ifjúsági regény, 1939)
  • Kassai diákok (ifjúsági regény, Hungária, Bp., 1940)
  • A Mókus-uccai titok (ifjúsági regény, Hungária, Bp., 1941)
  • Hátsó lépcső (elbeszélés, 1941)
  • Semetke úr éjszakája (regény, 1942)
  • Botrány a szállodában (regény, 1943)
  • Kegyetlen ifjúság (regény, 1943)
  • Anyák (elbeszélés, 1947)
  • Julika tizenhat éves (regény, 1948)
  • Tűzhely (elbeszélés, 1949)
  • Puskásné (regény, 1950)
  • Kakasszó (elbeszélés, 1951)
  • Új emberek a Dunai Vasműnél (riportok, 1951)
  • Sztálinvárosi gyerekek (regény, 1953)
  • Ünnepi vacsora (regény, 1955)
  • Varázsige (elbeszélés, 1955)
  • Keserű mandula (regény, 1958)
  • Válogatott tévedéseim (elbeszélés, 1959)
  • Viharos mennyország (regény, 1960)
  • Aprópénz (karcolatok, 1961)
  • A madarak elhallgattak (regény, 1962)
  • Vidám vasárnap (karcolatok, 1963)
  • A férfi (kisregény, elbeszélés, 1964)
  • A színésznő és az oroszlán (elbeszélés, 1966)
  • Örök harag (mesék, elbeszélések, 1966)
  • Zöld dió (regény, 1968)
  • Szerelmespár (elbeszélés, 1973)
  • Hetedik év (kisregény, elbeszélés, 1978)
  • A másik (elbeszélés, 1981)
  • Bejöhetsz hozzám panaszkodni (elbeszélés, 1982)
  • Ki ismer engem? (elbeszélések, tárcák, 1985)

Tévéjáték[szerkesztés]

  • A nő a barakkban című, Zsurzs Éva által rendezett mű a monte-carlói tévéfesztivál Arany Nimfa díját kapta.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]